A brit Guardian szerint több tízezerre tehető azoknak az európai menekülteknek a száma, akik megtagadták, hogy az ukrajnai hadseregben szolgáljanak. A Kyiv Post arról számol be, hogy csak Lengyelországban 80 ezerre becsülik az országban tartózkodó, hadköteles ukrajnai férfiak számát. Az ukrán határőrség szerint naponta körülbelül húsz, 18 és 60 év közötti férfit tartóztatnak le a határon illegális átkelés miatt.
Az orosz seregből dezertáló katonákkal múlt heti cikkünkben foglalkoztunk.
A romániai hatóságok mintegy 6200 ukrán dezertőr érkezését regisztrálták a teljes körű invázió kezdete, 2022. február 24-e óta. Az országban tartózkodó dezertőrök valódi száma valószínűleg ennél is nagyobb, mivel a 20 ezer legális menekült között vannak, akik vesztegetés útján szabadultak a behívótól.
„Tudtam, hogy semmiképpen nem akarok lövészárokban ülni, ezért fogtam a megtakarításaimat, és felvettem a kapcsolatot egy »javítóval«. Mindenki tudja, hol lehet őket megtalálni. Készpénzben fizettem, kórházba küldtek MRI-t csinálni a gerincemről; a kórház adott nekem egy orvosi jelentést, amelyben azt állították, hogy súlyos gerincbetegségem van, és ezzel kaphatok olyan további papírokat, amelyek lehetővé teszik, hogy elhagyjam az országot. Az volt az érzésem, hogy a folyamat minden szakaszában tudták az emberek, mi történik, és megkapták érte a jussukat” – meséli egy dezertőr a Guardiannek.
Ukrajnában jelenleg több mint száz büntetőeljárás folyik besorozásért felelős tisztviselők ellen korrupció gyanújával. Ezek közül is kitűnik egy odesszai toborzó esete, akit azután tartóztattak le, hogy kiderült, 5 millió dolláros megtakarítása és pazar ingatlana van Spanyolországban.
A korrupció elmérgesedéséről és a katonahiány mértékéről sokat elmond, hogy Zelenszkij a nyár végén elrendelte a hadkötelezettség alól felmentő orvosi papírok felülvizsgálatát. A hadkötelezettség elkerülését célzó korrupcióban viszont Zelenszkij pártja sem bűntelen – nemrég az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda vádat emelt a kormánypárt, a Nép Szolgája parlamenti képviselője, Ljudmila Marcsenko és asszisztense ellen, amiért kenőpénz fejében megígérték egy férfinak, hogy megkönnyítik távozását Ukrajnából.
A romániai dezertőrök sorsáról a BBC helyszíni riportban számolt be. Az egyik dezertőr megmutatta a BBC újságírójának, Nick Thorpe-nak a halott katonatársai fotóit a mobiltelefonján. „Ezek az emberek mind meghaltak, kivéve engem és azt az egyet” – mutatott egy terepszínű egyenruhában lévő nőre, remegő kézzel.
Tíz év börtönbüntetést kapott volna, ha az ukrán határőrök menekülésen kapják.
A dezertőrök a Tiszán át jutnak el Ukrajnából a romániai Máramaros megyébe. Az Arte TV riportja szerint átlagosan 3000 eurót (több mint egymillió forintot) fizetnek a csempészeknek az átjutásért. Az elmúlt tizenöt hónapban legalább 90 ember halt bele az átkelésbe – vagy azért, mert belefulladtak a Tiszába, vagy azért, mert halálra fagytak a hegyekben.
„A Tisza sekélyebb volt, mint amire számítottam, csak a mellkasomig ért. Így nem kellett úsznom. Csak átgázoltam a folyón. […] Először lövéseket hallottam, aztán egy sor szitkozódást. De nem féltem. Ha az ember töltött időt a fronton, felismeri a különbséget a levegőbe kilőtt golyó és az emberre lőtt golyó között” – meséli az egyik dezertőr a határátkelésről.
Nem mindenki ilyen szerencsés.
„A második éjszaka a hóviharban felhívtam a feleségemet. Azt mondtam, sajnálom, nem fog sikerülni.” „Azt válaszoltam neki, hogy hagyja abba a hülyeséget, keljen fel és menjen tovább” – mondja mellette felesége, Kátya, miközben a pár egymás kezét fogja.
Kátya ezután telefonált a román mentőszolgálatnak, amely helikopterrel szállította kórházba férjét. Négy napot és három éjszakát töltött a hegyek közt, ekkorra már alig élt. Arra a kérdésre, hogy mit szólna ahhoz, ha valaki gyávának nevezné, egyszerű választ ad:
„Nincsen hazám. Csak családom van.”
