A hétvégére meghaladta a százat a Hawaii-szigetekhez tartozó Maui szigetén pusztító tűzvész halálos áldozatainak száma. Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb erdőtüze számos kormányzati mulasztás miatt következett be, írja átfogó cikkében az WSWS híroldal.

A hozzávetőlegesen 140 ezer lelket számláló szigeten kedden csaptak fel a lángok, amelyek az erős szélben futótűzként terjedtek, s csakhamar a lakott területeket is elérték. Így például a történelmi Lahaina város, az egykori Hawaii Királyság fővárosa szinte teljesen elpusztult.

Szombaton a hatóságok közölték, hogy éppen csak sikerült megkezdeni a halottak felkutatásának és azonosításának munkálatait, tehát meglehet, hogy az áldozatok száma tovább fog nőni. Különösen az említett Lahaina város körüli öt négyzetmérföldes övezetre koncentrálnak. A mentést végzők azonban jelezték, hogy az áldozatok többségét pusztán genetikai vizsgálat során lesznek képesek azonosítani.

Josh Green hawaii kormányzó szombaton azt mondta, hogy a tűzvész során 2200 épület sérült meg vagy semmisült meg, 86 százalékuk lakóépület.

A tűz okát még mindig nem állapították meg;

valószínű, hogy a lángok akkor lobbantak fel, amikor a Dora hurrikán okozta szél kidöntötte a villanyvezetékeket, amelyek aztán meggyújtották a száraz bozótost és aljnövényzetet.

A szigetről három másik tüzet is jelentettek. Kettő még mindig ég, az egyik Maui déli részén, Kihei városrészben, a másik pedig a hegyvidéken, ahol ötszáz házat veszélyeztet.

Bár a közösségi médiában közölt, a földdel egyenlővé tett épületek és kiégett autóroncsok a lahainai Front Streeten mindenekelőtt merő látványosságnak tűnnek, melyek mintha a természet pusztító erejét példáznák, egyre több írás a tűzvész okaira is rákérdez, azaz a sajnálatos katasztrófát azok közé a társadalmi viszonyok közé vezeti vissza, melyekből kibomlott.

Kérdéses például, hogy a hatóságok mennyire voltak felkészülve a katasztrófára, annak ellenére, hogy a szigeteken nem ismeretlenek a természeti veszélyek, a klímaváltozás hatásai pedig kifejezetten érzékelhetők. Hawaiit mindig is fenyegették a szökőárak, tűzvészek, földrengések és a heves viharok.

Azaz elvileg fölkészültnek kellett lennie a hatóságoknak.

Mégis úgy tűnik, hogy a figyelmeztetések nem jutottak el a lakossághoz. Mauin a tűzvész kipattanása után nyomban több áramkimaradás is volt, ami megakadályozta, hogy sok lakos vészjelzéseket kapjon a mobiltelefonján.

Természetesen ez érthető: a több száz fokos hőség mindent elemésztett (a megosztott képeken látszik, hogy az autók szilárd alkatrészei is a tűz martalékává váltak), ugyanakkor éppen emiatt vészjelző szirénáknak kellett volna értesítenie az embereket. Sok lahainai lakos azonban arról beszélt, hogy az utcán végigfutó szomszédoktól értesült a tűzről, vagy saját szemével látta azt.

„Tudjátok, hogy mikor tudtuk meg, hogy tűz van? Amikor velünk szemben az utca túloldalán láttuk felbukkanni”,

mondta az AFP-nek egy helyi lakos.

A New York Times a hétvégén megjelent riportjában arról számolt be, hogy a lángok megfékezésére küldött tűzoltók azt tapasztalták, hogy néhány tűzcsap kiszáradt. „Egyszerűen nem volt víz a tűzcsapokban” – idézte a lap Keahi Ho tűzoltót.

Hawaii a múlt század elején kezdte elveszíteni a vízkészletét. Előbb a cukornádültetvények, majd utóbb a nagyvállalatok sajátították ki az édesvizet, hogy luxus üdülőhelyeket és golfpályákat építsenek ott, ahol egykor cukornád és ananász termett. Ez a történelmi és modern ültetvénygazdaság különösen a vízkészleteket vette igénybe, és az őshonos ökológiákat megfosztotta természetes nedvességtartalmuktól. Lahaina, amelyet egykor a Csendes-óceán Velencéjeként ismertek, mára kiszáradt sivataggá változott, és részben ez tette a területet olyannyira tűzveszélyessé.

Ahogyan a lehetséges katasztrófákra sem készültek fel a hatóságok, a tűzvész utáni segítségnyújtás is késik. Holott ezekben a percekben is több ezer hajléktalanná lett ember szorul ivóvízre és élelemre a szigeten. A Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) és a Csendes-óceáni Katasztrófaközpont szerint körülbelül 4500 embernek van szüksége azonnali menedékre. Egyes beszámolók szerint a szükséges élelmiszer- és pénzellátást teljes egészében közösségi szinten, önkéntesek szervezik és működtetik.

„Maui szigete valójában az egész Amerikában fennálló társadalmi egyenlőtlenség mikrokozmosza”, írja a már idézett WSWS híroldal. Az elmúlt évtizedekben a jövedelmi különbségek Hawaiin megnőttek. Míg a lakosság több mint fele olyan háztartásban él, amely ugyan a szegénységi küszöb fölötti jövedelmet tudhat a magáénak, ám megtakarítani már nem tud, addig

Maui egyben a leggazdagabb emberek ingatlanjainak és rezidenciáinak is helyet ad.

Csak a legjelentősebb ingatlantulajdonosokat említve: Jeff Bezos, az Amazon korábbi vezérigazgatója és alapítója 78 millió dolláros, 14 hektáros birtokkal rendelkezik a szigeten. Oprah Winfrey, aki 2,5 milliárd dollár fölött rendelkezik, 2000 hektárt birtokol a szigeten. Mauin vagy a hozzá tartozó apróbb szigeteken Peter Thiel, a Paypal társalapítója, Jansen Huan, a processzorokat gyártó Nvidea vezérigazgatója és a szoftvermágnás David Duffield is rendelkezik ingatlannal. A szomszédságban, a Lanai és a Kauai nevű szigeteken pedig Mark Zuckerberg, a Facebook (Meta) vezérigazgatója, vagy éppen Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója birtokol több ezer hektárnyi földet.