Ádám Zoltán, a Corvinus vizsgabotrányát feltáró, majd ezt követően elbocsátott oktató visszahelyezéséért tüntetett maroknyi oktató, diák és szimpatizáns az egyetemen kedden, az intézmény szenátusnak ülésezése előtt. Bár a nyilvános tanácskozásra tudósítónkat nem engedték be, a helyszínen sikerült beszélnünk az egyetem rektorával a kialakult helyzetről, valamint telefon értük el az ülés egy másik résztvevőjét.

A demonstrálók transzparensekkel várták az ülésterem előtt a szenátus tagjait, amelyeken többek között „Ne romboljátok az egyetem hírnevét!”, a „Megajánlott ötöst a gazdagoknak!”, illetve a „MOLitikailag megbízhatatlan?” feliratok szerepeltek.

A szenátusi ülésre azután került sor, hogy – mint az az országos sajtót bejárta – október 24-én elbocsátották állásából Ádám Zoltán docenst. A felmentett oktató bejelentése alapján korábban etikai vizsgálat indult az egyetemen, miután Ádám nyilvános Facebook-posztja szerint egy hallgató szülei személyesen és emailben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél és magánál Ádám Zoltánnál is, miután Ádám és kollégái nem engedték levizsgázni gyermeküket egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket. Az egyetem vezetői viszont lehetővé tették, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az etikai bizottságok vizsgálata azt állapította meg elsőfokon, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval, és elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt, valamint a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról, noha távozását azzal indokolta, hogy tudományos, kutatói munkájára szeretne koncentrálni).

Szabó Lajos megbízott rektor ezt követően szabálytalansági eljárást kezdeményezett, a dolgozók vétségeit kutatva – amely során a Corvinus közleménye szerint öt ponton állapítottak meg szabálytalanságot. Ez a vizsgálat ugyan nem marasztalta el Ádám Zoltánt, azonban mégis ennek következtében szűnt meg azonnali hatállyal, rendkívüli felmondás keretében a docens munkaviszonya: az egyetem indoklása szerint azért, nem volt elég együttműködő a vizsgálat során, valamint tiszteletlen, cinikus módon kommunikált felettesével. Ádám Zoltán és a Corvinus szakszervezete is mondvacsináltnak tartja a kirúgás indoklását. 

A keddi szenátusi ülésre Toronyai Gábor, az egyetem szakszervezeti bizottságának elnöke és a szenátus tagja két határozati javaslatot nyújtott be: az egyikben egy, szenátusi tagokból álló három-öt fős eseti bizottság létrehozását sürgette, amely minden integritás- vagy autonómiasértési kísérletnek – utalva itt arra, hogy az egyetem vezetői felülbírálták az etikai bizottságok határozatait – rövid úton elejét tudja venni. Az eseti bizottságba delegálhatnának tagokat a Szenátus, az egyetemi vezetés, a hallgatói és dolgozói-alkalmazotti érdekképviseletek. A második határozat haladéktalanul kezdeményezte volna, hogy az Egyetem ismét létesítsen munkaviszonyt Ádám Zoltánnal, visszahelyezve őt állásába. 

A több mint négy órán át tartó szenátusi ülés egyik résztvevőjétől úgy értesültünk, a szenátus napirendre sem vette Toronyai Gábor javaslatait, ehelyett a tanácskozás végén egy másik napirendi pontba – az elmúlt év etikai ügyeinek és a szabálytalansági eljárás tanulságai – foglalva esett szó Ádám Zoltán elküldésének körülményeiről.

A napirendről való szavazásnak ezen a pontján a nagyszámú hallgatóság érdektelenségét jelezvén kivonult a teremből, s csak az ülés végén, az Ádám Zoltán ügyét érintő pontnál tért vissza. Az eseményen csak a szenátoroknak van hozzászólási jogosultsága, így az egyetem egyik nagyelőadóját megtöltő közönség nem tehetett fel kérdéseket, és bekiabálással sem zavarhatta a tanácskozást, így a véleménynyilvánításra csak korlátozottan volt lehetőségük.

Az ülésen részt vevő forrásunk szerint ugyanakkor a volt docens visszavétele mellett érvelő hozzászólásokat jellemzően megtapsolták az érdeklődők, míg az egyetem vezetése részéről érkező álláspontokat főként néma csend fogadta. Információink szerint a szenátus egyik tagja nehezményezte, hogy Ádám Zoltánt egy olyan eljárás végén marasztalták el, amelyben ő tanúként szerepelt, és amely során nem is tájékoztattak arról, hogy milyen retorzió érheti. Egy másik szenátor az eljárásokból levont tanulságok közül hiányolta, hogy az egyetem miként fogja megvédeni a hallgatókat a befolyásos szülők vagy hallgatók megkereséseitől. 

A szenátus ülése után lehetőségünk volt kérdezni  Szabó Lajos megbízott rektort is. Szabó az esemény utáni tájékoztatón elmondta a Corvinus állásfoglalását, miszerint az egyetemen nincs megkülönböztetés se vagyoni helyzet, se más tulajdonságok alapján, és részletesen ecsetelte az egyetem működésének kereteit – miképp korábban az Indexnek adott interjújában is tette.

A megbízott rektor a szakszervezet határozati javaslatairól is beszélt. Ádám visszavételével kapcsolatban jelezte, hogy ez a döntés valójában nem is a szenátus hatásköre, tehát nem ezen a fórumon kellett volna benyújtani – mindamellett, hogy meglátása szerint a munkáltató felelős döntést hozott, amit nem szükséges megmásítani. Jelezte ugyanakkor, hogy tudomása van róla, hogy Ádám munkaügyi pert fontolgat az egyetem ellen, így ez esetben a bíróság fog dönteni az ügyben.

A másik javaslattal – az eseti bizottság felállításával – kapcsolatban pedig miután jelezte, hogy a kérdésnek véleménye szerint politikai színezete van (ő pedig nem kíván politizálni) kifejtette, hogy „Nem szavaztunk, mivelhogy ugye maga a kérdés sem szenátusi hatáskör, de azt gondoltuk, hogy tájékoztatni kell a közvéleményt. Na most ugye ez egy olyan műfaj, amikor a szenátorok kérdezhetnek, és a szenátorok kaphatnak tájékoztatást.” Vagyis tájékoztatták a szenátust az etikai eljárás ügyekről és a szabálytalansági eljárásról, amit a szenátorok – feljebb már említett – vitája követett.

A rektor azt is elmondta, hogy a Corvinuson már működik egy úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer, amelyet az Országgyűlés által elfogadott, EU direktíván alapuló új Panasztörvény értelmében minden legalább 50 személyt foglalkoztató intézménynek létre kellett hoznia. Éppen ezért véleményük szerint nem szükséges egy újabb platform vagy bizottság felállítása.

Ádám Zoltán kirúgása ellen tiltakozását fejezte ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének corvinusos alapszervezete, de az ELTE és BME dolgozói is indítottak egy petíciót a docens vissza helyezéséért, utóbbi már 4000 aláíró felett jár.

Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a szenátusi ülés rendjét módosították, ezért nem szólhattak hozzá a jelenlévők, holott már hosszabb ideje a jelenlegi működési rendet alkalmazzák. A tévedésért elnézést kérünk.