Bő egy hónapja tart a gázai háború, amely a Hamász izraeliek ellen elkövetett kiterjedt terrortámadásával keződött, és az izraeli hadsereg minden eddiginél pusztítóbb erejű csapásaival folytatódott. Nemzetközi szervezetek, helyi civilek és szakszervezetek szerte a világban azon igyekeznek jelenleg, hogy kikényszerítsék a deeszkalációt. A Hamász továbbra is több mint 200 túszt tart fogva, az izraeli hadsereg pedig immár szárazföldi offenzívát is indított az övezet ellen. Összegyűjtöttünk néhány, deeszkalációt célzó, nem kormányzati kezdeményezést a közelmúltból. 

Többszáz demonstráló próbálta 12 órán keresztül akadályozni a Washington állambeli Tacoma Portban horgonyzó Cape Orlando katonai szállítóhajó berakodását hétfőn. A tüntetők szerint az iraki és afganisztáni háborúban is használt hajó Izrael felé tart, és fegyvereket szállít a térségbe. Az aktivisták palesztin zászlókat lengettek, és „Szabad Palesztinát”, valamint azonnali fegyverszünetet követeltek Gázával. A demonstrációt hajnali 5 órakor kezdték meg a palesztin zászlókkal és táblákkal érkező tüntetők, akik gépjárműveikkel blokkolták a kikötő bejáratát, hogy megakadályozzák a dokkmunkások munkafelvételét. A tiltakozás egy pontján őslakos aktivisták is csatlakoztak a blokádhoz, akik kenukkal próbálták a tenger felől elzárni a kijáratot. Az aktivisták szerint a szállítóhajó csak mintegy 8 órás késéssel tudott kifutni végül a kikötőből.

Indigenous Activists in the State of WA, ⛵️ acrosss the Salish 🌊 Pacific North West in Solidarity w/ 🇵🇸 to #BlockTheBoat !! https://t.co/n6wDXH2jT1 pic.twitter.com/9B4NiFuS5Y

— Lady Charlamagne (@Kiss_Ma_Tropic0) November 6, 2023

A hajó rakományával kapcsolatban sem a kikötői hatóságok, sem az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának szóvivője nem nyilatkozott:

„A műveleti biztonság miatt a Védelmi Minisztérium nem ad ki információkat az ilyen típusú hajókon szállított rakományról”

– közölte Bryon J. McGarry.

A Cape Orlando feltételezett rakománya ellen nem ez volt az első demonstráció. Mielőtt a szállítóhajó Tacoma Portba érkezett volna, pénteken a Kalifornia állambeli Oaklandben horgonyzott. Itt mintegy 300 tüntető próbálta késleltetni a hajót, többen fel is másztak rá, a rendőrség őket őrizetbe vette.

Ugyancsak hétfőn jelentette be a Barcelonai Kikötői Rakodómunkások szervezete (OEPB), a legnagyobb barcelonai rakodómunkás-szakszervezet, hogy a jövőben tagjai nem hajlandók az Izraelbe vagy Palesztinába szánt fegyvereket szállító hajókról le- vagy berakodni. Az OEPB hangsúlyozta, hogy céljuk „a civil lakosság védelme, tekintet nélkül arra, hogy milyen térségről van szó”

A munkások ragaszkodnak ahhoz, hogy nyilatkozatukkal nem foglalnak állást politikai szempontból a konfliktusban, csupán a tűzszünet és a humanitárius segélyek beengedése mellett érvelnek.

„Ez nem politikai nyilatkozat, mi csak azt szeretnénk, ha az erőszak alkalmazása előtt a párbeszéd minden lehetőségét kimerítenék a felek.”

Comunicat oficial del sindicat d’estibadors de Barcelona #StopWarCrimes #palestina #Gaza @SoyCoordinadora pic.twitter.com/EfjHUsKpH2

— OEPB (@CoordinadoraBCN) November 6, 2023

A belgiumi szállítmányozási szakszervezetek (ACV Puls, BTB, BBTK és az ACV-Transcom) október 31-én közös nyilatkozatban közölték, hogy „miközben népirtás zajlik a Gázai övezetben, több repülőtér munkásai láttak fegyverszállítmányokat indítani egy háborús övezetbe.” A szakszervezetek közösen jelentették be, hogy tagjaikat az ezen járatokon való munka megtagadására szólítják fel.

„Mi, földi logisztikában tevékenykedő szakszervezetek felszólítjuk tagjainkat, hogy ne szolgáljanak ki olyan járatokat, amelyek katonai felszerelést szállítanak Palesztinába/Izraelbe, ahogyan az orosz és ukrán konfliktus kezdetén is egyértelmű megállapodásaink és szabályaink voltak.”

Hétfőn a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet nyilatkozatot tett közzé, amelyben mind az Izraelnek, mind a militáns palesztin szervezeteknek szánt fegyverszállítások azonnali leállítására szólít fel. A szervezet közölte, hogy Izrael és a palesztin fegyveres csoportok súlyos, háborús bűncselekményeknek minősülő visszaéléseket követtek el a jelenlegi ellenségeskedések során. A Hamász és más palesztin fegyveres csoportok 2023. október 7-én szándékosan több száz civilt öltek meg Izraelben [jelenlegi információk szerint mintegy 1400-at – B.L.], és több mint 200-at ejtettek túszul. Izrael ezt követően megszüntette a gázai lakosság áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és vízellátását, és súlyosan korlátozta az életmentő humanitárius segélyeket, amelyek mindegyike kollektív büntetésnek minősül. A kiterjedt izraeli harctevékenységek során palesztin civilek ezrei, köztük sok gyerek vesztette életét.

„Izraelben és Palesztinában a közelmúlt történelmében példa nélkül álló mértékben büntetik és ölik a civileket. Az Egyesült Államok, Irán és más kormányok azt kockáztatják, hogy bűnrészesek lesznek a súlyos visszaélésekben, ha továbbra is katonai segítséget nyújtanak az ismert jogsértőknek”

– nyilatkozta Bruno Stagno, a Human Rights Watch vezető jogvédője.

A 2014-es gázai háború során Spanyolország és az Egyesült Királyság is korlátozta az Izraelbe irányuló fegyverek exportját, illetve az ilyen engedélyek kiadását. Spanyolország akkor minden fegyver és katonai technológia kivitelét megtiltotta Izrael felé. Az Egyesült Királyság a konfliktus elején befagyasztotta az új fegyverkereskedelmi engedélyek kiadását a formális fegyverszünet megkötéséig.

Ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk, a 2021-es gázai harcok idején Bernie Sanders vermonti szenátor az Egyesült Államok Kongresszusát próbálta rávenni, hogy az tiltsa meg, hogy az ország precíziós fegyvereket és bombákat adjon el Izraelnek 735 millió dollár értékben. Akkori szavai szerint az izraeli agresszió, valamint a fegyverek eladása is a Hamász malmára hajtja a vizet. Ugyanúgy csak mélyíti a konfliktust a palesztin területek fokozatos izraeli megszállása, a gázai blokád és általánosságban Netanjahu jobboldali, nacionalista kormányzása is, ami ráadásul konzekvensen támogatja az izraeli szélsőjobboldalt.

Izraelt október 7-én történetének legsúlyosabb terrortámadása érte a Hamász fegyveresei részéről, akik mintegy 1400 embert, többségben civileket öltek meg, és több mint 200 embert elhurcoltak. Az izraeli kormány ezután ígéretet tett a Hamász felszámolására: az egy hónapja zajló hadművelet  első fázisban légicsapások, majd november eleje óta szárazföldi offenzíva formájában zajlik. Az izraeli támadások során eddig gázai palesztinok ezrei haltak meg, és további ezrek sebesültek meg, és több mint egymillióan menekültek el. Gázavárosnak – a háború egyik fő hadszínterének – egész negyedei pusztultak el a bombatámadásokban. Sok nemzetközi szervezet szólított fel a harcok kezdete óta azonnali humanitárius célú tűzszünetre, ezek között van az ENSZ, az Amnesty International, a Human Rights Watch, de hasonló nyilatkozatot adott ki több kormány is.

2013 október 15-én több mint 800 tudós és a nemzetközi jog, a konfliktuskutatás és a népirtás tanulmányozásával foglalkozó szakember írt alá egy nyilatkozatot, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy az izraeli erők népirtást követhetnek el a Gázai övezetben élő palesztinok ellen. Az aláírók között vannak a holokauszt és a népirtás tanulmányozásának kiemelkedő tudósai, valamint számos nemzetközi jogász. A nyilatkozat szerzői és támogatói a szövegben többek közt így írnak:

„Kénytelenek vagyunk megkongatni a vészharangot a potenciális népirtással kapcsolatban, amelyet az izraeli erők követnek el a Gázai övezetben élő palesztinok ellen. Nem tesszük ezt könnyelműen, felismerve e bűncselekmény súlyát, de a jelenlegi helyzet súlyossága ezt követeli”,

illetve

„Izrael jelenlegi, 2023. október 7. óta tartó katonai offenzívája a Gázai övezet ellen (…) példátlan mértékű és súlyosságú, és következésképpen a gázai lakosságra gyakorolt hatásai is példátlanok. A palesztin fegyveres csoportok 2023. október 7-i behatolását követően, beleértve az izraeli civilek elleni bűncselekményeket is, a Gázai övezetet az izraeli erők szüntelen és válogatás nélküli bombázásának vetik alá.”

A Mércén nemrég megjelent Dror Misáni írása, melyben az izraeli író a háborús pusztítás elkerülésére szólít fel:

„A tévéstúdióinkban ma a szakértők és katonák – akik közül sokan ellenzik a kormányzati politikákat – egy olyan háború mellett kardoskodnak, amely durvább mindazoknál, amelyeket ők maguk vezettek Gáza ellen az elmúlt évtizedekben. Azt fejtegetik, hogy a Közel-Keleten csak erővel tudunk győzni, csak erőszakkal lehetséges a túlélés. Amit nem tudott megoldani az erő, megoldja majd a megsokszorozott erő, amely egyszer és mindenkorra elrettent.

De elképzelhető-e, hogy megkérdőjelezzük, még ha csak egy futó pillanatra is – amíg eltemetjük halottainkat – ezt a leckét, amit úgymond a történelem tanított nekünk? Elképzelhető-e, hogy feltegyük legalább azt a kérdést, hogy minden distinkció nélkül gyilkolni Gázában, lerombolni százezrek otthonát valóban javít majd az életesélyeinken a következő években?”

– tette fel az írásban Misáni a kérdést.