November 16-án fog sor kerülni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fórumának (VKF) legközelebbi tárgyalására, amelyen valószínűleg döntés is fog születni. Egyeztetések ma is zajlottak. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a munkáltatók és a szakszervezetek várhatóan 15 százalékos minimálbér-emelésben, 10 százalékos garantált bérminimum-emelésben, és a garantált bérminimum hosszútávú kivezetésében fognak megállapodni. A garantált bérminimumot ágazati megállapodásokkal váltanák föl.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – a tárgyaláson jelenlévő többi szakszervezeti szövetséghez hasonlóan- ugyan hosszú távon elképzelhetőnek tartja, hogy az országos szinten megállapított garantált bérminimumot ágazati megállapodások váltsák föl, amíg viszont ez nem történik meg, a MASZSZ nem 10, hanem 15 százalékos emelést követel a garantált bérminimum esetében is.
Ezt kérdésünkre Zlati Róbert, a szövetség elnöke telefonon is megerősítette:
„A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja az, hogy a garantált bérminimumot és a minimálbért is 15 százalékos mértékben kell megemelni. Van, aki azt mondja, hogy 10-15 százalék közös álláspont volt, de hát ez nem igaz, mi erre sosem mondtuk azt, hogy mi ezt így elfogadjuk. Amikor a mi testületeink erről beszéltek, az a döntés született, hogy azonos mértékű, 15-15 százalékos emelést javaslunk mi a két minimálbérre. Ennek az egyik legfőbb indoka, és érv mellette az, amit ismételten tükröznek a GDP adatok, hogy a hazai fogyasztás nagyon nagy mértékben visszaesett. A magyar munkavállalók jelentős része már a megtakarításait éli föl és ezért nem tud vásárolni. Egy jelentős minimálbér-növelés segítene abban, hogy újra fellendüljön a hazai fogyasztás.”
Az egyébként újévtől esedékes növelésre akár már decemberben is sor kerülhet az idén, a helyzet súlyossága miatt. A legkisebb keresetek előrehozott, decemberi emelését a tárgyaláson közvetítő Nagy Márton gazdasági miniszter is támogatja.
A tervek szerint 2027-re teljesítené Magyarország az Európai Uniónak azt az irányelvét, miszerint a minimálbérnek el kell érnie el a mediánbér 60 százalékát. Ezzel párhuzamosan vezetnék ki a szakképzettséget honoráló garantált bérminimumot, és foglalnák azt ágazati kollektív szerződésekbe.
A MASZSZ által közzétett álláspont azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy „az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje”, az ágazati kollektív szerződések száma „csekély”, a rendszerváltás óta csak négy ilyen született, amelyek közül ma már csak egy él.
A MASZSZ ezért előbb megerősítené az ágazati párbeszéd bizottságokat (ÁPB), minthogy lemondana a garantált bérminimumról. Zlati Róbert így nyilatkozott erről:
„Az ágazati párbeszéd bizottságok megerősítésére volna ehhez szükség. Ezeknek a bizottságoknak mindkét résztvevőjét, a szakszervezeti oldalt is és a munkáltató oldalt is meg kell erősíteni.”
A MASZSZ szerint ehhez az kéne, hogy bővítsék a szakszervezetek jogait és lehetőségeit. A munkáltatói oldalt pedig azzal lehetne szerintük ösztönözni az ágazati megállapodások megkötésére, ha előnyt biztosítanának az erre hajlandó munkáltatóknak a közbeszerzések és pályázatok terén, illetve adókedvezményt biztosítanának nekik.
Nemrégiben 9,9 százalékra csökkent a hazai infláció, így rövid távon a 10-15 százalékos emelés még reálbéremelkedést is jelenthet a minimálbért keresőknek. Éves összevetésben viszont még így is rendkívül rosszul jártak azok, akiknek a tavalyi VKF-megállapodás értelmében 16 százalékkal nőtt a minimálbére és 25 százalék körüli inflációt kellett elszenvedniük, nem beszélve arról, hogy az élelmiszer és a rezsi még a többi termékhez képest is sokkal jobban drágultak, és hogy az alacsony keresetűek eleve nagyobb hányadát költik bérüknek élelmiszerre és rezsire, mint a tehetősek. S mivel a 2024-es éves infláció is lehet még magasabb a jelenleginél, fontos lehet, hogy a garantált bérmiminimum is 15 százalékkal növekedjen. Ezt a MASZSZ is így látja:
„A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ‒ figyelembe véve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt – 2024-ben a kétféle minimálbérnek legalább 15%-os emelése szükséges annak érdekében, hogy azok megőrizzék a reálértéküket.”
Az ügyben felkerestük a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét, Palkovics Imrét is. Elmondása szerint azért nem állt elő nagyobb követeléssel az általa vezetett szövetség, mint a 10-15 százalék, mert „nem légüres térben zajlanak a tárgyalások”.
Ahhoz, hogy a minimálbér elérje azt, amit az EU-s irányelv megkövetel (a mediánbér 60 százaléka) Palkovics szerint „körülbelül 30 százalékos emelést kellene azonnal végrehajtani”. Ezt viszont „a magyar gazdaság szereplői, főleg a minimálbért fizető vállalkozások teherbíró képessége nem teszi lehetővé”, tette hozzá.
„Ha ma a két minimálbér között meglévő arányt, különbséget tartani akarjuk, akkor amilyen mértékben a minimálbért emeljük, hasonló módon kellene emelnünk a garantált bérminimumot is, ami 800 ezer emberre vonatkozik, és még nagyobb gazdasági terhet jelent a magyar gazdaságnak” – hangsúlyozta a Munkástanácsok elnöke.
A korábbi jogalkotók 50 százalékos reprezentativitást szabtak az ágazati kollektív szerződések feltételéül, amit a legtöbb szakszervezet nem tudott megugrani. Palkovics Imre szerint azért sem, mert a garantált bérminimum nem tette ebben érdekeltté a munkavállalókat.
A szakszervezeti vezető végezetül azt is hozzátette, hogy az EU-s irányelv nem csak a minimálbér felzárkóztatását követeli meg, hanem a kollektív szerződéssel lefedett munkahelyek számát is, a garantált bérminimum kivezetése pedig ezt is elősegítheti.
