„Ígéret ez … minden nő számára, aki a világon harcol az abortusz jogáért”, mondta el Mathilde Panot, a baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) képviselője röviddel azután, hogy a francia parlament a hétfői együttes ülésén a világon elsőként alkotmányába foglalta az abortuszhoz való jogot.
Érdemes megjegyezni – mintegy a történelmi döntés előzményeként –, hogy 1974-ben a szocialista Jugoszlávia alkotmánya garantálta a gyermeknemzésről szóló jogot, mely lehetővé tette az abortuszt a terhesség 10. hetéig. A franciaországi jogalkotás most még előrébb lépett, amikor
az abortuszhoz való jogot írja az alkotmány szövegébe.
„Azoknak a nőknek a szenvedése és emléke kísért bennünket, akik nem voltak szabadok. Erkölcsi adósságunk van mindazok iránt, akik szenvedtek a testükben… Ne feledjük, hogy az elnyomás újra megtörténhet. Tegyünk azért, hogy ez ne történjen meg, hogy soha ne jöjjön el ez a nap.”
Ezt pedig Gabriel Attal miniszterelnök mondta el a történelmi szavazás előtt.
Támogatták
Az intézkedést korábban a felső- és az alsóház, azaz a Sénat és az Assemblée Nationale is már elfogadta, de az alkotmánymódosításhoz az együttes ülésre is szükség volt, melyre Versailles-ban került sor.
Véleménykülönbség itt nem alakult ki.
A 925 szavazásra jogosult képviselő és szenátor közül 780 támogatta a módosítást.
Az alkotmányos reform a francia alkotmány 34. cikkét módosítja, és kimondja, hogy „a törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyekkel a nőknek a terhesség önkéntes megszakítására vonatkozó szabadságát gyakorolják, amely garantált”.
Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni kormányok nem lesznek képesek módosítani a jelenlegi törvényeket, amelyek a terhesség 14. hetéig biztosítják az abortuszt a terhességüket kérő nők számára kérésre, várakozási idő és kötelező tanácsadás nélkül. A későbbi abortusz akkor engedélyezett, ha a terhesség veszélyezteti a nő fizikai vagy pszichológiai egészségét, vagy ha a magzat bizonyos rendellenességeket mutat.
A New York Times a döntés kapcsán feleleveníti, hogy a franciaországi törvényes abortuszért folytatott küzdelem 1971-ben vált széles körben ismertté, amikor 343 francia nő aláírta a Simone de Beauvoir francia feminista által írt kiáltványt, amelyben kijelentették, hogy titkos, illegális abortuszokat végeztek, és követelték a törvények megváltoztatását.
A mostani alkotmánymódosításhoz politikai lendületet adott az amerikai legfelsőbb bíróság 2022-es döntése, amely hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ítéletet. Ezzel pedig elismerte a nők alkotmányos jogát az abortuszhoz, egyúttal országszerte legalizálta azt.
Gabriel Attal miniszterelnök, a fenn már hivatkozott beszédében a francia szavazás fontosságát azzal is hangsúlyozta, hogy Lengyelországban és Magyarországon az abortuszjogokat visszavágták. Lengyelországban az előző kormány intézkedéseinek betudhatóan a női önrendelkezést nemcsak a törvényhozás, az alkotmánybíróság és a hatóságok lehetetlenítik el, de a jobboldalhoz köthető civil szervezetek is.
Magyarországon pedig 2022 októberétől fogva a Belügyminisztérium döntése szerint „tájékoztatás céljából” kötelezően meg kell hallgatniuk az abortusz mellett döntő nőknek a magzati szívhangot.
