Hétfő óta folyamatosak a tüntetések Szerbia fővárosában, miután a kormánypárt jelöltjei a fővárosi választáson gyanús körülmények között nyerték el a szavazatok többségét. Az országos és a vajdasági helyi választásokkal egy időben tartott voksoláson az ellenzéki „Szerbia az Erőszak Ellen” koalíció szerint súlyos visszaélések, csalások történtek.

Ajmo Beograde, nece se glasovi sami odbraniti #beograd #srbija pic.twitter.com/gucwUzK9k1

— Misha M (@mmadjarac) December 20, 2023

Az ellenzéki tömörülés azt állítja, hogy a szavazókat más városokból és országokból (főként Bosznia-Hercegovina szerbek lakta részéről) hozták Belgrádba szavazni, ahol szavazatvásárlás és más szabálytalanságok történtek, valamint az alapvető választási szabályokat sem tartották tiszteletben. Az Európai Bizottság, a választásokat megfigyelő nemzetközi megfigyelő missziók és a német külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki a választások szabálytalanságai miatt, és hasonló álláspontot fogalmaztak meg egyéb magas rangú uniós tisztviselők is.

A választásokon a törvények megkerülése, illetve megsértései mellett a kiegyensúlyozott verseny követelményei sem teljesültek a beszámolók szerint: a kormánypárt visszaélt az állami erőforrásokkal, és a sajtó erősen egyoldalúan tájékoztatott a kampányról, valamint az választást követő eseményekről.

Az eredmények miatt az ellenzéki „Szerbia az Erőszak Ellen” két vezetője kedden éhségsztrájkba kezdett, amelyet addig kívánnak folytatni, amíg a belgrádi választást meg nem ismétlik, ezúttal törvényes és korrekt keretek között.

A Mérce kérdésére Pressburger Csaba szerbiai újságíró elmondta, hogy a gyanúk szerint tömegesen „telepíthettek le” a szavazás napjára életvitelszerűen nem is Belgrádban tartózkodó külföldieket:

”Felmerült a szavazás szisztematikus meghamisításának gyanúja. Autóbuszokkal hoztak embereket szavazni a boszniai Szerb Köztársaságból. A tüntető ellenzék állítása szerint több mint 40.000 szavazatot adtak le olyanok, akik életvitelszerűen nem is élnek Belgrádban. Csakhogy ez nagyon nehezen bizonyítható. Akinek kettős (szerb-boszniai) állampolgársága van, az szavazhat a köztársasági választáson, ám az önkormányzatin csak akkor, ha bejelentett lakcíme van az adott önkormányzat területén. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek során nagyon sokan települtek át Boszniából Szerbiába, főleg a nagyvárosokba, Belgrádba és Újvidékre. Ők a jelenlegi hatalom hívei túlnyomórészt. De könnyen lehet, hogy a hatalom azon is dolgozott az utóbbi hónapokban, hogy tömegesen jelentsen be boszniai kettős állampolgárokat belgrádi címekre (pl. az állampárt tagjainak címére kvázi albérlőként), és ezeket szállították a szavazás napján szervezetten, buszokkal Belgrádba. Az ellenzék azt állítja, az egyik nagy belgrádi csarnok volt a „gyűjtőközpont”, ahol a külföldről érkezettek eligazítást kaptak afelől, hogy „hol laknak”, azaz hová, milyen címre kell menniük szavazni.”

Szerinte formális keretek között vajmi kevés az esély a csalások felderítésére:

„A további jogi procedúra, vagyis a bírósági eljárás sem kecsegtet túl sok eredménnyel Szerbiában, úgyhogy a politikai nyomásgyakorlás az egyetlen járható, békés útja annak, hogy a hatalom engedjen a követeléseknek.”

További nehezítés az ellenzéknek, hogy – ahogyan Pressburger rámutatott – Szerbiában „nincs meghatározó független média.” Az újságíró szerint a nagy kereskedelmi csatornák és a bulvárlapok a hatalom szócsöveiként működnek.

A több ezres tömegeket megmozgató demonstrációk minden nap zajlanak a választások óta a fővárosban,

és szerda este a tüntetésekhez csatlakozó egyetemisták útblokádokat jelentettek be arra az esetre, ha nem biztosítanak a hatóságok betekintést a választói névjegyzékbe, hogy ellenőrizhessék az esetleges csalásokat.

Ana Brnabić szerbiai kormányfő kedden úgy nyilatkozott, hogy szerinte a tüntetéseket már régóta tervezgette az ellenzék. Szerinte „egyértelmű, hogy hogy előkészített tüntetésekről van szó.”

A szerbiai hatóságok, illetve a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) sem reagált eddig érdemben sem a hivatalos, sem az informális panaszokra a választási szabálytalanságokkal kapcsolatban. Tanasije Marinković jogászprofesszor, a választási bizottság tagja arról beszélt nemrég, hogy a választások megismétlésének egyetlen lehetséges módja, ha az Alkotmánybíróságnál kezdeményeznek eljárást. Szerinte amennyiben ezen az úton bebizonyosodik, hogy egyes helyeken az eredmények kimenetelét jelentősen befolyásoló csalás történt, a RIK kifogásolhatja az adott döntést.

A hatóságokkal kapcsolatban Marinković úgy fogalmazott:

„Az állampolgárok frusztráltak, igazságtalansággal, manipulációval szembesülnek, most még csak feltételezhetjük, hogy a választás során többen megsértettéka büntető törvénykönyvet, de ezt előbb be kell bizonyítani. A médiában megjelent állítások elegendőek kellene hogy legyenek a rendőrség és az ügyészség sürgős reakciójához, és igazságtalan, hogy nem reagálnak”

A választások előtt nyilatkozott a Mércének Bojan Terzić szerbiai ellenzéki politikai aktivista, aki rámutatott arra, hogy az Aleksandar Vučić-vezette politikai blokk valójában nem engedheti meg magának Belgrád elvesztését. Terzić szerint ha a Vučić-ék elvesztik a fővárost, beindulhat egyfajta „kártyavár-effektus”:

„Egy belgrádi győzelem nem csak a kulcsfontosságú központi város biztosításáról szól; ha megnyerjük Belgrádot, Újvidék és Niš lehetnek a következők.”

Az aktivista hozzátette:

„Társadalmunk haladása sokban függ attól, hogy felelősségre vonjuk-e a politikusokat tetteikért. Úgy hiszem, ezzel ő [Vučić] is tisztában van, és foggal-körömmel ragaszkodni fog a hatalmához.”

A szerbiai választásokon rendre felmerül a tömeges csalások és az inkorrektség gyanúja. Annál is inkább előfordulhatnak ezek, mert a média túlnyomó részén túl a Köztársasági Választási Bizottságban is a kormánypárt emberei a meghatározók, így általában igen nehéz, ha nem épp lehetetlen nyomon követni a választások tisztaságát.

A vasárnapi választásokon a Vučić-féle Szerb Haladó Párt (SNS) által dominált, és lényegében a korábbi elnök, Slobodan Milošević egykori pártját, a Szerbiai Szocialista Pártot is magába foglaló „Aleksandar Vučić – Együtt Bármire Képesek Vagyunk” pártszövetség nyert országos és helyi szinteken is. A kormánykoalíció a szavazatok 48 százalékát vitte az országggyűlési választásokon, ez 130 helyet biztosít számára a 250 fős parlamentben. a legfőbb ellenzéki tömörülés, a Szerbia az Erőszak Ellen 24,3 százalékkal a második helyre futott be, és 65 képviselői helyet nyert. A belgrádi önkormányzati választáson az SNS és helyi jelöltje, Aleksandar Šapić 40,2 százalékot nyert elvileg, az ellenzék összesen 35-öt.

Némi meglepetésre bejutott a közgyűlésbe a nacionalisták mellett Branimir Nestorović is, aki vakcinakritikus kampányt folytatott. Jelenleg sok múlhat azon is, hogy melyik pártszövetség mellé állnak a képviselői a belgrádi közgyűlésben.