Múlt héten új becslést tett közzé az USA Munkaügyi Statisztika Hivatala a nemzeti jövedelem munkásokra eső részéről 2024 első negyedévében. A közzétett statisztikai adat azt mutatja meg, mekkora jövedelmet kapnak a munkavállalók a munkájuk termelékenységéhez képest.
A munkára eső részesedés a 2001-es 64,1 százalékhoz képest 2024-re 55,8 százalékra csökkent.
A vezérigazgatók viszont egyre jobban keresnek. A Gazdaságpolitikai Intézet elemzése szerint a vezérigazgatók fizetése 1209,2 százalékkal emelkedett 1978 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban az átlagdolgozók fizetése csak 15,3 százalékkal emelkedett.
Hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a mindennapokban, azt a Guardian egy Starbucks-dolgozó mindennapjaival szemléltette.
Jesse Motte, dél-karolinai lakos két éve dolgozik a Starbucksnál. Kezdetben nagyon örült a 15 dolláros órabérnek, amely addigi legmagasabb bére volt a szolgáltatóiparban. A hektikus munkabeosztás, az emelkedő megélhetési költségek és a csekély összegű éves béremelések mellett viszont ma már eltörpül a kezdetben magasnak tűnő 15 dolláros alapbére.
Ez ahhoz vezetett, hogy Jesse gyakran nem tud normálisan bevásárolni sem. Amikor elfogy a pénze, napokig csak konzerves ételeken él.
„Még mindig egy csomó mogyoróvajas-zselés szendvicset eszem, és fehérjeturmixokat iszom. Félek elmenni élelmiszert vásárolni, mert tudom, hogy ha megteszem, körülbelül 100 dollárt fogok költeni nem sokért.”
Jesse a Starbucks-munkáját egy Target nevű üzletláncban végzi. Egy-egy munkanap végén egyszerre kell kiszolgálnia az utolsó vevőket és bezárni a kávézót, miközben a Target is rákényszerítheti, hogy besegítsen máshol.
Eközben a Target vezérigazgatója 2022-ben több mint 17,6 millió dollárt kapott teljes javadalmazásban, ami 680-szor volt több, mint a Target átlagos dolgozójának jövedelme. A vállalat 2023-ban egyébként 5,7 milliárd dollár nyereséget ért el.
Hasonló nagyságú egyenlőtlenségek vannak a McDonald’snál is. A McDonald’s vezérigazgatójának jövedelme 1224-szerese a medián munkavállalói fizetésnek. Egy tipikus McDonald’s-dolgozónak tehát több mint 1200 évet kellene ledolgoznia, hogy megkeresse a vállalat vezetőjének egyévi fizetését.
Ezek az egy-egy cégen belüli különbségek az országos adatokban is visszaköszönnek.
A Rand Corporation 2020-as jelentése szerint az Egyesült Államok leggazdagabb 1 százaléka 50 milliárd dollárt vett el az emberek 90 százaléktól az elmúlt évtizedekben.
S miközben a gazdagok gazdagodnak, a szegények egyre többet dolgoznak. Miközben a munkavállalók nettó termelékenysége 59,7 százalékkal nőtt 1979 és 2019 között, ugyanebben az időszakban csak 15,8 százalékkal nőtt a munkavállalók átlagos javadalma. A medián dolgozó óránként 9 dollárral többet keresett volna, ha a termelékenység és a javadalom egyszerre növekedne.
A havi, rendszeres adományok révén leszünk egyre erősebbek.
Szállj be te is, hogy még jobb legyen a Mérce!
Segítesz?