Több alkalommal is megtagadta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja, hogy az egyetemi szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács (KT) eljuttathassa petícióját a munkavállalókhoz az egyetem központi e-mail-címéről – számolt be Facebook-oldalán az egyetem doktorandusza, Ther Péter Pál. Összefoglalója szerint a KT és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSz-BME) február közepén arra kérte a rektort és a kancellárt, hogy kiküldhessék magasabb alapbéreket követelő petíciójukat az intézmény összes munkavállalójának. Erre a rektor igent mondott, a kancellár azonban nem. Múlt héten hétfőn a szenátusi ülésen egy kari szenátor is felszólalt, miszerint támogatná, hogy az egyetem küldje ki mindenkinek a felhívást a központi címről a petíció kapcsán.
Amire kancellár újfent visszautasította a kérést.
Amint arról mi is írtunk korábban, a BME 650 dolgozója nyilvánította ki akaratát egy általános és anonim véleménynyilvánító szavazáson: több mint 80 százalékuk elutasította, hogy a vezetés nélkülük döntsön a modellváltásról. (Arról, hogy ez egyre határozottabban fenyegeti az egyik utolsó nagy állami egyetemet, itt írtunk bővebben) Az online szavazásról küldött emailekkel és az azokban szereplő szavazó-linkekkel kapcsolatban a Kancellária Informatikai Igazgatósága akkor köremailt küldött, amiben ezeket „kéretlennek” nevezte, és arról írt, hogy megnyitásuk „károkat okozhat”.
„Tehát ki nem kommunikálhat szabadon az egyetemen? Az egyetemi dolgozók csoportosulása (MOJ), a Közalkalmazotti Tanács,a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, sőt, maga a rektor sem. Ki marad tehát? A kancellár. Egy személyben”
– fogalmazott posztjában Ther a petíció kiküldésének vétózása kapcsán.
A mostani, bérrendezést követelő petícióval a BME dolgozói az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez csatlakoztak, amivel a két legnagyobb, még állami fenntartású egyetem munkatársai lépnek fel a tarthatatlan helyzet miatt.
A petíciót úgy sikerült eljuttatni a szakszervezeti tagokhoz, hogy a szakszervezetnek külön engedéllyel lehetősége van az „azonos tartalmú levél kiküldésének” 100 fős limitét túllépni, mondta el lapunknak Halmos Balázs építészmérnök, a BME egyetemi docense, a MOJ tagja. A nem szakszervezeti tagokhoz pedig (akik jelenleg a dolgozók 90%-át teszik ki) a MOJ csoport önkéntesei küldték szét a felhívást saját dolgozói címeikről, 100 fő alatti címzetti csoportokban.
A 100 fős limitet a Kancellária a decemberi szavazást követően vezette be, és az oktató szerint azért is problémás, mert vannak olyan oktatók, akiknek több száz fős évfolyamokkal kell kommunikálniuk. Ugyan a szakszervezet számára a nagyszámú levélküldés lehetősége korábban is fennállt tagtoborzás céljára, a BME központi címéről való kiküldést annak szimbolikussága miatt tartották fontosnak.
„Mindezek ellenére már közel ezer aláírásnál tart a petíció.
A tervünk az, hogy ha ezt a számot elértük, akkor az ELTE és a Zeneakadémia dolgozóival közösen adjuk át a szöveget az aláírásokkal együtt a fenntartónak”
– mondta a Mércének Halmos Balázs. Az ezres szám a BME alkalmazásában álló, mintegy 2300-2400 főnek már több, mint a harmadát jelenti. Bár a pontos dolgozói szám hivatalosan nyilvános adat, de ahhoz sem a szakszervezet, sem pedig a MOJ nem fért hozzá, miközben a legkülönfélébb, egymásnak is ellentmondó számok keringenek a dolgozók között – tette hozzá Halmos. A MOJ csoportnak végül közérdekű adatigényléssel is csak az „átlagos statisztikai állományi létszám” nevű adatot sikerült megszereznie.
A béremeléssel kapcsolatos követeléseikre egyébként a mai napig nem kaptak hivatalos reakciót az egyetemi kancellártól – ez utóbbi a petíció kapcsán annyit jegyzett csak meg, hogy véleménye szerint az abban leírt számok nem felelnek meg a valóságnak.
Mindezek ellenére az aláírók között szerepel több dékán, tanszékvezető, egyetemi és kari vezető mellett a rektor, Prof. Dr. Czigány Tibor is.
Az ügyben megkerestük a BME kommunikációs osztályát, hogy megtudjuk, pontosan hány alkalmazottja van az Egyetemnek, illetve mivel indokolta a kancellár a petíció kiküldését hivatalos e-mail címről. Válaszuk beérkezésekor cikkünket frissítjük.
Nemcsak a BME és az ELTE, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) dolgozóinak is gondjai vannak a kancellár kommunikációjával. Az egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az ELTE és a BME dolgozóinak bérköveteléséhez és akciójához – derült ki a 24.hu által idézett Fekete Gyula, a Zeneakadémia tudományos és nemzetközi rektorhelyettesének közleményéből.
„Kiállunk azon dolgozóink mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek azért, hogy a Zeneakadémián folyó oktatás zavartalan legyen”
– írta az egyetemi vezető. Hozzátette, elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt
az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek.
Kotán Bertalan Attila korábban a BME kancellári pozícióját töltötte be, onnan helyezte át 2022 végén a Zeneakadémia élére egy rendelettel Orbán Viktor.
Amint arról februárban beszámoltunk, az FDSz-ELTE szakszervezet az egyetem Közalkalmazotti Tanácsával közösen nyílt levelet fogalmazott meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem fenntartójának, amiben a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) alapbérbe való beépítését, az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali, minden munkakörben és beosztásban való emelését, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését követelik.
Az ELTE levelét a cikkünk megjelenéséig közel 1500-an írták alá.
„Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát. Ennek nyomán az egyetemvezetés három intézményi minimálbért vezetett be: tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát”
– írták nyílt levelükben az ELTE dolgozói, akik szerint ezt az emelést az elmúlt év maginflációja (18,2%) elemésztette. A docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem került sor hasonló rendszer bevezetésére. Emiatt az a helyzet állt elő, hogy
egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógus-gyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon.
Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
