„Mi világossá tettük, hogy terroristák mellett nem lehet tüntetni, egyébként ha valaki nem terroristák mellett akar tüntetni, akkor a gyülekezési jog kellően széles körben határozza meg a demonstrációknak a megtarthatóságát és ezeknek a feltételeit” – mondta el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagálva, hogy a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) bírósághoz fordul amiatt, mivel a rendőrség megtiltott egy november 22-re meghirdetett békepárti, a civil áldozatokra emlékező tüntetést.
„A miniszter szavait ebben az esetben úgy kell értelmezni, hogy a november 22-re tervezett demonstrációt nem lett volna szabad megtiltani. Hiszen a bejelentésből, az ahhoz csatolt nyilatkozatból és a rendőrséggel történt személyes egyeztetésből is nyilvánvalóan kiderül, hogy ez egy békepárti tüntetés lett volna. A szervező egyértelműen elítéli a terrorszervezetet és az október eleji terrorakciót, és kijelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy se provokáció, se konfliktus ne legyen az eseményen”
– mondta el lapunknak Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi szakértője Gulyás Gergely kijelentésére reagálva. A jogvédő szerint a szervező együttműködő volt a rendőrséggel, a magasabb szervezői létszám és a folyamatos együttműködés iránti kéréseinek is eleget kívánt tenni. A korábbi, november 1-re bejelentett és szintén megtiltott tüntetés elutasító határozatával (amiről itt írtunk bővebben) szinte szóról szóra megegyező indoklással kapcsolatban Hegyi Szabolcs elmondta:
„A rendőrség a szervező békepárti nyilatkozatai és együttműködési készsége ellenére, a korábbi tiltó határozatokból ismert indoklásokkal, lényegében mechanikusan utasította el az esemény megtartását.”
Amint arról mi is beszámoltunk, a Hamász október 7-i terrortámadását követően kiújult, mára több ezer halálos áldozatot követelő gázai konfliktus kapcsán bejelentett béke- és palesztinpárti tüntetéseket a rendőrség rendre megtiltja. A legutóbbi, november 1-re időzített tüntetés elutasításával, a rendőrségi határozatban olvasható problémás érveléssel kapcsolatban itt írtunk.
Mindkét esemény (november 1. és november 22.) elutasításában a rendőrségi érvek között szerepel az, hogy a tervezett helyszín a Germanus Gyula park lett volna. Germanus a múlt században élő nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő volt, aki zsidó származása ellenére felvette az iszlám vallást. A szervező szerint Germanus alakja jó példája lehet annak, hogy a két vallás békében megfér egymás mellett. Azonban a rendőrség másként láthatja ezt, mivel a közleményben ezt olvashatjuk: „ez a helyszínválasztás akár olyan negatív érzelmeket is kiválthat másokban, amely azt jelentheti, hogy mások véleménye szerint nem lehetséges a vallás „elhagyása, „megváltoztatása”, saját akaratból való megválasztása”. Ezzel kapcsolatban Hegyi Szabolcs úgy fogalmazott:
„Ez az indoklás nonszensz.”
A jogvédő szerint egyrészt a helyszín megválasztása a gyülekezési szabadság egyik legbensőbb eleme. Másrészt önmagában annak, hogy valami negatív érzéseket kelthet, nincsen relevanciája egy tüntetés korlátozásánál, korlátozást csak jogsérelemre lehet alapítani. Harmadrészt pedig ha valakinek problémát okoz Germanus Gyula példája, aki zsidó származású létére felvette a muszlim hitet, akkor annak ez már akkor problémás volt, amikor a közteret róla elnevezték.
„Teljesen megalapozatlan közbiztonsági veszélyt látni abban, hogy valaki sértve érzi magát Germanus Gyula 50 évvel ezelőtti cselekedetei miatt. Ráadásul a vallás szabad megválasztása, a lelkiismereti szabadság olyan fundamentuma a demokráciának, amiben a rendőrségnek nem közbiztonsági kockázatot, hanem mindenek felett védendő értéket kellene látnia.”
– mondta el a TASZ jogásza, aki szerint a BRFK határozatában továbbra is fennáll az az ellentmondás, hogy egyfelől azt feltételezi, hogy ha valaki nem ismeri a gyűlés bejelentett paramétereit, hogy ez békepárti tüntetés, aminek a szervezője elítéli az erőszakot, akkor nagyon könnyen hihetné azt, hogy ez egy terrortámogató gyűlés. És miközben egy ilyen „primitívséget, vagy fogalmatlanságot” állít a kívülálló szemlélőkről, azt szintén feltételezi róluk, hogy teljesen naprakészek azzal kapcsolatban, hogy egy hónapja mit mondott a Hamász valamelyik vezetője. Mindemellett a tiltó határozat indokolása arra nem reflektál, hogy a szervező tervei szerint a tüntetésnek része lenne egy molinó, amin négy nyelven olvasható a „Béke!” felirat.
A korábbi elutasításokkal jórészt megegyező szövegben egy-két újdonság is szerepel, amelyek „mintha reflektálnának a nyilvánosságban megjelent kritikákra”. Ilyen az, hogy a rendőrség külön kiemeli, hogy szerintük „ a tiltó határozat meghozatala nem áll logikai ellentétben sem a rendőrség békés gyülekezési jogot garantáló biztosítási kötelezettségével, sem egy, az adott gyűlés békétlensége esetére vonatkozó oszlatási kötelezettségével”.
Hegyi Szabolcs szerint az igaz, hogy az oszlatási okok ugyanazok, mint az előzetes tiltási okok, de teljesen más előzetes feltételezésekre alapítva bizonyosságként állítani azt, hogy ez egy olyan tüntetés lesz, amit gyakorlatilag azonnal fel kellene oszlatni, amint elkezdődik – vagy pedig azt mondani, hogy előzetesen ezt nem lehet megállapítani, de ha mégis bekövetkezne, akkor természetesen a rendőrség fel fogja oszlatni. Az oszlatás jogát és kötelezettségét éppen arra az esetre biztosítja a rendőrségnek a gyülekezési törvény, ha előzetesen nem lehet megalapozottan azt feltételezni, hogy erőszakossá fog válni a tüntetés. Ilyenkor tehát a rendőrségnek készenlétben kell állnia a tüntetésen, és ha az tényleg erőszakossá válik, akkor valóban szóba jöhet az oszlatás is.
„Itt nyilvánvalóan erről van szó, mert a tiltó határozat csak feltételezéseken, spekulációkon alapul, messze nem megalapozott a rendőrségnek az a feltételezése, hogy ez erőszakos tüntetés lenne”
– fogalmazott a jogász. Szerinte nagy hangsúlyt fektet a rendőrség arra is, hogy jelenleg turbulens világpolitikai helyzetet látunk, amiben folyamatosan fennáll a konfliktus. A rendőrség szerint ez egy olyan speciális körülmény, amely megemeli az erőszak és a törvénytelenség valószínűségét.
„Azon túl, hogy egy kétszáz fősre tervezett tüntetésről beszélünk, amíg egy ilyen tüntetés nyilván magasabb kockázati faktorú, mint például a devizahiteleseké 15 évvel a devizaválság után, azt akkor sem lehet mondani, hogy majd akkor lehet tüntetni, amikor már megoldódott a konfliktus, mert akkor már nincs akkora kockázata a dolognak.
Mert tüntetni pont azért szoktunk, hogy oldódjon meg egy konfliktus.”
A szakértő szerint ha a rendőrség csak akkor venne tudomásul hasonló megmozdulásokat, ha már „nem ennyire éles a világpolitikai helyzet”, akkor azzal „lényegében kiherélné a gyülekezési jogot”. Ráadásul itt egy olyan térségről van szó, ahol nem ez az első fegyveres konfliktus, és aminek a kérdése nem most kezdte el megosztani az embereket.
