A péntek délutáni órákban súlyos terrortámadás ért egy, Moszkva egyik észak-nyugati elővárosában, Krasznogorszkban található rendezvényközpontot. A több mint hatezer főt befogadni képes Krókusz Rendezvényközpont a városrész turista negyedében található, pénteken éppen egy rockkoncertre várakozók töltötték meg, amikor négy egyenruhás fegyveres automata fegyverekből tüzet nyitott a közönségre, és a jelenlegi adatok alapján megölt legalább 133 embert, köztük gyerekeket, és megsebesített további legalább százat. Az áldozatok jelentős részével a fegyveresek végeztek, de mivel az épületet a támadók felgyújtották, az orosz hatóságok szerint a mérgező füst belélegzése is több halált okozott.

A különösen súlyos terrortámadást néhány órával később az Iszlám Állam „Koraszan” fiókszervezete, vagyis röviden az ISIS-K vállalta magára, amelyet a hírhedt anyaszervezet még a 2010-es évek elején hozott létre a muszlim országokban elindított számtalan helyi sejtjével együtt Afganisztánban. A szervezet aktív maradt az ISIS bukása után is.

A támadás után a fegyveresek a hatóságok szerint autóval menekültek a helyszínről. Az épület tetején fellobbanó lángokat a tűzoltók megfékezték az éjszakai órákban, a sebesülteket a környező kórházakba szállították. A támadás után a helyszínre látogató vezető oroszországi tisztségviselők bejelentették, hogy hajtóvadászat indul a támadók ellen.

A terrorelhárításért is felelős oroszországi speciális erők, az FSZB alakulatai szombaton 11 embert őrizetbe is vettek, jelentésük szerint  köztük van a támadásban közvetlenül részt vevő négy fegyveres is. A szerv vezetője, Alekszandr Bortnyikov Vlagyimir Putyin elnöknek tett jelentésében azt állította, hogy a terroristák Ukrajna felé próbáltak menekülni, ahol „segítő kapcsolataik” vannak. Ukrajna hivatalosan cáfolta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz, Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó úgy nyilatkozott:

„Ukrajna sosem süllyedt terrorista módszerek alkalmazásáig. Az ilyesminek sosincs értelme.”

ISIS-K: Akik ellen még a Talibán támogatása is felmerülhet

Az Iszlám Állam Koraszán Vilájet (a.m.: tartomány) nevű regionális fiókszervezetét 2015-ben hozta létre a szalafi dzsihadista szervezet azzal céllal, hogy az ISIS által elképzelt, Észak-Afrikától Kínáig terjedő iszlám kalifátus közép-ázsiai területeit megszerezze. A történelmi Koraszán a mai Irán északkeleti részét, Afganisztán jelentős területeit, valamint több közép-ázsiai országot magában foglaló területet még a Szászánida Perzsia idején alkották meg adminisztratív egységként. A 19. században az iráni részek jobbára a Brit Birodalomhoz, míg a közép-ázsiai részek az Orosz Birodalomhoz kerültek. A huszadik század második felében a szovjet megszállás felerősítette – többek közt – a különböző iszlám fundamentalista csoportokat Afganisztánban, melyek közül a Talibán, és a szintén szalafi dzsihadista Al-Kaida erősödött meg leginkább.

A Talibán és az ISIS ellentétei ellenére az amerikaiak, illetve az általuk támogatott afganisztáni kormány elüldözésére az ISIS-K laza együttműködésben harcolt a tálibokkal. Az USA afganisztáni kivonulása, illetve a tálib hatalomátvétel után azonban a két csoport érdekellentétei hamar felszínre kerültek. Az ország álláspontja szerinti felszabadítása a Talibán számára új kihívásokat hozott. A rezsim nemzetközi elismerése, a belpolitikai/gazdasági stabilitás elérése egy sok évtizedes háborúkban megtépázott soknemzetiségű országban az új vezetők minden kapacitását lekötötte, a politikai horizont pedig ilyen értelemben nem is nagyon tud változni még jó ideig. Az ISIS-K szerint viszont a nemzetközi dzsihádot még épphogy elkezdték, így a konszolidáció az utolsó, amit akarnak. Pláne, hogy az ő eredeti küldetésük a képzeletbeli Nagy Kalifátus Koraszán Vilájetének „felszabadítása”, így Afganisztán területei csupán stabil ugródeszkaként érdekesek számukra a további közép-ázsiai hódításokhoz.

A két iszlám fundamentalista csoport közötti fegyveres összecsapások hamar el is kezdődtek, s bár az ISIS-K önmagában nem rendelkezik számottevő erővel (néhány ezer tag az ENSZ 2023-as jelentése szerint), a Talibánnak mindeddig nemhogy nem sikerült felszámolnia, de a jelek szerint a szervezet nemzetközi terrortámadások megszervezéséhez szükséges kapacitásai sem igazán csökkentek.

Ennek ellenére a tálib kormánynak bizonyos szempontból jól jön az ISIS-K működése: Kabul nemzetközi elismertségért lobbizó új urai éppen a szalafista dzsihadisták elleni küzdelem örvén szerezhetnek legitimációt, de legalábbis támogatást a nagyhatalmaktól, hivatkozva rá, hogy ők legalább csak a saját határaikon belül folytatnak kíméletlen iszlamizációt, ellentétben a nemzetközi terrorizmusban érdekelt ISIS-szal.

Az ISIS-K pedig méretéhez képest igen aktív. A mostani, oroszországi terrorakciójuk mellett leghírhedtebb támadásai között olyanok szerepelnek, mint a kabuli repülőtéri elleni 2021-es robbantásos merénylet, több mint 170 halálos áldozattal (köztük tálib és amerikai katonákkal), vagy az idén január eleji iráni Kerman tartományban elkövetett terrortámadás, közel száz halálos áldozattal. A csoport érdekei gyakorlatilag minden nagyhatalom biztonsági érdekeit keresztezik, így közép-ázsiai terjeszkedésük miatt Oroszországét, a saját muszlim lakosait koncentrációs táborokba záró Kínáét, valamint az iszlamizmus kedvelt célpontjaként szereplő Egyesült Államokét is.