„Igazságos bérlakás-pályázatokat Debrecenben” címmel tartott sajtótájékoztatót a hajdúsági városban Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom tagja és Murguly Mátyás az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke. Az esemény lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójában a város jelenlegi lakáspiaci helyzetéről úgy fogalmaztak:
Ma, Debrecenben a legolcsóbb kiadó lakás egy 14 négyzetméteres szoba az egyik vezető ingatlanpiaci portál keresője alapján. Ezért a szobáért 30 ezer forint bérleti díjat és 40 ezer forint rezsit kell fizetni, plusz kéthavi kauciót. Az ár szerinti növekvő sorban az első elérhető önálló lakás egy 36 négyzetméteres, négy méter feletti belmagasságú ingatlan, melyet két havi kaució befizetésével havi 100 000 plusz rezsi áron bérelhetünk. Az átlagos bérleti díjak ez év augusztusában 175 000 forintra rúgtak, amiért egyébként még mindig csak az egyszobás garzonok között szemezgethetünk.
Mindeközben Debrecen önkormányzata által meghirdetett lakások februári pályázati körének eredményeként az összesen 91 lakásból mindössze 61 talált bérlőre. Az 52 szociális alapon kiadandóból 28, a 39 piaci árnál jellemzően alacsonyabb áron hirdetettből 33 lakás.
A Szikra Mozgalom közleménye szerint a pályázati kör kudarca két okra vezethető vissza. Egyrészt sokan a jövedelmük miatt nem jogosultak szociális támogatásra, mert annak viszonyítási alapja továbbra is az évek óta változatlan 28 500 forintos szociális vetítési alap – így nagyon sokan nem tudnak indulni a szociális bérlakás-pályázaton. Másrészt a város egyáltalán nem kíván áldozni a közepes állapotú, sok esetben hiányos berendezésű ingatlanok felújítására, így pályázók a többmilliós tételű felújítások ismeretében kellett, hogy jelentkezzenek.
„Abból kiindulva, hogy a magyar háztartások közül mindössze 300 ezerben lelhető fel legalább 3 millió forintnyi értékű megtakarítás, ez meglehetősen magas akadályként tornyosul az önkormányzati bérlakásrendszer céljainak érvényesülése előtt”
– mondta el Dombi Mihály, aki szerint tovább tetézi a bajt, hogy a debreceni önkormányzat licitálási mechanizmus útján keresi az új bérlőket.
Vagyis azok közül, akik jogosultak a szociális kedvezmény érvényesítésére a pályázati eljárásban, a város azzal a jelentkezővel fog szerződést kötni, aki a legkisebb kedvezményre tart igényt.
„Mindez pedig nemcsak hogy homlokegyenest szembemegy a szociális szempontok érvényesülésével, de ahogy arra az Utcajogász Egyesület is felhívta korábban a figyelmet, törvénytelen gyakorlatnak is minősül”
– mondta el a Szikra Mozgalom debreceni tagja. Az Utcajogász Egyesület 2021-ben megjelent Problématérkép című kiadványában a X. kerület hasonló, a legmagasabb bérleti díj ajánlattal elnyerhető pályázati rendszerével kapcsolatban jegyezte meg, hogy az a szabályozás egyébként törvénybe ütközik.
A Lakástörvény 34. § (1) bekezdése szerint ugyanis az önkormányzati lakások lakbérének mértékét […] önkormányzati rendelet állapítja meg. Jogsértő tehát az a szabályozás, amely adott lakás lakbérét a pályázat során lefolytatott licitálás eredményétől teszi függővé és nem határozza meg konkrét összegben a fizetendő lakbért, vagy legalább annak fajlagos, egy négyzetméterre jutó összegét, a rendeletben szabályozott növelő és csökkentő tényezők alkalmazásával.
Azonban a rendszer igazságtalanságai és szociális célokkal ellentmondó elemei itt még nem érnek véget Dombi szerint: mivel minden pályázati körben több azonos pályázat várható a maximálisan figyelembe vehető lakbér összege miatt, az a pályázó élvez előnyt, aki több hónapra előre hajlandó a bérleti díjat letétbe helyezni.
Így a rendszer ahelyett, hogy a rászorulóknak segítene, tulajdonképpen a jobb anyagi lehetőségekkel bíró pályázókat hozza előnyös helyzetbe.
Pozitív példaként a szegedi bérlakásrendszert említették, ami gyökeresen eltér a debrecenitől. A Botka László vezette önkormányzat például rászorultsági alapú pontrendszert alkalmaz a pályázatok értékelésénél, illetve ott a rászorulók felújított lakásokra pályázhatnak. A szegedi ingatlankezelő az elmúlt nyolc évben már több, mint 700 lakást adott ki ilyen módon rászorulóknak.
„Egyértelmű tehát, hogy teljes átalakításra szorul a rendszer, ahogy Debrecen a megmaradt, kb. 3100 lakásból álló állományát kezeli”
– mondta el Dombi. A Szikra ennek érdekében 5 pontos javslatcsomagot fogalmazott meg az önkormányzat felé:
- Tartson ki amellett, hogy 2015 óta nem értékesít lakóingatlant, és semmiképpen ne csökkentse az önkormányzat a lakóingatlan-vagyonát, mivel ezzel csupán a befektetési célú ingatlanfejlesztés árfelhajtó hatását erősítené, ahelyett, hogy a debreceniek lakhatási nehézségein enyhítene.
- Emellett vonjon be minél több, jelenleg üresen álló lakást a bérlakások körébe. A Cívis Ház Zrt. kezelésében jelenleg 220 üresen álló lakóingatlan is lehet, ami szociális alapon biztosíthatna lakhatást akár több, mint 1000 debreceni polgárnak: egyedülálló anyáknak, pályakezdőknek, nagycsaládosoknak, időseknek.
- A pályáztatás előtt újíttassa fel az ingatlanokat! Ha a város nem képes ilyen munkákat finanszírozni, akkor legalább vegyék figyelembe az újonnan beköltözők számára (a teljes összeget) lakbért csökkentő tételként az általuk kivitelezett munkálatok értékét!
- Szüntesse meg az egyébként törvénytelen licitrendszert a szociális célú lakáskiadásnál!
- Törölje el az előrefizetés megkövetelését az azonos pályázatok elbírálásakor!
A debreceni Fidesz-KDNP frakció a Debreceni Nap által szemlézett közleményében azt írja, teljesen transzparens, átlátható rendszert működtetnek. Állításuk szerint sok más városban kiutalásos alapon osztják a lakásokat, ezzel szemben ők pályázati eljárás keretében biztosítják a bérlakásokat a debreceniek számára.
Úgy vélik, ellentétben az LMP és a Szikra Mozgalom képviselői által elmondottakkal,
„igenis sikeres a helyi bérlakás program. 2393 család számára nyújt kedvező és kiszámítható biztos lakhatást a város. A debreceni városvezetés célja, hogy a jövőben jelentős számban növelje az önkormányzati bérlakások számát, hogy megkönnyítse a fiatalok, a pályakezdők és a stratégiai jelentőségű hivatást gyakorlók számára a lakáshoz jutást„
– közölte a debreceni Fidesz, amire reagálva a Mércének Dombi Mihály elmondta,
„ezzel a közleménnyel teljesen egyetértek. Jó, hogy van 2393 bérlakás nagy könnyebbség ez azoknak, akik ezekben élnek. De a lényeg az lenne, hogy a bérlakásállomány, ami még nincs leszerződve, az mekkora segítség lehet és kinek lehet segítség. Ugyanis az összes lakás, amit kezel a Civisház Zrt. az 3200 ingatlan, a két szám között van annyi lakóingatlan, amit még be lehetne vonni a programba – mi ezekről beszéltünk, nem a meglévőkről.”
Dombi hozzátette, szerinte a fideszes közlemény szándékosan elbeszél mellettük.
A debrecenihez hasonló lakhatási problémák miatt tartanak 11. alkalommal Lakásmenetet Budapesten október 15-én. A Facebook-esemény leírásában a szervezők úgy fogalmaznak:
„ Egy olyan lakáspolitikáért tüntetünk, amely végre szolidáris a legszegényebbekkel, és érdemben tud reagálni a napról napra súlyosbodó lakhatási válságra!”
