Mi, ukrán kutatók, művészek, politikai és munkaügyi aktivisták, a civil társadalom tagjai, szolidárisak vagyunk Palesztina népével, amely 75 éve él alávetetten és áll ellen az izraeli katonai megszállásnak, elkülönítésnek, gyarmatosító telepes erőszaknak, etnikai tisztogatásnak, földtől való megfosztásnak és apartheidnek. Ezt a levelet mint nép írjuk a népnek. Az uralkodó kormányzati retorika, de még azoké a csoportoké is, amelyek támogatják az ukrajnaiakat és palesztinokat, gyakran falakat hoz létre. Levelünkkel e megosztottság ellen lépünk fel, és kinyilvánítjuk szolidaritásunkat mindazokkal, akiket elnyomnak, és akik a szabadságért küzdenek.

A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi igazságosság mellett elkötelezett aktivistákként – miközben messzemenően tisztában vagyunk a hatalmi különbségekkel –határozottan elítéljük a civil lakosság elleni támadásokat – legyen szó akár a Hamász által megtámadott izraeliekről, akár az izraeli megszálló erők vagy a fegyveres telepes bandák által megtámadott palesztinokról.

A civilek szándékos célba vétele háborús bűntett. Ám ez semmilyen módon nem igazolja a palesztin nép kollektív büntetését, Gáza összes lakójának azonosítását a Hamásszal, illetve a „terrorista” szó különbségtétel nélküli használatát a palesztin ellenállás egészére. Nem igazolja a fennálló megszállás folytatását sem. Ahogy számos ENSZ határozat fogalmazott: nem lesz tartós béke anélkül, hogy igazságot szolgáltatnának a palesztin népnek.

Október 7-én tanúi lettünk a Hamász izraeli civilek elleni erőszakos cselekményeinek. Az eseményt sokan a teljes palesztin ellenállás démonizálására és dehumanizálására használták fel. A Hamászt – ezt a reakciós, iszlamista szervezetet – tágabb történelmi kontextusban kell vizsgálnunk: Izrael évtizedek óta jogtalanul terjeszkedik palesztin területeken. Mindez jóval azelőtt kezdődött, hogy a Hamász az 1980-as évek végén létrejött volna. Az 1948-as Nakba („katasztrófa”) során több mint 700 ezer palesztint telepítettek ki brutálisan az otthonából; egész falvakat mészároltak le és pusztítottak el. Izrael a létrejötte óta folytatja gyarmatosító terjeszkedését. A palesztinok száműzetésbe kényszerültek, szétszóródtak, és különböző rezsimek uralma alá kerültek. Egy részük izraeli állampolgár, akiket strukturális diszkrimináció és rasszizmus sújt. A megszállt Ciszjordániában apartheid uralkodik az izraeli hadsereg több évtizedes ellenőrzése mellett. A Gázai övezetben élők a 2006-ban bevezetett izraeli blokádtól szenvednek, amely korlátozza az emberek és az áruk mozgását, és ezáltal fokozza a szegénységet és a nélkülözést.

Október 7-től e sorok írásáig a Gázai övezetben a halálos áldozatok száma meghaladta a 8500-at. Az áldozatok több mint 62%-a nő és gyermek. A sérültek száma 21 ezer fölött van. (A levelet november 2-án közölték, azóta a halottak számát 10 000 fölé, a sérültek számát pedig 25 000 fölé becsülik – a szerk.) Az elmúlt napokban Izrael iskolákat, lakónegyedeket, egy görög ortodox templomot és több kórházat bombázott le. Izrael elzárta a Gázai övezet teljes víz-, áram- és üzemanyag-ellátását. Súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány van, ami az egészségügyi rendszer teljes összeomlását eredményezi.

A legtöbb nyugati és izraeli médium a Hamásszal folytatott küzdelem egyszerű járulékos veszteségeként igazolja ezeket az elveszett emberéleteket, ugyanakkor hallgat a megszállt Ciszjordániában célba vett és megölt palesztin civilekről. 2023. január 1. és október 7. között a palesztin áldozatok száma 227 volt. Október 7. óta 121 palesztin civilt öltek meg a megszállt Ciszjordániában. (Ez a szám azóta 160 fölé emelkedhetett – a szerk.) Jelenleg az izraeli börtönökben több mint 10 000 palesztin politikai foglyot tartanak fogva. (Az Addameer palesztin civil szervezet, mely az izraeli és palesztin börtönökben fogva tartott palesztin politikai foglyok támogatásán dolgozik, valamivel kevesebb, összesen mintegy 7000 foglyot tart számon – a szerk.) Tartós béke és igazságosság csak úgy lehetséges, ha véget vetnek a fennálló megszállásnak. A palesztinoknak joguk van az önrendelkezéshez és az izraeli megszállással szembeni ellenálláshoz, pontosan úgy, ahogy az ukránoknak is joguk van ellenállni az orosz invázióval szemben.

Szolidaritásunk az igazságtalanság iránti haragból sarjad, valamint abból a mély fájdalomból, amelyet a megszállás, a polgári infrastruktúra bombázása és a humanitárius blokád pusztító hatásainak ismeretében érzünk, miután mindezeket megéltük saját hazánkban. Ukrajna egyes részei 2014 óta megszállás alatt vannak. A nemzetközi közösség nem lépett közbe akkor, hogy megállítsa az orosz agressziót, nem vett tudomást a fegyveres erőszak imperialista és gyarmatosító természetéről – amely azután 2022. február 24-én eszkalálódott.

Az Ukrajnában élő civileket naponta bombázzák – otthonaikban, a kórházakban, a buszmegállókban, vagy amikor éppen kenyérért állnak sorba. Az orosz megszállás eredményeképpen ezrek élnek víz, villany és fűtés nélkül, és a kritikus infrastruktúra tönkretétele a legsérülékenyebb csoportokat sújtja leginkább. Mariupol ostromának és bombázásának hónapjaiban nem állt nyitva humanitárius folyosó.

Különösen fájdalmas emlékeket ébreszt bennünk, amikor látjuk, hogyan veszi célba Izrael a polgári infrastruktúrát Gázában, hogyan vezet be humanitárius blokádot, és hogyan foglal el területeket. Felszólítjuk ukrán társainkat és minden népet világszerte, hogy emeljék fel hangjukat a palesztin népért, és ítéljék el az Izrael által indított tömeges etnikai tisztogatást.

Elutasítjuk az ukrán kormány nyilatkozatait, amelyek az izraeli hadműveletek feltétel nélküli támogatását hangoztatják. Megkésettnek és elégtelennek tartjuk az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatát, amely a civil áldozatok elkerülésére szólít fel. Ez az álláspont visszalépést jelent a palesztin jogok támogatásától és az izraeli megszállás elítélésétől, amelyek mellett Ukrajna évtizedeken át kiállt, egyebek között az ENSZ-beli szavazásokon is. Tisztában vagyunk a döntés mögött meghúzódó pragmatikus geopolitikai okokkal, amelyek miatt Ukrajna a nyugati szövetségesek álláspontjához igazodik, elvégre tőlük függ a túlélésünk – ugyanakkor azt is látjuk, hogy Izrael jelenlegi támogatása és Palesztina önrendelkezési jogának semmibe vétele ellentmondásban áll Ukrajna saját elkötelezettségével az emberi jogok, valamint a hazánkért és szabadságunkért való küzdelem mellett. Nekünk, ukránoknak nem az elnyomók mellett kell szolidárisan kiállnunk, hanem azok mellett, akiket elnyomnak és akik ellenállnak ennek.

Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy egyes politikusok egyenlőségjelet tesznek az Izraelnek és Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség közé.

Ukrajna nem foglalja el más népek területét, hanem az orosz megszállás ellen harcol, ezért a nemzetközi segítség igazságos ügyet szolgál, valamint a nemzetközi jog védelmét. Izrael palesztinai és szíriai területeket foglalt el és kebelezett be; az Izraelnek nyújtott nyugati segítség egy igazságtalan rend megerősítésére szolgál, és azt bizonyítja, hogy a nemzetközi jog tekintetében kettős mércét alkalmaznak.

Ellenezzük az iszlamofóbia újabb előretörését, amely többek között egy hatéves palesztin-amerikai gyerek brutális meggyilkolásához és családjának megtámadásához vezetett az Egyesült Államokban, Illinois államban. Ellenezzük, hogy Izrael minden bírálatát antiszemitizmusnak minősítsék – ahogy azt is, hogy világszerte az összes zsidó embert felelőssé tegyék Izrael állam politikájáért. Elítéljük az antiszemita erőszakot, például az izraeli utasokat szállító repülőgép megrohamozását az oroszországi Dagesztánban.

Elutasítjuk továbbá a „terror elleni háború” retorikájának újjáélesztését, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió alkalmazott a háborús bűnök és a nemzetközi jog megsértésének igazolására, amely aláásta a nemzetközi biztonsági rendszert, számtalan ember halálához vezetett

– és amelyet más államok is átvettek, például Oroszország a csecsen háborúhoz, illetve Kína az ujgur népirtáshoz. Most Izrael próbálja ugyanezt egy etnikai tisztogatás igazolására használni.

Felhívás cselekvésre

• Sürgetjük az ENSZ Közgyűlésének határozatában megfogalmazott tűzszüneti felhívás végrehajtását.
• Felszólítjuk az izraeli kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le a civilek ellen intézett támadásokat, és nyújtson humanitárius segítséget; követeljük Gáza ostromának azonnali és határozatlan idejű feloldását, valamint a polgári infrastruktúra helyreállítását célzó sürgős segélyakció végrehajtását. Felszólítjuk továbbá az izraeli kormányt, hogy vessen véget a megszállásnak, és ismerje el a lakhelyüket elhagyni kényszerült palesztin emberek jogát arra, hogy visszatérjenek hazájukba.
• Felszólítjuk az ukrán kormányt, hogy ítélje el az államilag szentesített terror és a humanitárius blokád alkalmazását a gázai civil lakosság ellen, és ismételten nyilvánítsa ki a palesztin nép önrendelkezéshez való jogát. Felszólítjuk továbbá az ukrán kormányt, hogy ítélje el a palesztinok ellen intézett szándékos támadásokat a megszállt Ciszjordániában.
• Felszólítjuk a nemzetközi médiát, hogy hagyjon fel a palesztinok és ukránok egymás ellen hangolásával: a szenvedés hierarchizálása fenntartja a rasszista retorikát, és dehumanizálja a megtámadottakat.

Tanúi voltunk annak, ahogy a világ együtt, szolidárisan kiállt Ukrajna népéért.

Felszólítunk mindenkit, hogy tegye ugyanezt Palesztina népéért.