Kispest önkormányzata 2023 augusztusában kilakoltatta Irmát és 6 éves unokáját a József Attila utcai kétszoba-komfortos bérlakásból. A formális indok: 2014-ben rezsi/díjtartozás miatt felmondták Irma bérleti szerződését, így jogcím nélküli lakáshasználó lett. Erre hivatkozva kezdeményezett az önkormányzat nyolc évvel később lakáskiürítési eljárást, amit a bíróság helyben hagyott, a végrehajtó meg végrehajtott.
Érdemes belemerülni az ügy részleteibe.
Irma tizenhat évesen indult útnak Szatmárból, hogy munkát, új otthont találjon Budapesten. Kispesten gépírást tanult, majd az újpesti bőrgyárban helyezkedett el, édesapja brigádjában. Itt ismerkedett meg 1984-ben a férjével, tizennyolc évesen szülte fiúkat, majd három évvel később lányukat.
Azóta, tehát kereken negyven éve, élnek Kispesten.
A rendszerváltás után férje egyéni építőipari vállalkozó lett, az ezredfordulón betéti társaságot alapított, rendszeres munkái révén egyre biztonságosabb megélhetést, egyre komfortosabb életformát tudott biztosítani a családnak. 2003-ban azonban egy autóbaleset egyik pillanatról a másikra szétzúzta a biztonságot: a férj meghalt, az asszony súlyos sebesülésekkel élte túl. Egyedül maradt a két gyerekkel, a saját erejéből kellett megteremteni minden szükségeset. Volt úgy, hogy három helyen takarított, napi tizenhat órákat dolgozott.
Ebben az időben lánya keresztanyjának bérlakásában, egy Viola utcai 54 nm-es, komfort nélküli ingatlanban laktak. Irma keményen dolgozott, hogy felújítsa, komfortosítsa, de a bérlő halála után az önkormányzat kirakta őket. A bíróság azonban – akkor még – kötelezte a helyhatóságot a család elhelyezésére. Irma ennek köszönhetően lett bérlője 2008 júliusától a kispesti József Attila utca 95-97. I. em. 11. ajtó alatti 19 nm-es szoba-konyhás, komfort nélküli, – az önkormányzati vagyonkezelői Adatlap tanúsága szerint – „ebben az állapotában lakás céljára nem alkalmas” lakásnak.
Vállalta, hogy a saját erejéből felújítja. Miután kiderült, hogy a szomszédos – hasonlóan rossz állapotú – lakás üres, 2009-ben összevonási és felújítási kérelmet nyújtott be a kispesti Polgármesteri Hivatalhoz. Irma a teljes folyamatot, az engedélyezési eljárástól a felújításig, személyesen kezdeményezte és menedzselte végig. Az ingatlant saját költségén újította fel s tette komfortossá, kiadásait az önkormányzat nem kompenzálta a bérleti díjban. A lakásba vele költözött lánya is, majd ide született unokája is, akit az édesanya és Irma együtt nevelt.
2014-ben Irma külföldön vállalt munkát, a lakást unokatestvérére bízta, aki elmulasztotta befizetni a lakbért és a közüzemi díjakat. Az önkormányzat felmondta a lakásbérleti szerződést. Még tartott a lakáskiürítési bírósági peres eljárás, amikor Irma kifizette a tartozást, így a kispesti helyhatóság elállt a kilakoltatástól, azonban a szerződést ígérete ellenére nem újította meg. Így Irma ismét jogcím nélküli lakáshasználóvá vált. A tulajdonos önkormányzat nyolc évig lebegtette a kilakoltatást.
A fenyegetés valódi zsarolási potenciálként működött, mert a bíróságok az ilyen eljárásokban az ítélkezés során csak a tulajdonos jogaira vannak tekintettel, és nem foglalkoznak a földönfutóvá váló bérlők lakhatáshoz, emberi méltóságuk megőrzéséhez fűződő alapjogainak alkotmányos kötelezettségével.
2022. május 3-án a Gajda Péter polgármester nevében eljáró Turányiné Lakatos Edit vagyongazdálkodási irodavezető levelében arról tájékoztatta Irmát, hogy „Amennyiben valamennyi tartozását rendezi, és a lakást rendeltetésszerűen használja, a Bp. XIX. József Attila u. 95-97. I. 10. szám alatti lakást ismételten bérbeadja, a lakásra bérleti szerződést köthet önnel az Önkormányzat.” A levélben említett tartozás a kerületi vagyonkezelő állítása szerint a korábbi, Viola utcai bérleményben 2003 és 2008 között felhalmozott 1,2 millió forintos adósság. Az önkormányzat ennek az irracionálisan magas összegnek a megfizetéséhez kötötte a József Attila utcai ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés megkötését.
Ugyanakkor az Irma unokáját érintő, párhuzamosan zajló gyámügyi eljárás humánus lezárásának alapvető feltétele lett volna a lakásbérleti szerződés minél gyorsabb megkötése. A kerületi gyámügyi osztály ugyanis a kisfiú gyermekotthoni ideiglenes hatályú elhelyezését rendelte el, „tekintettel arra, hogy a gyermek fejlődését az édesanya súlyosan veszélyeztette”. Irma a hatóságok előtt nyilatkozott arról, hogy vállalja a gyermek gondozását, nevelését, és kezdeményezte családba fogadó gyámként történő kirendelését. Az igazságügyi pszichológus szakértői vizsgálata szerint „a gyermek nagymamájához érzelmileg szorosan kötődik, az elsődleges érzelmi biztonságot a nagyszülő nyújtja számára.” A szakértő támogatta a nagymamánál történő elhelyezést.
Irma elmondása szerint a kispesti önkormányzat és a gyámügy illetékesei ehhez két feltételt szabtak:
1. Az édesanya kijelentését a József A. u. 95-97. alatti állandó lakcímről és távol tartását a gyerekétől. (Ennek Irma nehéz szívvel eleget tett: utcára tette súlyosan beteg lányát, és megtiltotta neki gyereke láthatását.)
2. Szerezzen új legális lakcímet, tartózkodási helyet a kisfiú és a maga számára, mivel nincs érvényes szerződésük a József Attila utcai bérleményre.
Irma kérte Varga alpolgármestert, adjon egy igazolást arról, hogy az önkormányzati ingatlanban „életvitelszerűen tartózkodik”, de a „szociálisan érzékeny, baloldali” politikus megtagadta a kérés teljesítését.
Így Irma unokája visszaszerzése érdekében arra kényszerült, hogy Győrteleken élő szüleitől kérjen befogadó nyilatkozatot. Ennek birtokában a kijelölt hivatal lefolytatta az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére, és az unoka családba fogadásra vonatkozó eljárást. A BP.-08/104/1255-36/2022. számú határozat értelmében a kisfiú ideiglenes elhelyezése 2022. július 1. napjával megszűnt, nagymamája pedig a családba fogadó gyámja lett. Az Irma által kifizetett ügyvédi költség elérte a félmillió forintot.
A vagyonkezelő 2022. augusztus 1-én részletfizetési megállapodást kötött Irmával arról, hogy a tartozást 24 hónap alatti egyenlő részletekben törleszti. A szerződés alapján a család – a vállalás teljesítése esetén – 2024. július 15-ig háboríthatatlanul élvezhette volna a bérlakás nyújtotta biztonságot. Az önkormányzat azonban ezzel párhuzamosan lakáskiürítési pert indított Irmáék ellen. Az asszony elmondása szerint
2022 őszén Varga Attila és Kertész Csaba alpolgármesterek, valamint Turányiné irodavezető arra ösztökélték, hogy egyösszegben fizesse be a Viola utcai tartozást, mert ebben az esetben megköthető a bérleti szerződés a József Attila lakásra. Irma ennek, a bátyja segítségével, 2022. december 2-án eleget tett. A XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság azonban 0105-8. Vh.233/2022/1 sz. végrehajtható okirattal elrendelte a lakáskiürítést.
Irma mindent megpróbált. Kertész alpolgármester segítőkészséget mutatott. 2023. február 10-én sms-ben tájékoztatta: „Végre olyan dokumentumok kerültek a kezembe, amelyekkel szerintem pár nap alatt megoldjuk a dolgot.” Az alpolgármester ígérete nyilvánvalóan a két évre szóló részletfizetési megállapodáson és az egyösszegben megfizetett tartozáson alapult,
a kilakoltatási szándékot viszont semmilyen jogszerű indok nem támasztotta alá.
Irmának a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelmét, amely a követelés alaptalanságára hivatkozott, a Bíróság elutasította. Pár napra rá, augusztus 16-án, a végrehajtó lezárta a József A. utcai lakást. Az önkormányzat meg sem kérdezte, segíthetnek-e átmeneti otthonnal vagy hajléktalan szállóval.
Miután Irma megkereste a jogvédő irodánkat, szeptember közepén kétszer is találkoztam a lakásügyekben illetékes alpolgármesterrel. (Első alkalommal azért kellett halasztani, mert nem készült fel.) Varga Attila először azzal indokolta a kilakoltatás gyors végrehajtását, hogy Irmáék „nem működtek együtt az önkormányzattal”. Ez az érv a különböző kérelmek, eljárások, személyes találkozások felsorolása nyomán gyorsan tarthatatlanná vált. Ekkor jött az „együttélési normák” be nem tartására vonatkozó hivatkozás: konfliktusok a szomszédokkal, Irma lányának agresszív viselkedése. Erre megmutattam azt a szolidaritási nyilatkozatot, amelyet a szomszédok írtak Irmáék védelmében, valamint megemlítettem: Irma lánya, aki számára inkább segítséget kellett volna nyújtani, már Irmáék kilakoltatását megelőzően sem élt a lakásban. Végül a „tartozás” témáját feszegette: több „nullás igazolás” volt nálam.
Kérdésemre, hogy az önkormányzat eleget tett-e a hajléktalanná válás megelőzésében rájuk háruló törvényi kötelezettségének, Varga elismerte, hogy az önkormányzat semmilyen lehetőséget nem kínált fel a nagyszülő és unokája számára.
Az alpolgármester cinizmusa akkor tetőzött, amikor problémaként határozta meg Irmáék győrteleki tartózkodási helyét. A negyven éve Kispesten élő Irma hirtelen győrteleki lett, vagyis „akkor lehet újra ügyfele Kispestnek, ha legális címe lesz a XIX. kerületben”. Azzal álltunk fel, hogy segítek Irmáéknak „hazajönni”, és ezt követően lépjünk tovább a lakáshoz jutása érdekében.
A kisfiú a győrteleki iskolában kezdte az első osztályt. Ismeretlen volt a környezet, ráadásul édesanyja is távol volt. Irma számára sem volt kényelmes az ottlakás, a szülőkkel megromlott a viszony, és a munkalehetőségek hiánya is a Pestre való visszatérést siettették. Nem beszélve a kispesti alpolgármester jogi állásfoglalásáról. Szeptember közepén egy pesterzsébeti rokon fogadta be Irmáékat. Októberi találkozásunkkor Varga alpolgármester a Katolikus Karitásztól kért segítséget… sajnos, sikertelenül. A kisfiú a XIX., Árpád utcai iskola első osztályában folytatta az általánost. Irma lányát a BMSZKI Dózsa Gy. úti női szállására protezsáltuk be. Irma takarítói munkába állt, novembertől bérbe vett egy Attila utcai szoba-konyhát, így „jogképes” lett újra Kispesten.
2023. november 13-án újabb konfliktusunk támadt a kispesti önkormányzattal: M. Tímeát és családjának kilakoltatását próbáltuk megakadályozni, de nem volt hajlandó egy vezető sem tárgyalni velünk, ezért élőláncot szerveztünk az Attila utcai ház udvarára, melyen összesen öten vettünk részt a Roma Parlament és A Város Mindenkié aktivistái közül, kiegészülve Jámbor András képviselővel, azonban a rendőri túlerő feltörte az élőláncunkat, Tímeáékat kipakolta Berki András végrehajtó.
December közepén M. Tímea ügyében a Civil Bázis elnöke, Horgas Péter által kezdeményezett tárgyaláson Misetics Bálinttal (A Város Mindenkié) együtt hárman vettünk részt.
Varga alpolgármester törvényesnek tartotta M. Tímeáék kilakoltatását is, politikailag rentábilisnek, „a választók a rendteremtést várják el tőlük”. Irmáék esetében látott esélyt „valamifajta megoldásra”. Kérte, hogy két hónapig ne keressük, mert a diplomamunkáján dolgozik.
2024. január 15-én írtunk neki, hozzájárulását kértük ahhoz, hogy betekinthessünk ügyfeleink kilakoltatási dokumentumaiba, valamint másolatot kértünk az elmúlt öt év árverési jegyzőkönyveiből.
A kérelemre Gajda polgármester válaszolt: alaki hiányosságokra (meghatalmazás hiánya, GDPR) hivatkozva elutasította. Márciusban a kispesti polgármesteri hivatalban Irma találkozott Turányinéval, aki arra biztatta, hogy adjon be lakáskérelmet. A kérelem komolyságáról egyeztetést kértünk Vargától, aki március 21-i megbeszélésünkön esélytelennek tartotta a pályázást. Újra szembesítettük a tényekkel, majd közöltük, bírósági úton szerzünk érvényt Irma jogainak. Varga azt ajánlotta, hogy találkozzanak a jogászaink, és ha a konzultáció eredménye az, hogy az önkormányzat jogszerűtlenül járt el, orvosolni fogják a problémát. Elfogadtuk. Eddig vártunk, most elfogyott a türelmünk.
A jövő héten tiltakozó megmozdulásokra kerül sor a cinikus és aljas önkormányzati döntések, és azok meghozói ellen!
Június 3-án, hétfő reggel 10 órától – ha szükséges – több napos tüntetéssorozatot indítunk, célunk visszaszerezni Irmáék lakhatását! Várunk mindenkit, aki együttérez Irmáékkal, aki hasonló helyzetbe kényszerült, s akinek szintén szüksége van szolidaritásra. Helyszín: 1195 Budapest XIX., Városház tér 18, a Polgármesteri Hivatalépülete előtti park.
A cikk több állításával kapcsolatban megkerestük a XIX. kerületi önkormányzatot. Alább a változtatás nélküli válasz olvasható teljes terjedelmében.
Tisztelt Szerkesztőség!
Tárgyi lakáskiürítési ügyben az esetről szóló átfogó, az eljárásról teljes képet adó, részletes válaszunkat elkészítettük, azonban továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy az ügyre vonatkozó információkat az ügyfél kifejezett írásbeli hozzájárulása hiányában nem adhatjuk ki.
A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében, az erre vonatkozó kérelmek mögött olyan élethelyzetek állhatnak és állnak, melyekről információt nem adhatunk ki anélkül, hogy ehhez az érintett kifejezett hozzájárulását adta volna.
Amennyiben az Önök által feltett kérdéseket olyan módon próbálnánk megválaszolni, hogy abban semmilyen, még akár következtetéssel levonható információ ne szerepeljen sem a kérelmezőről, sem az ő, illetve családja élethelyzetéről, akkor valótlan kép alakulhatna ki az eljárásról, és az abban résztvevőkről egyaránt.
Azonban az a szociális bérlakások kapcsán általánosságban elmondható, hogy a Lakástörvény (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek a karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák elvégzése a bérlőt terheli. A szerződés megkötésekor a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.
Köszönöm szépen eddigi együttműködését és megértését, egyben tisztelettel kérném, hogy válaszunkat változtatás nélkül és teljes terjedelemben szíveskedjenek majd közölni!
Üdvözlettel:
Varga Attila és Ternyák András alpolgármesterek