Eric Adams New York-i polgármestertől senki sem követelte a múlt heti fogadóórán, hogy a városvezetés tegyen le a manhattani kínai negyedben tervezett új börtönépület felépítéséről. A Guardian hétfőn közölt riportja szerint tehát immár semmi akadálya annak, hogy New Yorkban megépüljön a világ legmagasabb börtöne.
A polgármesteri fogadóárán részt vett Grace Lee is, aki a 300 láb, azaz 90 méter magasra tervezett börtönépület egyik legaktívabb ellenzője. Ugyanakkor Lee is csak arra kérte a tavaly megválasztott polgármestert, hogy fontolja meg újra a tervezőasztal fölött, hogy a tervnek megfelelő épület lenne-e a közösség számára a legideálisabb megoldás.
A háromgyerekes Lee egyike volt annak a 10 embernek, akiket tavaly április 13-án letartóztattak, mert élőláncot alkottak új kínai negyedbeli börtön építési területére tartó teherautók előtt. A 10 letartóztatott között volt Evelyn Yang, a korábbi New York-i polgármesterjelölt, Andrew Yang felesége is. Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kínai negyedben épülő börtön híre bejárja a világsajtót.
Az új építmény ugyanis várhatóan a világ legmagasabb büntetés-végrehajtási intézménye lesz.
A városi tisztviselők és az „igazságügyi reform” hívei szerint az új börtönt muszáj fölépíteni, ha be akarják zárni a rossz hírű Rikers-szigetet, amelynek a becsukását a városi tanács négy éve szavazta meg. A döntés értelmében a létesítményt 2027-ig négy kisebb börtönnel kell helyettesíteni a városban, köztük a kínai negyedben lévővel, amely a tervezők szerint humánusabb intézmény lesz, és amely a belvárosi bíróságoktól pár lépésre található. Összességében az „igazságügyi reform” megnevezés ezt fedi: négy kisebb börtön az tizenötezer főt befogadni képes nagy helyett.
A Rikers bezárását senki sem ellenezheti.
Bár a Rikers-szigeten fogva tartottak 85%-át nem ítélték el, és csak a tárgyalásra várnak, átlagosan négy hónapot töltenek itt a fogvatartottak. Tehát nagyon sokan akár évekig nyomorognak az 1932-ben alapított börtönszigeten, anélkül hogy elítélnék őket, nem kevesen pedig meghalnak az ítélethirdetés előtt. A Rikerst mindenesetre az USA tíz legrosszabb börtöne közt tartják számon. Az épületkomplexum omladozik, az őrök rendszeresen bántalmazzák a fogvatartottakat, akik gyakran az öngyilkosságba menekülnek.
2023-ban hét rab halt meg, így Eric Adams polgármester hivatalba lépése óta összesen 26-ra emelkedett a halálesetek száma a szigeten. Érthető tehát a város döntése, hogy a tíz börtönépületnek helyet adó épületegyüttest más célra használják fel.
Ám a tervezett „reform” meglehetősen átgondolatlannak tűnik abban a városban, melyben a „zéró tolerancia” elve és a börtönök funkcióváltásának ötlete megszületett.
A kínai negyedben épülő új börtön helyén is börtön állt. Az építkezés azonban jócskán csúszik, részben a börtönök eltörlését szorgalmazók miatt, de három évig azért sem történt semmi, mert az akkor még csak polgármester-jelölt Adams eredményesen küzdött a hatalmas épület felépítése ellen.
A nézete azonban gyorsan módosult, miután győzött, így a kínai negyed mozgalmárai egyedül maradtak.
Több gond is akad az új börtönépülettel. Egyfelől az, hogy a régi épület alatt valamikor tó nyúlt el és szeméttároló feküdt, s ha ezeket a rétegeket és üregeket megbontják és kikezdik, hogy a nagyobb súlyú új épületet is elbírja a föld, a környező házak, melyek zömmel téglából és fából épültek, megroskadhatnak. Az is baj, hogy nem tudni, valójában hogyan fog kinézni az új börtön. Ez azért van, mert a börtön „tervezési-építési” eljárás keretében épül, amelynek során a város egyetlen céget bíz meg a börtön tervezésével és építésével. Bár a régi börtön bontása már folyamatban van, a város még nem választotta ki az új börtön kivitelezőjét. Magas lehet a költség is, most úgy számol a város, hogy kétmilliárd dollárba is belekerülhet egyetlen börtönépület építése. Harmadszor pedig az épület mérete okoz gondot, hiszen az alacsonyabb épületeknek helyet adó negyedben a 300 láb magas börtön másnak se tűnhet, mint panoptikumnak. Az összevetés érdekében: a Szabadság-szobor 305 láb magas.
Negyedszer pedig: minek is léteznek börtönök?
Ezt a kérdést tették fel azok is, akik nemcsak az új börtön építését ellenzik, nemcsak a „reformokkal” vannak torkig, de a börtönöket sem szívelhetik.
Egyes aktivisták úgy vélik, azzal járna mindenki a legjobban, ha fognák a pénzt, s a közösségre szánnák.
„Miért van az, hogy az embereknek börtönbe kell menniük ahhoz, hogy hozzáférjenek olyan szolgáltatásokhoz, amelyeket a közösségükben kellene biztosítani, hogy ne kerüljenek börtönbe?”,
kérdezte például egy helyi lakos, Woods Ervin, a Critical Resistance nevű börtönellenes csoport egyik szervezője a Guardian újságírójától. Ezzel arra utalt, hogy az ígéretek szerint az új börtönben – többek közt – mentális egészségügyi ellátásra is lehetőség nyílik.
Ám arra Critical Resistance csoport arra nem kapott választ, hogy miért nem most nyújt a város ilyen szolgáltatásokat, ami révén be lehetne zárni a börtönöket.
