Az Európai Bizottság a Financial Timeson keresztül üzente meg a kormánynak és a tágabb publikumnak, hogy velük aztán lehet tárgyalni. Pontosabban azt, hogy mivel Magyarország teljesítette a Bizottság által elvárt igazságügyi reformot, akár már novemberben folyósítanak a kohéziós alap 2021-27 közötti időszakra esedékes, ámde mindeddig visszatartott, 22 milliárd eurós összegéből 13 milliárdot.

Az egy dolog, hogy – a kormány mantrájával szemben – ezek szerint „Brüsszel” tartja a szavát, és már csak arra vár, hogy a kormány írjon nekik egy levelet az igazságügyi reform állásáról, amivel a brüsszeliták állítólag jelenleg is elégedettek – ami magyarázhatja, hogy miért a nyilvánosságon keresztül, szivárogtatás útján üzentek – és már jön is a pénz.

Azt fontos elválasztani, hogy ezek még nem az RRF, vagyis a helyreállítási alap szabadabban elkölthető forrásai, amiből például a pedagógusok bérrendezését is ígérgeti a kormány. A nagy kérdés viszont az, hogy ez a gyakorlatban hogyan fogja befolyásolni a gazdaságot, a mindennapjainkat.

A részletekről Büttl Ferenc közgazdászt, rendszeres szerzőnket, a Megújuló Magyarország Alapítvány (Párbeszéd pártalapítvány) kuratóriumi elnökét kérdeztük.

Először viszont nézzük át, mire lehet fordítani ezeket a forrásokat. Az Európai Parlament honlapja világosan fogalmaz a 2021-27-es időszakról:

„A Kohéziós Alap az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2021–2027-es programozási időszakban az alábbiakra nyújt támogatást:

• környezeti beruházások, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő olyan területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;

• a közlekedési infrastruktúrához tartozó transzeurópai hálózatok (TEN-T);

• technikai segítségnyújtás.”

Magyarán nem költheti a kormány bármire is ezt a pénzt, a források fel vannak címkézve, és elköltésüknek illeszkedniük kell a fenti kategóriákhoz, a kormány által korábban beadott terveknek megfelelően. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne épülhetnének be az uniós források szállodákba és magaslesekbe is, de például ebből a forrásból finanszírozzák Budapest villamosbeszerzését is. Pontosabban finanszírozta eddig a költségvetés, mert a pénzt csak ezután fogja megkapni.

Ugyanis ha egyszerűen akarjuk leírni, a projekteket a kormány előfinanszírozza a korábban meghatározott összegeknek megfelelően, az EU-s költségvetésből pedig ezt térítik meg, mikor megkapják a számlát.

Rengeteg tetszhalott projekt indulhat újra vagy folytatódhat

Épp azért, mert a kormány mindeddig nem lehetett biztos abban, hogy megkapja-e a forrásokat, illetve hogy ez mikor esedékes, számos, legalább részben uniós forrásból tervezett beruházás állt le, vagy akár el sem indult, mivel a költségvetés nem tudta volna önmagában finanszírozni. Gondoljunk csak arra, hogy az idei hiánycélt is megemelte a kormány, 1100 milliárd forintra – legalább részben ez is az uniós források hiányából következett.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy megindulhatnak az uniós forrásból tervezett fejlesztések, többek között Lázár János építési és közlekedési miniszter beruházási halállistájáról is elkezdheti leszedegetni a bejegyzéseket, már azokat, amik finanszírozási, és nem egyéb okokból kerültek rá fel. Ehhez persze a kormánynak ki kell írnia a vonatkozó GINOP, KEHOP és egyéb -OP végű programokat, hogy jelentkezhessenek rá az egyes beruházási területeken érdekelt cégek.

„Optimista verzió, hogy ki tudják írni [a pályázatokat] 2023 novemberében-decemberében, pesszimista esetben 2024 elején. (…) Hogy adott évben mennyi lehet a teljesítés, attól függ, hogy milyen gyorsan tudnak haladni ezek a pályázatok, lesz-e egyáltalán nyertes, elindul-e a megvalósítás. Ahogy a végrehajtás zajlik a pályáztatástól a megvalósításig, attól függnek a kifizetések. Ez mindig utófinanszírozás, a kormány előfinanszírozza, de ő is csak akkor tudja, ha elindul egy projekt”

– fejtette ki Büttl. Hozzátette, ezekre a forrásokra már a NER gazdasági holdudvarának is hatalmas szüksége volt.

„Egyrészt kényszerhelyzetbe kerültek, olyan rossz helyzetben van a költségvetés. Nincs saját forrás, pedig a NER-cégeknek is szükségük van megrendelésre, ezt pedig a költségvetés nem tudja saját forrásból produkálni.”

A beruházások (újra)indulása pedig egyrészt gazdasági fellendüléssel fog járni, hisz az állam ismét nagyobb hangsúllyal fog megjelenni, elsősorban az építőipar számára.

Vagyis a jellemzően infrastrukturális fejlesztések útján elkezdik pumpálni a gazdaságba a pénzt. Amikor pedig megérkezik euróban az uniós finanszírozás, az a forint árfolyamára is jótékony hatással lehet – legalábbis lakossági szempontból.

„Lesz egy árfolyamerősítő hatás. Milliárd eurók fognak, százmilliós tételenként csorogni, ami forintkeresetet generál, hisz amint megjött, a kormány átváltja, ez pedig jót fog tenni a forint árfolyamának. De ez 2024, inkább a második fele. De az, hogy az előfinanszírozással elindulhatnak ezek a beruházások, amik eddig bizonytalanok voltak, mert nem tudtuk hogy megjön-e az EU-s pénz, amiből meg akarták őket csinálni, szintén gazdaságélénkítő hatással járnak majd”

– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy mint a Magyar Nemzeti Bank már egy ideje hangoztatja, a nagy infrastrukturális beruházásoknak lehet egy tovagyűrűző hatása. Mivel az építőipari kapacitásokat felszívja, ezért a magánberuházók is drágábban építtetnek, ez pedig megjelenhet végső soron a lakossági piacon is, ahogy meg is jelent korábban, mikor az állami beruházások nagyarányban valósultak meg. Ezúttal viszont egyelőre ezt nem látja belátható időn belül reális veszélynek, annyi szabad kapacitás van jelenleg az építőiparban.