A szombat esti exit pollokhoz képest, amelyek még a Smer várakozáson aluli, második helyét mutatták a szlovákiai választásokon, a Robert Fico vezette párt mégis első helyen végzett a szavazatok közel 23 százalékának megszerzése után.
- A Progresszív Szlovákia (PS) második helyre érkezett 17,96 százalékkal,
- a népjóléti jelszavakkal kampányoló Hlas 14,7-tel harmadik,
- a Fico utáni kormányt adó, majd csúfosan megbukott, a kampányban némileg visszaerősödött OL’aNO mindössze 8,89-et szerzett,
- a kereszténydemokrata KDH 6,8-at,
- a piaci fundamentalista SaS 6,3-at,
- a szélsőjobboldali SNS 5,6-ot.
Az összes magyar pártlista parlamenten kívül marad, de a fasiszta Republika és a jobboldali populista, a Smer-ellenes koalícióban részt vevő koalíció korábbi tagja, a Sme Rodina (Egy Család Vagyunk) sem jutott be.
A kormányzáshoz vezető út egyelőre azonban még így is nehézkes lehet, a Denník.sk szerint összesen négy koalíciós opció létezik.
A négy verzióból mindösszesen egy olyan van, ami Smer nélküli, többségi koalíciós kormányzást tesz lehetővé.
Ez az opció a második helyen befutó liberális PS által életre hívott alakzat lehetne, amihez a pártnak maga mellé kellene édesgetnie a Ficóval annak idején szakító politikusokból alakult, baloldali populista-szociáldemokrata jelszavakkal kampányoló Hlast, a jobboldali Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), valamint a piaci fundamentalista Szabadság és Szolidaritás pártot (SaS).
A maradék három, Smer-vezette kormányt előrevetítő verzió mindegyikéhez szintúgy szükséges a harmadik helyen végző Hlas partnersége, így a szemek most Szlovákia-szerte Peter Pellegrinire szegeződnek. Ezt a helyzetet, tehát hogy a Hlas a mérleg nyelve lehet, Finta Márk is előrevetítette átfogó elemzésében.
Pellegrini korábban a Smer tagja volt, Fico kormányában miniszterként, majd a pártvezető bukása után miniszterelnökként dolgozott 2020-as bukásáig. Pellegrini ezek után lépett ki a Smerből, és alapított meg a Hlast (Hang). Jelenleg tehát az lehet a kérdés, hogy Pellegrini továbbra is Fico felé húz majd, avagy egy Fico-ellenes koalíció élén próbálna a baloldal vezető szereplőjévé válni a politikus.
A kereszténydemokraták vezetője, Milan Majerský úgy nyilatkozott, kizártnak tartja, hogy pártja a Smerrel lépjen koalícióra, de erről a pártgyűlés fog dönteni, ami két hét múlva ül össze.
A választások előtt a Mércének nyilatkozó Dominik Želinský szociológus, a szlovákiai Kapitál magazin szerkesztője Fico mostani sikerének egyik kulcsát abban határozta meg, hogy a volt miniszterelnök az elmúlt évek válságos időszakára reagálva gazdasági, megélhetési kérdéseket emelt be kampánya központi elemei közé.
A Mércén egy másik cikk is rámutatott a gazdasági-szociális kampányelemek fontosságára: A Smer ígérete, hogy felszámolja az élelmiszer-kiskereskedők nyerészkedését és véget vet a megszorításoknak, visszhangra talált a választók körében, abban az időszakban, amikor egyes becslések szerint a szlovákiai életszínvonal (mely a koronavírus-járványtól kezdve csökken) immár az egyik legalacsonyabb az Európai Unió országai közt.
Ugyancsak népszerű bejelentésnek bizonyult, hogy ha a Smer kormányra kerül – melyre azért a széttagozódottság miatt kevés esély mutatkozik – megoldja az emelkedő jelzáloghitel-kamatlábak problémáját.
Želinský szerint a Smer-kampány további elemei jóval inkább jobboldali jegyeket mutattak. Szintén a zűrzavaros, állandó politikai válságra reflektálva „rendet” ígért a választóknak, és a Szlovákiában is tomboló kultúrharcban erősen konzervatív pozíciót fogott, sztenderd jobboldali populista alapról kritizálva például az LMBT-mozgalmat.
Želinský szerint a sikerhez hozzájárult a volt miniszterelnök jó médiakezelése is:
„Fico erősödésének utolsó összetevője az, hogy ő továbbra is szimbólum, és ráadásul fixáció tárgya a médiaszféra számára. Annak ellenére, hogy elvesztette szavazóit és népszerűségének nagy részét, továbbra is címlapsztár maradt. Ő a szlovák politika „gonosza”, akitől a kollektív képzelet képtelen szabadulni”
– mondta a lapszerkesztő.
A tegnapi választáson folytatódott az a trend, amely szerint a 2000-es, 2010-es évek alacsony választási részvételei után fokozatosan egyre többen vesznek részt a választásokon: tegnap a választópolgárok 69 százaléka jelent meg az urnáknál, ennél magasabb részvételre utoljára 2002-ben volt példa.
Ugyanakkor a leadott szavazatok kb. 16 százaléka semmilyen mandátumszerzéshez nem járul hozzá.
Így jártak mindazok, akik etnikai, vagy részben etnikai magyar listákra adták a voksukat.
A 2023-as választást követő parlament lesz sorozatban a második, amelyben nem lesz magyar párt a parlamentben, miután sem a jobboldali Szövetség, sem a két kisebb, etnikai magyar formációkat magában foglaló lista nem jutott mandátumhoz.
Želinský szerint a magyar etnikai pártok népszerűségvesztésének folyamatában szerepet játszhat az is, hogy
„fokozatosan megszűnik a régóta fennálló szlovák-magyar ellenségeskedés, ami lehetőséget teremt arra, hogy a magyar vagy szlovák-magyar választók az etnikai azonosulástól függetlenül, nem nemzeti-etnikai vonalak mentén szavazzanak.”
A Mércén mélységében foglalkoztunk a szlovákiai politikai helyzettel a választások előtt. A fentebb említett elemző interjúnkat itt, a megszorítópolitika Ficót erősítő jellegéről itt írtunk. A választások utáni politikai nehézségeket Finta Márk elemezte itt.
