Pusztán néhány hónap telt el azóta, hogy Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere ellátogatott Nigerbe, melyet a régió „demokratikus mintaállamának” nevezett. Ezek a szavak akkor is különösen hangoznának, ha a múlt héten nem történt volna katonai puccs a nyugat-afrikai országban.
De történt.
Szerda reggel az ország elnöki gárdája, melynek a 2021 februárjában megválasztott, Franciaország és más nyugati országok támogatását élvező Mohamed Bazoum elnök védelmét kellene ellátnia, blokád alá vette az elnöki palotát.
Kisvártatva az állami televízióban katonák jelentek meg, akik bejelentették, hogy eltávolították az elnököt a hatalomból, valamint átvették a kormányzat irányítását és felfüggesztették az alkotmányt.
Azaz: a nigeri hetedik köztársaság napjainak 13 év után bealkonyult.
A játéktér átrajzolása
Pénteken Abdourahmane Tchiani tábornok, az elnöki gárda parancsnoka televíziós beszédében Niger vezetőjének nyilvánította ki magát. A nemzethez intézett szózatában azzal vádolta meg Bazoumot, hogy megpróbálja leplezni az ország nyilvánvaló politikai, társadalmi-gazdasági és biztonsági problémáit. A bejelentésre az ország fővárosában, Niameyben puccsellenes tüntetések törtek ki, de a junta gyorsan elfojtotta a tiltakozást: Országos kijárási tilalmat rendelt el, a határokat pedig a katonaság lezárta.
Bazoumról napokig semmi hír sem érkezett, pusztán annyi, hogy a feleségével és a kisfiával az elnöki palotában raboskodnak, s lehetősége van telefonon érintkezni a külvilággal. Így például beszélt Emmanuel Macronnal, Franciaország elnökével, Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral és Antony Blinkennel is. Kedden aztán fényképsorozat jelent meg, amelyen Mahamat Idriss Débyvel, Csád elnökével látható, aki közvetítőként tárgyalt Nigerben a puccsisták vezérével és találkozott az elmozdított elnökkel is.
Ezzel egy időben a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, az ECOWAS egy hetet adott a nigeri katonai juntának, hogy visszaadja a hatalmat a megpuccsolt elnöknek. Az ECOWAS közleményben figyelmeztetett, hogy ha Bazoumot nem helyezik vissza, „minden intézkedést” megtesz az alkotmányos rend helyreállítása érdekében, ami „akár az erőszak alkalmazását is magában foglalhatja”. Ezt erősítette meg Antony Blinken is a Twitteren, ami jól jelzi, hogy az Egyesült Államok kitüntetett figyelemmel kíséri a nigeri eseményeket. Jellemző, hogy a puccs után Kamala Harris alelnök is a „demokrácia visszaállítása” mellett szólalt fel.
Kiszolgáltatva
Ha tekintetbe vesszük, hogy az Egyesült Államok 2012 óta több mint 500 millió dolláros katonai támogatást és képzési programokat nyújtott Niger számára, ezer katonája állomásozik a szubszaharai országban, 100 millió dolláros légi támaszpontot működtet Agadeztől 5 km-re délkeletre, az Európai Unió pedig az év elején 27 millió eurós katonai kiképzési missziót indított Nigerben, akkor elhalványul a jelentősége annak, hogy az Oroszországból Belaruszba száműzött Wagner-zsoldosok örömködtek a puccs miatt:
nem mutat jel arra, hogy a más afrikai országokban jelen lévő paramilitáris egység kapcsolódna Tchiani tábornok köreihez. A konfliktus eredője az lehet, hogy az elnök a katonai főparancsnokság megváltoztatására törekedett.
De nemcsak az ECOWAS és az Egyesült Államok jelezte, hogy Bazoumnak vissza kell térnie. A függetlenségét 1960-ban kivívott, a negyedik nagyobb katonai puccsot átélő ország sem az egykori gyarmattartó Franciaországra, sem Németországra, sem az Európai Unióra nem számíthat többé.
A csendes-óceáni körutazást tartó Macron egyenesen úgy nyilatkozott, hogy „ez az államcsíny tökéletesen illegitim és mélységesen veszélyes a nigeriekre, Nigerre és az egész régióra nézve”. Franciaország szombaton fel is függesztette az ország számára eddig nyújtott „fejlesztési segély” folyósítását, s ez addig így is marad, míg „a demokrácia helyre nem áll” abban az országban, ahol Franciaország legnagyobb régiós bázisa található, miután 2021-ben kénytelen volt elhagyni Malit. Az Európai Unió 503 millió eurót fog visszatartani, Németország pedig 24 millió eurót.
Természetesen ez abban az országban, melyet rendszerint súlyos éhínség sújt, amelyben gyakoriak a pusztító áradások (csak tavaly júniusban 159-en hunytak el, amikor kiöntött a Niger folyó), amelynek a szomszédos államokkal, különösen Nigériával, Burkina Fasóval és Malival súlyos vitái vannak, amelynek a gazdasága a nyugati államok befektetéseitől függ – a nyomor elmélyülésének bejelentésével egyenértékű.
Nem véletlen, hogy a franciaországi támogatások megvonásának hírére válaszul a puccs támogatói vasárnap megpróbálták felgyújtani a francia nagykövetséget.
A Boko Haram és más „terrorszervezetek” gyilkosságai délen, a nyugati országok katonaságának ellentmondásos beavatkozásai keleten: a kettőt nem feltétlenül kell egymással szembeállítanunk.
Felmerült, hogy a szubszaharai államokban működő erőszakszervezeteket éppen a nyugati államok tartják fenn annak érdekében, hogy a nyersanyagokban és földkincsekben gazdag területeken a jelenlétüket igazolják.
Nemzetközi jelentőségű esemény
Nigerben pedig éppen a világ legnagyobb kobalt-, gyémánt-, platina- és uránkészletei nyugszanak. Az ország az Európai Unió fő uránszállítója, megelőzve Kazahsztánt és Oroszországot is. A gazdagság fő birtokosa az Orano vállalat, amelynek 45 százalékos tulajdonrésze felett Franciaország bír.
Bár itt csak két bányát működtet, az általuk kinyert urán egyharmada ebből a két bányából származik. Az urán pedig eztán Franciaországba távozik, ahol az atomenergia előállításához használják fel. Jelentős részben azonban nemcsak Franciaországot, de az atomenergiával szakított Németországot is ez az urán látja el elektromos árammal.
Hiba lenne alábecsülni tehát a jelentőségét, amikor a nigeri puccsisták hétfőn bejelentették, hogy megszakítják az urán kivitelét.
Egyes elemzők szerint a katonai junta lépése arra kényszerítheti az európai kormányokat, hogy újragondolják a további büntetőintézkedéseket Oroszországgal, a világ egyik legnagyobb uránexportőrével szemben. „Ha a nigeri helyzet rosszabbodik, az rövid távon minden bizonnyal megnehezítené az orosz uránra vonatkozó szankciók elfogadását”, mondta például a minap Phuc-Vinh Nguyen, a párizsi Jacques Delors Intézet energiaügyi szakértője a Politico című lapnak.
Egy elsőre elszigeteltnek tűnő katonai puccs így válik nemzetközi jelentőségű eseménnyé.
.jpg){kind=link}