Salátatörvénybe rejtve nehezítené kormány a közszféra ágazataiban dolgozók szerveződését és a szakszervezetek munkáját az ingyenes szakszervezeti tagdíjlevonás megszüntetésével, valamint számos dolgozó életét sodorná veszélybe a munkavédelmi oktatás eltörlésével. A törvénytervezet egyelőre még nem került az országgyűlés elé, de várhatóan az őszi ülésszak meghatározó témája lesz majd, ugyanis a közszféra és a versenyszféra szakszervezetei, valamint a velük szolidáris diákok is veszélyesnek és felháborítónak tartják a kormány terveit.  

A kormány egyik javaslata szerint jövő év elejétől – az állam működésének egyszerűsítésére hivatkozva – közvetlenül a szakszervezeti tagoknak kellene befizetniük a tagdíjat maguk után, holott az elmúlt harminc évben a dolgozók többsége élt azzal a – most megszüntetni kívánt – lehetőséggel, hogy a munkáltató automatikusan, ingyen levonja azt a dolgozók béréből. A tervezet nagy port kavart: a számos szakszervezetet tömörítő konföderációk után nyolc szakszervezet képviselője és az Egységes Diákfront (EDF) csütörtökön sajtótájékoztatót tartott, hangsúlyozva, hogy a törvénytervezet demokratikus jogokat korlátoz, és egyetlen célja a szakszervezetek gyengítése és kivéreztetése.

Mint arról nemrég részletesen beszámoltunk, a tagdíjfizetés módosítása esetén a közszféra szakszervezeteinek hosszú ideig a tagság megtartásáért és a fennmaradásért kellene küzdeniük, mindeközben pedig nem maradna elég erőforrásuk a dolgozók képviseletére a munkáltatójukkal — vagyis az állammal szemben.

Kiss Gergőtől, az EDF elnökségi tagja bejelentette, hogy a Civil Bázissal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) karöltve szeptember 1-jén Országos Tanévnyitó demonstrációt szerveznek a Kossuth téren, ahol ez ügyben is kiállnak. 

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke kiemelte az eseményen, hogy a törvénytervezet számos jogot és Alaptörvényt is sért.

Dr. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke hangsúlyozta:

„Az Alaptörvény értelmében egyrészt a törvény előtt mindenki egyenlő, ami jelenti azt is egyebek mellett, hogy a társadalom azonos helyzetben lévő csoportjaira, jelen esetben a munkavállalókra lehetőleg azonos szabályok vonatkozzanak. Másrészt a munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. A tervezet tagdíjakra vonatkozó rendelkezései éppen ezzel az együttműködéssel ellentétesek.”

– fogalmazott  Taskovics.

Továbbá azt is kiemelte, hogy súlyos aggodalmuk van azzal kapcsolatban, hogy a foglalkoztatók honnan fogják tudni, hogy mely szakszervezetek rendelkeznek náluk tényleges tagsággal. A tervezet hatályba lépése után a foglalkoztató ugyanis ezt már nem tudná ellenőrizni,  nem kezelhetne semmilyen adatot a szakszervezeti tagokról.

Felmerül, hogy a foglalkoztatók visszaélhetnek azzal, hogy nem lehetnek adataik a szakszervezetek tényleges jelenlétét illetően, és megtagadhatják a dolgozókat képviselőktől a konzultáció jogát, vagy ellehetetleníthetnék, hogy a képviselők véleményezzék a foglalkoztató döntéseit.

Dr. Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ)  képviseletében a versenyszféra szereplőjeként jelent meg az eseményen, és megosztotta álláspontjukat, miszerint a munkavállalói és a szakszervezeti érdekek ugyanazok mindkét szférában, és képviselni kell a szakszervezeti tagság, és az egyre kiszolgáltatottabb munkavállalói érdekeket. 

„Bármely munkavállalói réteget, bármely szakszervezetet ért támadás, az egész munkavállalói közösség és az egész szakszervezeti mozgalom elleni támadást jelent.”

– hangsúlyozta Szilágyi.

A szakszervezeti tagdíj befizetését érintő törvénytervezet mellett a kormány módosítaná a munkavédelmi törvény egy részét is, gyakorlatilag eltörölve a munkavédelmi oktatást. Mindezt előzetes tájékoztatás és egyeztetés, a munkavédelem szakembereinek vitája nélkül. 

„A munkavédelmi tájékoztatás és tájékozódás felelősségét teljes egészében a munkavállalókra hárítanák. Egy kézbe adott, vagy e-mailben kiküldött „oktatási tematikával” letudhatja a munkáltató a munkavédelmi tájékoztatást, és az egyénre bízza, hogy megérti-e? Ezeken emberi életek múlnak, be kell gyakorolni a szabályok alkalmazását, nem mentesítheti a jogalkotó a nagyon fontos alkalmazási felelőst, aki létrehozza az alkalmazás feltételeit, szabályait, hogy ne tanítsa meg, ne ellenőrizze, hogy alkalmas-e a munkavállaló a veszélyes feladatra.

A munkavédelmi-, munkaegészségügyi  szabályok emberek halálával íródtak, emberek nyomorúsága mutatta meg a helyes jogszabály alkalmazást. Ezt nem lehet egy tollvonással megszüntetni.”

– fogalmazott Borosné.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke a parlamenti képviselőknek címezve azt mondta, hogy amennyiben megszavazzák a törvény módosítását, a hatályba lépése után

„minden igent nyomó felelősségel tartozik valamennyi munkabalesetben elhunyt áldozatért”.

Taskovics összefoglalta, hogy a szakszervezeti tagdíjakra vonatkozó tervezett intézkedések jól illenek az elmúlt években jellemző, a közszférában dolgozók élet- és munkakörülményeit sanyargató jogalkotásba:

„Ilyenek például a megalázóan alacsony, sokszor a garantált bérminimummal vetekedő fizetések, a kormánytisztviselőknél egyharmaddal csökkentett szabadságnapok, a foglalkoztatott beleegyezése nélkül eltérő helyen való foglalkoztatás, a sztrájkjog gyakorlásának ellehetetlenítése, a modernnek beállított illetménysávos bérezési rendszer, amely illetménysávok alsó határa garantált csak, de jó lehetőséget ad arra, hogy a sajtóban a felső határként szerepelő összeget kommunikálják, megtévesztve ezzel a közvéleményt a közszolgák valós keresetét illetően, most pedig távol akarják tartani a dolgozók érdekeit képviselő szervezeteket a munkahelyektől.”

A Mércén élőben közvetítettük az eseményt.