A rendőrség immár hat esetben tiltott meg békepárti tüntetéseket az izraeli-palesztin konfliktus októberi eszkalációja óta, tegnap pedig a Kúria is megerősítette a rendőrség egyik döntését.

Az ügyben telefonon értük el Káldos Jánost, a rendezvény szervezőjét, aki lapunknak elmondta: nemcsak felháborító és hamis a hatóság és a Kúria érvelése, de precedensértékű is lehet.

Azaz a jövőben bármilyen tüntetést megtilthatnak mindenféle mondvacsinált indokkal.

A Kúria november 16-i végzésével fenntartotta a rendőrség korábbi határozatát, amellyel megtiltott egy november 22-re, a budapesti Germanus Gyula parkba szervezett békepárti tüntetést – miután korábban ugyanígy betiltott egy november 1-re meghirdetett eseményt. Mint korábban beszámoltunk róla, a tüntetések szervezője, Káldos János a Társaság a Szabadságjogokért segítségével támadta meg a rendőrség tiltó határozatát. Eddig összesen hat tüntetést tiltottak meg a témában, és a korábbi alkalmakhoz hasonlóan a rendőrség ezúttal is azt állapította meg a gyülekezési törvényre hivatkozva, hogy „a perbeli gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, ezért azt meg kell tiltani”.

Káldos hangsúlyozta, hogy a rendezvény egyértelműen a béke mellett állt ki, ezért is végtelenül cinikus a rendőrség és a Kúria álláspontja. Miképp a bejelentéskor fogalmaztak, céljuk

„az Izraelben és Palesztinában folyó konfliktus kapcsán a bármely oldalon élő ártatlan civilekkel való szolidaritás, a konfliktus békés, egyenjogúságon alapuló, mind az izraeli, mint a palesztin néphez tartozók szabadságát, jogait, életfeltételeit és biztonságát garantáló módon történő rendezésének követelése. A demonstráció elutasít minden rasszista, soviniszta, antiszemita, arabellenes és iszlamofób megnyilatkozást, cselekedetet, elutasítja a háborús és emberiesség elleni bűnöket, a jogfosztást, az egyetemes emberi jogok megsértését és a terrort. A terveink szerint a rendezvényen zsidó, keresztény és muszlim, illetve izraeli és palesztin személyek is részt vesznek.” 

Ezt idézi is a Kúria határozata. Ahogy azt a részt is, amiben a palesztin nép elnyomását taglalják, miszerint „Elfogadhatatlannak és gyalázatosnak tartjuk, hogy a 67-ben izraeli megszállás alá került palesztin népesség immár 56 éve, az 1948-ban elüldözöttek pedig immár 75 éve tartó jogfosztását és a civil lakosság ellen a mai napig ismétlődően elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket, bármilyen biztonsági szempontra, vallási, történelmi vagy ideológiai érvre hivatkozzon.”

Ugyanakkor, mint Káldos felhívta rá a figyelmünket, a Kúria hiányosan tette közzé honlapján a szöveget, pedig véleménye szerint ez ugyancsak fontos lenne a gyűlés jellegének megismeréséhez.

Az előző – Kúria által nem ismertetett – bekezdésben ugyanis éppenséggel a Hamász október 7-i és egyéb akcióit ítéli el a tüntetés bejelentője. A következő – szintén nem ismertetett – bekezdés szerint pedig elfogadhatatlannak tartják azt, hogy bárki egy mások által elkövetett emberiségellenes bűncselekményre hivatkozva relativizálja és legitimálja az általa elkövetetteket – utalva arra, hogy a szélsőséges és embertelen eszméket vallók mindig (jelen esetben is) mások bűntetteivel próbálják legitimálni a saját bűntetteiket.

Azt egyébként érdemes megjegyezni, hogy Izrael háborús bűnöket követ el Gázában, amiről egyébként még papírja is van az ENSZ-től.

„Elutasítunk és elfogadhatatlannak tartunk továbbá minden, a konfliktus kapcsán újra és újra megjelenő rasszista, soviniszta, antiszemita, arabellenes, kisebbségellenes, iszlamofób és zsidógyűlölő megnyilatkozást”

– írják a rendezvény célját taglaló dokumentumban, amelyet Káldos teljes terjedelmében elküldött lapunknak.

A rendőrség ellenben arra hivatkozott a bejelentővel folytatott megbeszélés során, hogy bármiféle veszélyes elemek feltűnhetnek – akár provokátorok, akár „egy részeg a kocsmából”. Holott egy tüntetés esetén éppenhogy az lenne a feladata többek között, hogy megakadályozza az akár ilyen fejleményekből következő konfliktusokat. Ezt hívják a rendezvény biztosításának, ami a rendőrség törvényes kötelezettsége.

Ezt erősítette meg korábbi cikkünkben Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza, aki külön kitért a rendőrség hibás érvelésére. A helyszín ugyanis szimbolikus is: Germanus Gyula zsidó hitről tért át a muszlim vallásra, Káldos szerint ez a népek, kultúrák és vallások közötti békét jelképezi. Nem úgy a rendőrség szerint: „ez a helyszínválasztás akár olyan negatív érzelmeket is kiválthat másokban, amely azt jelentheti, hogy mások véleménye szerint nem lehetséges a vallás »elhagyása«, »megváltoztatása«, saját akaratból való megválasztása” – indokolt a hatóság. Ezzel kapcsolatban Hegyi Szabolcs úgy fogalmazott a Mércének:

„Ez az indoklás nonszensz.”

A jogvédő szerint egyrészt a helyszín megválasztása a gyülekezési szabadság egyik legbensőbb eleme. Másrészt önmagában annak, hogy valami negatív érzéseket kelthet, nincsen relevanciája egy tüntetés korlátozásánál, korlátozást csak jogsérelemre lehet alapítani. Harmadrészt pedig, ha valakinek problémát okoz Germanus Gyula példája, aki zsidó származású létére felvette a muszlim hitet, akkor annak ez már akkor problémás volt, amikor a közteret róla elnevezték.

Káldos pénteken telefonon elmondta, meglátása szerint egyértelműen politikai nyomásgyakorlás alatt működött a rendőrség és a Kúria.

„Ez egy olyan megemlékezés, demonstráció lett volna, ahol különböző nemzetiségű emberek, köztük egy rabbi is megjelent volna. Muszlimok is, zsidók is. Meg voltak beszélve – tehát hogyha már ez sem lehet, akkor én azt gondolom, hogy politikai okai vannak. Tehát nemcsak, hogy politikai nyomásgyakorlás van, de egy olyanfajta megigazodási kényszer a doktor miniszterelnök úrhoz, hogy gyakorlatilag nem mernek semmit engedélyezni, ami a legkisebb mértékben is kilógna abból a narratívából, amit szeretnének közölni (…)

tehát mindenfajta módon, hajánál fogva előrángatott indokokkal is igazodnia kell a rendőrségnek, meg egyébként a Kúriának is. Őszintén szólva ez vérlázító”

– fogalmazott, visszautalva arra, hogy Orbán Viktor rádiós interjúja után kezdtek el záporozni a rendőrség tiltó határozatai, a kormány pedig rendszeresen összemossa a béke mellett kiállókat a Hamász terrorszervezet támogatóival, ami de facto nem igaz a tüntetések szervezőire és várható résztvevőire. Már annál is inkább, hogy Káldos – és más tüntetések szervezői is – explicite elítélte a Hamászt és cselekedeteit.

Mint a Kúria honlapján is olvasható, „[Káldos] előadta, hogy a Hamász alapítójának felhívása kapcsán a [rendőrség] határozatának indokolása ténybeli tévedéseket, illetve alap nélküli feltételezéseket tartalmaz. Még ha a felhívást a muszlim vallásúak ismerik is, akkor sem szükségszerű, hogy a gyűlés muszlim résztvevői erőszakos cselekményeket hajtanának végre. A Hamász vezetőjének csak a saját szervezete tagjai fölött van autoritása, sem más muszlimok, sem más palesztinok fölött nincs. [kiemelés tőlem – KSÁ] Az alperes továbbá nem vette figyelembe, hogy a Hamász vezetője egy konkrét napra, 2023. október 13-ára hívta cselekvésre a világ muszlimjait. Hangoztatta, hogy a gyűlés technikai kelléke egy molinó, amelyen a »béke« felirat négy nyelven is olvasható, így a gyűlésről előzetes ismeretekkel nem rendelkezők is azonosítani tudják annak célját. Az elhangzó beszédek és megjelenített üzenetek sem hagynak kétséget afelől, hogy mi a gyűlés célja.

Kifejtette: az, hogy a gyűléshez olyanok is csatlakozhatnak, akik a Hamász terrorszervezet mellett akarnak véleményt formálni, minden nyilvános rendezvényre igaz. A határozat indokolása nem tér ki arra, hogy ezt miért éppen egy, az erőszakot, a terrort és a Hamászt elítélő rendezvényen kívánnák megtenni. Arra sem tér ki, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor miért ne lenne kezelhető a Gytv. által a szervezőnek és az alperesnek biztosított felhatalmazásokkal.”

Káldos János most lapunknak elmondta, amit a rendőrségnek is, miszerint Magyarországon „nagyon sokfajta tüntetés volt a gázai háborúkkal kapcsolatban, korábban is, és egyik sem volt erőszakos.” 

Hozzátette, maga is résztvett a 2014-es megemlékezésen, amire a rendőrségnek is hivatkozott, ekkor ugyanis muszlimok és zsidók együtt tüntettek a békéért – akárcsak az általa tervezett rendezvényen tették volna. Sőt, még olyanok sem követtek el erőszakos cselekményeket, akiket szélsőséges nézetek képviselőinek tart – egyébként továbbra is érdemes észben tartani, hogy a rendőrség feladatai közé tartozna a rendezvény biztosítása során az erőszakos cselekmények esetén a hatósági fellépés, végső soron akár a rendezvény feloszlatása.

2014 óta viszont sok víz lefolyt a Dunán – többek között a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált a menekültellenesség, és ezzel párhuzamosan a muszlimellenesség.

„Azt gondolom, hogy azóta a Fidesz a politikai narratívája központjává tette a migrációt, meg a Nyugat hanyatlását, a muszlimokat pedig a terrorizmussal azonosítja. És erre akar egy nem létező magyarországi jelenséget fölépíteni. Merthogy szerintem ez a dolog erről szól. Nyilván lehet, hogy ebben volt egy egyfajta gesztus akár a Likud felé is”

– állapította meg Káldos.

A tüntetés betiltása ugyanakkor túlmutat önmagán, és veszélyes precedenst teremthet a későbbiekre nézve.

„Szerintem ez a legfontosabb, hogy innentől kezdve a Kúria és a rendőrség bármilyen tüntetést betilthat.

És semmilyen valós jogorvoslati lehetőség nincsen. Azt gondolom, hogy ez egy precedens. Egy olyan dologgal kapcsolatban, ami nem vált ki nagy társadalmi ellenállást. Innentől kezdve majd, hogyha a tanárok akarnak tüntetni, vagy szakszervezetek, vagy akármi – gyakorlatilag bármit ugyanígy betilthat a rendőrség. És nem kell kézzelfogható, valós indokokra hivatkoznia a Kúria előtt. 

És én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, tehát a magyar társadalom számára a legfontosabb és legveszélyesebb lépés.”

A tüntetések megtiltása nem jelenti azt, hogy Káldosék ne készülnének semmivel. Terveik szerint zárt térben, magánterületen tartanának egy kerekasztal-beszélgetést, amelyen magyarországi zsidók, muszlimok és palesztin származású meghívottak is részt vesznek majd. Mint lapunknak elmondta,

„Azt gondolom, hogy itt nagyon fontos lenne, hogy a különböző szélsőséges narratívák mellett legalább valamilyen szinten megjelenjen egy mértéktartó narratíva is. És megmutassuk, hogy nem, a közösségek nem állnak itt Magyarországon sem szemben, másrészt meg, hogy vannak Közel-Keleten is olyan erők, akik a megegyezésben érdekeltek, és ezt szeretnénk elérni. Ezt fontos kommunikálni szerintem.”