Magyar Péter zalaegerszegi látogatása után nehéz lenne a kormánypárti fellegvár falának repedezéséről beszélni, de annyi kiderült, hogy van mozdítható ellenzéki közönség itt is. Vajon mit látnak Magyarban, amit nem láttak Márki-Zayban? Vannak-e fideszes ismerőseik, akiknek szimpatikus lehet Magyar? Riport a zalai megyeszékhelyről.  

„Azt mondták, Zalaegerszeg egy fideszes sasfészek” –  adta meg az alaphangot a valóban nem lényegtelen körülmény vázolásával hétfő esti beszédének Magyar Péter, aki országjáró kampányturnéja során a zalai megyeszékhelyt is útba ejtette. A számok nem hazudnak: a várost magába foglaló országos választókerület jelenlegi, kormánypárti parlamenti képviselője 2006 óta folyamatosan nyert itt egyéniben, 1994 óta pedig nem volt nem fideszes városvezetése sem Egerszegnek. 

Mi következik mindebből Magyar Péter kampányára nézve? Bár elterjedt vélekedés mostani országjárásával kapcsolatban, hogy szemérmesség nélkül megpróbál erőt mutatni a legnarancssárgábbnak gondolt településeken is – lásd az anyák napi, többezres debreceni nagygyűlést –, önmagában a „sasfészekbe” látogatás ténye nem számít kuriózumnak. Márki-Zay Péter 2021-ben és 2022-ben több alkalommal is járt a zalai városban, s ha pusztán csak a megjelent érdeklődők számát tekintjük, még a legnagyobb közönséget vonzó fellépése – amely azért zalaegerszegi léptékben bőven komolyan vehető volt –  iránt is csekélyebb volt az érdeklődés, mint Magyar Péter eddigi egyetlen, hétfői standupján.  

A tüntetés helyszínéül szolgáló Dísz tér 2014-es átépítése óta komoly fejtörést okoz annak, aki a rajta megjelent tömeget szeretné megbecsülni. A sokféle térelemmel szabdalt placcon kevés maradt a nagy, egybefüggő terület, de durva saccolással így is másfél-kétezren lehettek jelen Magyar Péter rendezvényén az 55 ezer lelkes városban.

Nehéz érdemi következtetéseket levonni ebből a számból. A megyeszékhely közönsége politikai értelemben nagyjából választások alkalmával mutat aktivitást – bár olyankor az országos átlag közelébe vagy a fölé nyújtózik a választási részvétel – , a szavazófülkén kívül azonban az ország sok más vidéki városhoz hasonlóan ritkán látni érdemi megmozdulásokat. (Hacsak a 2022 őszén másutt is nagy hullámokat keltő oktatási tüntetéseket nem számítjuk.).

Ha az MZP-féle kampányt nézzük (akár a sokak által vízválasztónak tartott előválasztás előtt, akár utána), ahhoz képest persze nagyságrendekkel komolyabb érdeklődés mutatkozott Magyar iránt hétfő este. Azt viszont durva túlzás lenne állítani ez alapján, hogy akár csak megreccsent volna az ág a fideszes sasfészek alatt.

A tér – sok lelkes, közösségi médiában terjedő helyi beszámolóval ellentétben – egyáltalán nem telt meg, bár azt is hozzá kell tenni, az országjárása során Magyarhoz eddig jobbára kegyes időjárás most nem az ő oldalára állt, szinte végig változó intenzitású esőben kellett beszélnie. 

A kormánypárti fellegvárban adta magát a kérdés, hogy mégis kiket érdekelt az új ellenzéki üstökös megjelenése. Ránézésre demográfiailag a lehető legvegyesebb közönség gyűlt össze: mind a vélhető vagyoni helyzetre, életkorra, nemre való tekintettel. Magyar Péter egyébként hosszú, egyórás beszédében is nagy csoportokat próbált átölelni: volt mondanivalója a fiatalabbaknak és az idősebbeknek, a szegényebbeknek, a gazdagabbaknak, a belvárosiaknak és a környező falvakból érkezőknek is, de a közönségből érkező reakciók alapján még a szónoklat egy pontján említett hitvány minőségű iskolai menza „károsultjai” is jelen voltak. 

Ami a tüntetők  politikai elköteleződését illeti, nagy meglepetések nem értek. Bárki, akivel beszéltem, az ellenzéki listára szavazott két évvel ezelőtt, de ennél érdekesebb volt az, hogy fideszes ismerőseik hogyan reagálnak Magyar Péterre. 

„Az én munkahelyemen sok olyan van, aki már kezd Magyar Péter felé húzni”

– felelte egy férfi, bár ő éppen a politikai értelemben sokkal turbulensebb Nagykanizsáról jött át a szomszédvárba, hogy meghallgassa Magyart. Egy egerszegi házaspár úgy nyilatkozott: 

„Hálistennek a családunkban mindenki ellenzéki, de az ismerősök között van, akit elgondolkodtatott Magyar Péter.”

Volt viszont olyan megyeszékhelyi, aki egyáltalán nem érzékelt a saját környezetében ilyen, a „Fidesz-burkot” megrepesztő mozgásokat. De akadt olyan tüntető is, aki megjegyezte:

„Még nem azt a korszakot éljük, hogy ezt mindenki nyíltan felvállalja”.

A zalai politikai folklór és „Ollókezű” Laci

Profi rétorként Magyar igyekezett nem csak a nagy független lapok címlapjairól mindenki által ismert országos problémák, ügyek, NER-legendák lajstromára hagyatkozni. Ahogy eddig legtöbb állomásán, úgy Zalaegerszegen is a helyi politikai folklór kedvelt régi és új történeteit idézte meg beszéde első felében. A zalai megyeszékhelyre amúgy éppen „rendezett tanácsú várossá” alakulásának 139. évfordulóján érkezett, vagyis a város szülinapján szólhatott az egerszegiekhez, amiről szintén nem felejtett el megemlékezni. 

Jó érzékkel nyúlt ahhoz az ellentmondáshoz, ami az Orbán-rendszer alatti Zalaegerszeget évek óta körüllengi. A város az infrastrukturális beruházásokat tekintve – beleértve a közszolgálatások fejlesztését is – vitathatatlan nyertese a NER-nek. Mégis, a Magyar által is megidézett járműipari tesztpálya, és a várost az M7-es autópályával összekapcsoló M76-os gyorsforgalmi út építési költségeinek drasztikus drágulása, és a rájuk kiírt közbeszerzések tét nélkülisége gyakori beszédtémák a helyiek között is. Ezeken a jobbára a városhoz ezer szállal kötődő Palkovics exminiszter lobbierejének tulajdonított projekteken kívül Magyar nem mulasztotta el megemlíteni a Matthias Corvinus Collegium helyi központját sem, amelynek egyik rendezvényére épp a minap toboroztak közönséget kormányhivatali emailben.

Két másik helyi sajátosság felidézését ezeknél is lelkesebben fogadta a publikum. Egyfelől szóba került 2022. október 23., amikor Orbán Viktor Budapest helyett Zalaegerszegen a Mindszenty József hercegprímás – sokak által finoman szólva is ellentmondásosnak tartott – örökségét bemutató látogatóközpont avatásán mondott beszédet. Akkor a miniszterelnök védelmében végrehajtott biztonsági intézkedések híre az országos sajtót is bejárta, s bár a rendkívül szűk utcára néző Mindszentyneum elhelyezkedését tekintve valóban nehéz lett volna logikusan másképp garantálni az ország egyik első számú közjogi méltóságának biztonságát, az érintett városrész teljes lezárásának tényleg meglehetősen rossz optikája volt.

Orbán akkori, karanténszerű elszigetelésére igyekezett kontrasztot építeni Magyar Péter, aki az érkezése után nem a nem létező „backstage-ből” mászott fel a színpadként funkcionáló teherautóplatóra, hanem elölről, sztárbokszoló módjára, a közben vele szelfizgető szimpatizánsai közt folyosót vágva vonult be, mielőtt beszélni kezdett.    

A másik, különösen jól rezonáló zalai specifikum a várost is magába foglaló Zala 01-es választókerület képviselőjének, Vigh Lászlónak a szóba hozása volt. Magyarnak elég volt kimondani a fideszes politikus nevét, a tér rögtön hangos röhögésben tört ki (Magyar Péterék felvételén 10:55-től)

A honatyának nem egyszer ment híre országosan: vagy azért, mert egy naptári éven keresztül egyáltalán nem szólalt meg a parlamentben; vagy azért, mert ha másutt mégis megszólalt, akkor viszonylag nagy butaságot mondott; vagy pedig azért, mert a választókerületének női polgármestereit táncoltatta maga körül. A megyehatáron kívül igazán hírhedt jelenséggé azonban mégis talán Bödőcs Tibor, az ugyancsak zalaegerszegi születésű humorista tette a földutat kétszer felavató, „tesz’pályás” „Ollókezű Lacit”. 

Ha azonban mindenki eleget kacagott, érdemes eggyel hátrébb lépni, és észrevenni: a Vighre adandó ellenzéki politikai válasz mindmáig várat magára, miután a közröhej tárgyává válás sem akadályozta meg abban, hogy 2022-ben magas részvétel mellett  26 százalékpontnyi előnnyel újra nyerjen egyéniben, akkor a DK színeiben politizáló összellenzéki jelölttel, dr. Csidei Irénnel szemben. Bár Magyar Péter látogatásán ez mellékszálnak tűnhet, a rá kíváncsi egerszegi közönség fideszes politikusokhoz való viszonya sem fekete-fehér.

A város sasfészekként való jellemzése Vigh ciklusokon átívelő diadalmenete mellett a ma regnáló rendkívül népszerű városvezető, Balaicz Zoltán és elődei politikai sikereiből is táplálkozik. Balaiczot 2019-ben a megyei jogú városok fideszes jelöltjei között rekordmagas, 70 százalékos felhatalmazással választották újra. Volt olyan tüntető Magyar Péter rendezvényén, aki kérdésemre egyből rávágta, hogy Balaiczcal lényegében semmilyen problémája nincs, volt olyan is, aki akár az ikszet is jó szívvel húzza a neve mellé júniusban. Ellenben a jelenlegi parlamenti képviseletük minőségéről több zalaegerszegi elkeseredetten nyilatkozott. A vidéken önkormányzati jelölteket nem indító  Magyar – akiről közismert, hogy nem áll tőle távol beszólni aktuális állomása polgármesterének – Balaiczcal egyetlen teljesen semleges említésen kívül egyáltalán nem is foglalkozott. Az egerszegi városvezető ethoszára egyébként is jellemző, hogy néhány napja épp a 2022-ben kudarcos összellenzéki próbálkozást vezető, most saját pártja EP-listája mellett kampányoló Márki-Zay Péterrel is összeállt egy fotóra, aki ugyancsak elismerően szólt fideszes polgármester-kollégájáról.  

MZP mínusz Z = ?

Márki-Zay Péter alakját azért volt érdemes többször is gondolatban felidézni Magyarék tüntetésén, mert sok, a múltra vonatkozó, de a jövőre is alkalmazható tanulságot levonhatunk egy efféle összehasonlításból. Magyar mondandójának tartalma, világnézeti hangsúlyai, retorikája, energiája, de még a gyűléseken vezényelt rituális kézfogásosdi és kántálás is annyira rímelnek a szebb napokat látott egykori miniszterelnök-jelölt egyes momentumaira, hogy Magyar kezdeti sikereit figyelve kényelmetlenül bizonytalanná válik utólag a 2022-es kudarc néhány magyarázata.  

A megoldás azért persze se nem olyan bonyolult, se nem igazán spanyolviasz. A fentebb idézett nagykanizsai Magyar-szimpatizáns úriember – aki azt is elmondta, hogy korábban jobbikos, de ‘98-ban még fideszes volt – kerek perec úgy fogalmazott, neki az szimpatikus Varga Judit volt férjében, hogy

„maradt középen, nem ment el a Gyurcsány irányába”.

Nem egyedül tőle lehetett visszahallani ezt a narratívát: egy másik férfi szerint  „a baloldal miatt nem sikerült” az összellenzéki projekt 2022-ben. „A baloldal és a belviszályok rendesen kicsinálták Márki-Zayt” – mondta egy másik résztvevő.  

Egy fiatalabb pár már kevésbé az összefogás kudarcára vezette vissza a két figura közti eltéréseket. Számukra az tűnt fontosnak, hogy Magyar

„kiállt, elmondta azt, amit mindenki tud. De valaki végre elmondta”.  Szerintük ő végre „azt akarja, amit mi akarunk”. „Nem a begyöpösödött társaság próbálja felvenni a harcot Orbán ellen”

– emelte ki a politikai tartalomtól független újdonság hatásának fontosságát egyikük. 

A fentiek közül nem újszerű magyarázat egyik sem, de a „háborús” értelmezések kicsit tán utólag elhomályosították a „Gyurcsány-faktort”, vagy legalábbis az azt a végtelenségig sulykoló propagangadagépezet hatását, valamint a volt jobbikosok politikai „árvulását”. 

Összességében tehát különösebb földcsuszamlást nem hozott a Tisza „áradása” Zalaegerszegen, de Magyarék tüntetése valamennyit elárult arról, hogy milyen képviseletre vágynának a sasfészek nem fideszes lakói, és talán azt is előrevetíti, milyen politikai csapdákat kell Magyar Péternek elkerülnie.