Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fideszes képviselő is meglepődött, hogy Győr már rég veszélyes övezetként kezeli a területet, amelyet a szentiváni civilek próbálnak megvédeni

Ez a cikk több mint 1 éves.

A civilek tiltakozása ellenére már 2022 januárja óta veszélyes övezetként kezeli a győri önkormányzat a gyakorlatban azt a győrszentiváni 400 hektárnyi, eddig mezőgazdasági övezetként számon tartott területet, amelynek átminősítése ellen civilek több mint egy éve küzdenek – derült ki a győri önkormányzat Városstratégiai Bizottságának ülésén kedden.

A helyiek eddig úgy tudták, hogy a tavaly, kormányrendeletben kijelölt terület átminősítésének folyamata még a véleményezési szakaszban tart, most azonban a győri főépítész közölte: az önkormányzat álláspontja az, hogy az érintett helyrajzi számok már a kormány által meghatározott, úgynevezett GIPZ övezetnek (ilyen besorolás a különlegesen veszélyes – például tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes –, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál, tehát akár akkumulátoripari üzem telepítésére is lehetőséget ad- a szerk.) számítanak. Az ülésen történtekről közösségi oldalán számolt be az átminősítés ellen tiltakozó Szívügyünk Szentiván civil csoport, Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő, valamint Pintér Bence újságíró, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület győri polgármesterjelöltje is írt egy cikket a témában az Ugytudjuk.hu-ra. 

Az átminősítés a győri ipari park kiemelt beruházás keretében tervezett bővítése, és az oda telepítendő üzemek miatt kulcsfontosságú. Mint ismert, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium álláspontja szerint az ipari területek bővítése „elengedhetetlenül szükséges” a város pozícióinak megtartása és további fejlesztése érdekében. Azonban mivel a kormány úgy látja, hogy Győr környékén mára beteltek az iparfejlesztésre alkalmas területek, az átminősítéssel tennék lehetővé, hogy további beruházások települhessenek a városba. Hogy milyen jellegűek ezek a bizonyos további beruházások, az azóta sem derült ki, ám miután az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat emlegetett, a helyi civilek okkal gyanítják, hogy egy új akkugyárat telepíthetnek a szomszédságukba.  

Az, hogy a győri önkormányzat már kész tényként kezeli a GIPZ besorolást, úgy derült ki, hogy a szentiváni a civilek a város térinformatikai rendszerét böngészve a napokban arra bukkantak, hogy az érintett területre apró betűkkel a „jelentős mértékben zavaró hatású övezet” felirat van írva.

Kedden délután a győri önkormányzat Városstratégiai Bizottsága aztán többek között  a partnerségi egyeztetés – ilyen folyamat zajlott eddig a civilek tudomása szerint az átminősítés kapcsán is – szabályairól szóló 2017-es rendelet hatályon kívül helyezését tárgyalta.

Az Ugytudjuk.hu szerint ennek kapcsán mondta ki a győri főépítész hogy a területet gyakorlatilag különösen veszélyes ipari övezetként kell kezelni. A lap beszámolója szerint ezen még a fideszes Sik Sándor, a bizottság elnöke, egyben Győrszentiván önkormányzati képviselője is meglepődött. Az ülésen a Szívügyünk Szentiván két civil aktivistája, valamint Pollreisz Balázs is igyekezett megtudni, hogy a bizottság miért nem tudott erről a módosításról, ám kérdéseikre nem kaptak válaszokat. 

A Szívügyünk Szentiván kedd esti Facebook-bejegyzésében megjegyzi, hogy az övezet átminősítése elméletben nem mehetne ilyen egyszerűen: a módosítás szerintük az önkormányzat hatáskörébe tartozik, és „egy normális országban, egy normális városban” ilyenkor az ún. területrendezési eljárás keretében partnerségi egyeztetést tartanak, ahol a lakosság észrevételeket tehet, ellenezheti, kifogásolhatja a folyamatot, rávilágíthat a hiányosságokra, szabálytalanságokra.

A civilek felidézik, hogy ezzel összefüggésben már egy lakossági fórumon mintegy 200-an kifejezték aggályaikat – erről szóló beszámolónk itt olvasható –, majd 900 észrevételt küldtek be hivatalosan is, és a közben életbe lépett E-TÉR (Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer) felületére is feltöltötték a rendelkezésre álló dokumentumok véleményezését. Ezzel egyidejűleg 5585-en aláírták azt a petíciót is, melyben kifejezték: nem akarnak veszélyes övezetet a lakóházaik közvetlen közelében. Az E-TÉR felületén indított eljárást azonban az önkormányzat a határidő lejártát követően indoklás nélkül törölte az észrevételeikkel együtt, majd a Városstratégiai Bizottság ülésén úgy zárták le a partnerségi egyeztetést, hogy a bizottság tagjai a beküldött kifogásokat nem ismerték meg és olyan környezeti értékelést mutattak be, amelyet maga a kormányhivatal is értékelhetetlennek minősített. 

Mint írják, „minden létező iratot, határozatot, jegyzőkönyvet” átnéztek, de sehol nem találtak arra utaló nyomot, hogy a területet az önkormányzat átminősítette volna: nem volt sem bizottsági, sem közgyűlési döntés, tehát pusztán a kormányhatározat alapján, a partnerségi egyeztetést és a civil tiltakozást semmibe véve dőlhetett el a terület GIPZ besorolása.

„Ott tartunk, hogy kisajátíthatnak, elvehetnenek saját tulajdont, veszélyes övezetet jelölhetnek ki BÁRHOL, ahol ők gondolják és NEM LEHET ELLENVETÉSE SENKINEK! Minden egyes ilyen eset csak még jobban megerősít minket abban, hogy még nagyobb erővel menjünk tovább. Minden követ megmozgatunk, nemzetközi szintre visszük az ügyet és az Európai Unió bíróságához fordulunk”!

– írják a civilek. 

 

Kiemelt kép: „Highway to hell” A bosszútörvény és az akkumulátorgyárak ellen tüntetnek a győri civilek Fotó: Dián Ákos