Míg Rétvári Bence belügyi államtitkár szerint szinte alig kimutatható a státusztörvény miatt felmondott tanárok száma, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint pedig a távozók helyére jönnek újak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mégis kimutatható számot tett közzé a minap, miután valamennyi tankerületi központ igazgatójához közérdekű adatkéréssel fordult.

Az adatigénylésnek a hatvanból két tankerület nem tett eleget, tőlük a legvégső esetben peres úton tervezi megszerezni a szakszervezet a felmondások számát. A – némi időhúzást követően – megküldött válaszokból viszont így is látszik, hogy a tankerületek többségében hol kisebb, hol nagyobb számban, de bőven történet felmondások a nyáron: összesen 670-en jelentették be felmondásukat, és ebből 492 valósult meg augusztus 1-ig – de a szakszervezet szerint mára minden bizonnyal mind a 670 tanár jogviszonya megszűnt, aki jelezte felmondási szándékát.

A nyári felmondások történhettek a státusztörvény miatt vagy más okból is, a státusztörvény miatti felmondásoknak ugyanis külön időszakot jelölt ki a kormány: a tanárok szeptember 15-től 29-ig nyilatkozhattak arról, hogy elfogadják-e az új jogállást 2024. januárjától, vagy elhagyják a pályát.

„Egészen biztos, hogy a nyári számoknál magasabb lesz a mostani bejelentések száma, ami már nem visszavonható, tehát egészen biztosan jogviszony-megszűnéshez vezet”

– olvasható a szakszervezet blogján.

Mint azt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a HírTV keddi műsorában megígérte, a kormány ki fogja elemezni, és nyilvánosságra is fogja hozni, miért mondtak fel a szeptemberben távozó tanárok.

Az  államtitkár csütörtökre ígért pontos számokat, és azt is leszögezte, a köznevelésben mindig van fluktuáció, a tanárok létszámában pedig nincs jelentős változás, sőt, 200 ezerrel kevesebb a tanulóknak a létszáma is.

„Nyilván volt, akit tavasszal mondott föl, nyilván volt, aki a nyár folyamán mondott föl, és vettünk is föl újakat, és a magyar felsőoktatásban minden évben öt-hatezren végeznek, új belépők is érkeznek. Én azt látom, hogy természetesen van a köznevelés világában mindig fluktuáció. Éves szinten egyébként nagyjából 8-9 ezer fő az, aki álláshelyet vált, sok esetben iskolák között, néha pedig kilép a rendszerből, és jönnek helyettük mások.”

Az államtitkár arról is beszélt: örül, hogy idén szeptemberben elmaradt az a fajta „hergelés”, mint ami tavaly történt.

„Kifejezetten örülök, hogy sztrájkra és illegális munkabeszüntetésre ebben a tanévben még nem került sor”

– fogalmazott.

A Belügyminisztérium előzetes becslése szerint a pedagógusok több mint 99 százaléka elfogadta az új jogviszonyt, ezért kijelenthető, hogy az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett. Ez azonban erős csúsztatásnak tűnik, főleg, hogy  az alapvetően is meglévő tanárhiány igen magas. Mint az RTL.hu felidézte, a KSH előzetes adatai szerint a 2022/2023-as tanévben összesen 147.199-en dolgoztak főállásban a köznevelésben és az iskolarendszerű szakképzésben.

Az 1 százalékuk nagyjából 1500 pedagógust jelenthet.

Ez pedig a kormány állításával ellentétben súlyos számnak tűnik, főleg, ha a Pedagógusok Szakszervezete és a Nahalka István oktatáskutató által nemrég nyilvánosságra hozott kutatás eredményeit nézzük az alapvetően is magas tanárhiányról – vagy egyszerűen csak a mindennapi tapasztalatokból indulunk ki: a létszámhiány miatt sokszor nem szakos tanárok tartanak órákat, ezért (is) rohamosan romlik az oktatás minősége, folyamatosan cserélődnek a tanárok, rengeteg sajátos nevelési igényű gyermek nem fér hozzá fejlesztéshez, és még hosszasan sorolhatnánk a tanárhiányból fakadó, nap mint nap tapasztható következményeket.

A szeptemberben publikált kutatási eredmények szerint -melyek minden előzetes becslést felülmúltak – közel 35 ezer fő hiányzik az oktatásból, súlyos az iskolapszichológusok, a gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok hiánya is, miközben a kormány közel 10 ezer nyugdíjas visszafoglalkoztatásával próbálja elfedni a problémákat.

A rengeteg vitát és széles körű felháborodást kiváltó státusztörvény – avagy bosszútörvény – keretében 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A  státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja.

(via ATV, Népszava)