A rendőrség nagyjából 40 diákot idézett be többek között garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt – tudhattuk meg az Egységes Diákfront (EDF) sajtótájékoztatójának keretében. A kihallgatások folyamatosan zajlanak. Kiket és mivel vádol a rendőrség? Mire számíthatnak a kihallgatásra beidézett diákok, és hogyan élik meg az eljárást? Felkerestük a diákoknak jogsegélyt nyújtó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársát, Hegyi Szabolcsot, valamint két kihallgatott EDF-es diákot, Perlaki-Borsos Noelt és Mayer Bendegúzt.

A rendőrség igyekszik a súlyosabb csoportos elkövetéssel vádolni a diákokat

Az elmúlt hetekben a diákok, illetve szüleik folyamatosan jelentkeznek a TASZ-nál jogi segítségért – nyilatkozta lapunknak Hegyi Szabolcs. Néhány eljárás ugyan már a nyár elején elindult, de a diákok többsége csak augusztus végén kapott idézést kihallgatásra, valószínűleg a tüntetések videós kielemzése alapján. Hegyi információi szerint legalább 36 diákot vádolnak különböző tüntetéseken történt bűnelkövetéssel, de ez a szám még nőhet. Elmondása alapján legtöbbjüket a május 3-ai bosszútörvény elleni tüntetésen történt kordonbontás miatt idézték be, de néhány tüntetőt az április 24-ei demonstráció miatt hallgattak ki – ekkor vetett be először „gyermekvédelmi könnygázt” a rendőrség a Karmelitánál.

A legenyhébb gyanúsítás a TASZ munkatársa szerint az arc eltakarása. Ez csekély súlyú cselekménynek, vétségnek számít, a következménye is maximum figyelmeztetés lehet. Hegyi szerint elég visszás, hogy diákokat hallgattak ki és gyanúsítottak meg, amikor a rendőrség vetett be ellenük vegyi eszközt a tüntetésen.

Előbbihez hasonló gyanúsítás (hasonló büntetési tétellel) a rongálás. Hegyi Szabolcs úgy tudja, hogy a május 3-én történt rongálási ügyekben 390 000 forintos kárt állapított meg a rendőrség, ami még kisebb kárnak minősül a Büntető törvénykönyv alapján, így a cselekmény csak vétség.

Hegyi olyan diákról is tud, akit először maszkviselésért hallgattak ki, de csoportos garázdaság lett belőle.

„Látszik, hogy az volt a fontos, hogy akit előállítottak vagy igazoltattak, az ellen induljon is eljárás”

– mutatott rá a TASZ munkatársa.

A csoportosan elkövetett garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak a fentieknél már súlyosabb gyanúsításnak számít. A legtöbb diákot ilyen ügyekben hallgatták ki.

A csoportosan elkövetett garázdaság a kordonok rángatását, ütését, rugdosását jelenti ezekben az esetekben, büntetése a csoportos jelleg súlyosbító körülménye miatt három év szabadságvesztésig terjedhet. De a tényleges bebörtönzés Hegyi szerint nem reális kimenet, hisz a gyanúsítottak többségében fiatalkorúak, büntetlen előélettel, valószínűbb, hogy a legrosszabb esetben is próbára bocsátással és/vagy pénzbüntetéssel végződik az ügyük.

Messze a legsúlyosabb gyanúsítás a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak. A TASZ jelenleg négy diákról tud, akit ezzel gyanúsítanak, közülük csak egy, aki éppen betöltötte a 18. életévét, a többi fiatalkorú. A gyanúsított fiatalkorúak cselekménye kimerül abban, hogy üres PET-palackot dobtak a rendőrök felé, ami nem talált el senkit. (Érdemes megjegyezni, hogy a gyanúsítottaknak nem kell tudniuk egymásról, nem kell egyeztetniük ahhoz, hogy egy ilyen tett csoportosan elkövetettnek minősüljön.)

A gyanúsítás súlyossága ellenére éppen Sas Bíborka példája mutat rá arra, hogy valószínűleg a hivatalos személy elleni erőszak esetében sem kell félni szabadságvesztéstől. Ahogy erről korábban részletesen beszámoltunk, az ügyészség júniusban alkut ajánlott Sasnak, az eljárás egy évig tartó felfüggesztését ígérte, ha a diák cserébe lemond a gyülekezési alapjogáról, nem megy többet tüntetni. Sas nem fogadta el az alkut, de Hegyi szerint az alkuajánlat arra enged következtetni, hogy enyhe ítéletek fognak születni, például próbára bocsátás.

A TASZ minden beidézett diáknak azt javasolja, hogy az első kihallgatás alkalmával semmiképp ne tegyenek vallomást, kérjenek ki minden bizonyítékot, és tegyenek panaszt a gyanúsítás ellen, valamint vegyék igénybe a szervezet ingyenes jogsegélyszolgálatát. Mindez azért fontos, mert

az idézésekbe (az eddigiek alapján) a rendőrség nem írja bele, milyen bűncselekményekről van szó, így az első kihallgatásra lehetetlen készülni.

A civil szervezet továbbá összeállított egy tiltakozási kisokost, és videót is készített a kihallgatásra beidézett diákoknak.

@ataszjelenti Az elmúlt napokban több diák is megkeresett minket, mert a rendőrség büntetőeljárást indított ellenük a diáktüntetéseken való kordonbontás miatt. Szerintünk ez aránytalan fellépés a rendőrség részéről, ezért jogi segítséget nyújtunk minden diáknak, aki hozzánk fordul. #tasz #emberijogok #tüntetés #diáktüntetés #karmelita #kordonbontás #státusztörvény #fyp #fypシ #nekedbelegyen #neked ♬ eredeti hang – Társaság a Szabadságjogokért

Lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs elmondta, hogy a tüntetések kapcsán a TASZ álláspontja változatlan: a rendőrség feleslegesen alkalmazott aránytalan erőszakot és kényszerítő eszközt több esetben is. Az összes diáktüntetésen jelen voltak a szervezet jogi megfigyelői, akik azt tapasztalták, hogy az április 24-ei tüntetésen figyelmeztetés nélkül használt könnygázt a rendőrség, május 3-án pedig már akkor jogellenesnek minősítették a gyűlést, amikor még nem történt semmi, és a rendőrség különösen erőszakosan lépett fel a diákokkal szemben.

„Azt mondjuk, hogy nem félünk, de amellett, hogy abszurd, azért sokunknak ijesztő is ez az egész”

Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségének tagja, és Mayer Bendegúz, az EDF tagja az elmúlt hetekben kaptak idézést. Mindkettőjüket a felvételek alapján gyanúsítja a rendőrség csoportosan elkövetett garázdasággal. Perlaki-Borsos Noelt az április 24-ei, Mayer Bendegúzt a május 3-ai kordonbontás miatt hallgatták ki. Mindkettőjüket rabosították, azaz ujjlenyomatot vettek tőlük és lefényképezték őket.

Mayer Bendegúz lapunknak elmondta, hogy vallomást nem tett. A rendőrök a kihallgatás közben szigorúak voltak vele, de nem tapasztalt atrocitást, nem alázták meg. Ennek ellenére felzaklatta az eljárás, és abszurdnak tartja azt, édesanyja pedig nagyon félti őt. Mayer még kiskorú, a kihallgatás másnapján jelentkezett náluk a családsegítő. Az EDF közös csoportot alapított a kihallgatott tagjainak, ott beszéli ki társaival a tapasztaltakat.

Perlaki-Borsos Noelt Hajnal Miklóssal és Tóth Endrével, a Momentum politikusaival, valamint 4-5 társával együtt gyanúsítják a kordonbontás miatt. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy EDF elnökségi tagként „látható a médiában”, így számított az idézésre, folyamatosan nézte a postaládát. A kihallgatás az ő esetében is normális körülmények között zajlott.

„Igazi bűnözőkkel szoktam foglalkozni”

– szabadkozott neki elmondása alapján az egyik rendőr.

Perlaki-Borsos számára a legabszurdabb talán az volt, amikor a rendőrségről kifelé menet találkozott a státusztörvény miatt felmondott angoltanárával, aki épp a lányát kísérte kihallgatásra, az övéhez hasonló az ügyben.

„Sokan kiskorúak közülünk. Azt mondjuk, hogy nem félünk, de sokunknak ijesztő ez az egész” – fűzte hozzá a történethez az EDF elnökségi tagja.

Ő is elmesélte lapunknak, hogy az EDF külön csoportot hozott létre a beidézetteknek, a közösség pedig összetartó: ha lesz ilyen, akkor a kiszabott közmunkát is együtt fogják végezni.

„Nem határolódunk el egymástól”

– fogalmazott.

Perlaki-Borsos arra kér mindenkit, hogy támogassák az EDF-et, mert nem fogják feladni a harcot, nem lehet megfélemlíteni őket.

És valóban: az Egységes Diákfront a Civil Bázissal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével már szeptember 1-jén Országos Tanévnyitót tart a Kossuth téren, elmondásuk szerint ezzel készülnek fel a szeptember 15-i, Demokrácia Napi nagyszabású tüntetésre és hídfoglalásra. Könnyen elképzelhető, hogy ezeket követően is számíthatnak majd elrettentő beidézésekre.