Már csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye szükséges ahhoz, hogy az Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vezette Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy leányvállalatán keresztül a Libri Csoport 98,41 százalékos tulajdonosa lehessen. A magyarországi könyvpiac sorsát alapjában meghatározó fölvásárlásról a G7 hírmagazin közölt átfogó írást, melyből kiderül, hogy a tranzakció mögött „részben pénzügyi nyomás állhatott”.
Az MCC két és fél esztendővel ezelőtt vált a teljes könyvpiacon hozzávetőlegesen 50 százalékos részesedéssel bíró, a könyvterjesztéstől a kiadáson át a bolthálózatig számáig piacvezető Libri Csoport résztulajdonosává. Akkor Spéder Zoltán vállalkozótól vásárolta meg 5,4 milliárd forintért a Libri, a Jelenkor, a Helikon, a Kalligram és a Park kiadókat, a Bookline webshopot is tulajdonló, 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatot fenntartó Libri Csoport tulajdonrészének egyharmadát.
Ez már elég volt ahhoz, hogy vétójoggal bírjon a vállalkozás igazgatásában.
A G7 arról ír, hogy Libri eddigi többségi tulajdonosa, Balogh Ákos és az MCC közt nem volt felhőtlen az együttműködés. Az operatív feladatok megítélésén és a stratégiai célok eltérő voltán túl ezúttal az osztalékkifizetés kérdése merült fel problémaként. A gazdasági oldal úgy értesült, hogy Balogh már tavaly is szeretett volna osztalékot kivenni a cégből, hogy ezt tőkeként használja a családja másik befektetésében, a Blaha Lujza téren található, felújítás alatt álló Corvin Áruház esetében, ám ezt az MCC ellehetetlenítette.
Sokáig úgy tűnt, erre idén sem kerül sor. A lap arról ír, hogy a Libri-Bookline Kereskedelmi Zrt. igazgatósága egy idén május 15-i dokumentum szerint azt javasolta, hogy idén se legyen osztalékkifizetés, ezen azonban 15 nappal később változtattak, az MCC részvényesei pedig elfogadták a döntést. Az osztalékkifizetés napja 2023. június 14., azaz egy nappal azután, hogy az MCC bejelentette Balogh tulajdonának megvásárlását. Mint a G7 rámutat, az osztalékfizetéshez való hozzájárulás az MCC-nek sem rossz üzlet, hiszen ezáltal csökkent a Libri eszközértéke, így a vételára is.
A bejelentés után – amely re a 94. Ünnepi Könyvhét lezárta után pusztán pár nappal került sor – egy szerző már jelezte, hogy otthagyja a Librit.
Péterfy-Novák Éva írónő egy Facebook-posztban mondott köszönetet az eddigi együttműködésért, majd így folytatta: „sajnos nem áll módomban megvárni, hogy ezután is azt írhatok-e majd, amit akarok. A Libri Kiadónál a jövőben nem kívánom megjelentetni a könyveimet.”
Az MCC 1996-ban alapított Kárpát-medencei tehetséggondozó intézmény, amelynek a kuratóriumi elnöke a már említett Orbán Balázs, a főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner magazin lapigazgatója. Az intézmény 2021-ben többek közt megkapta a Mol és a Richter részvényeinek a tíz-tíz százalékát. A hvg.hu tavaly azt írta, hogy ha az MCC személy lenne, „424,4 milliárd forintnyi saját tőkéjével a második leggazdagabb magyar lehetne”, csak Mészáros Lőrinc előzné meg. Ennek ellenére tavalyelőtt sikerült rekordösszegű, 8,7 milliárdos veszteséget összehoznia.
Az MCC 2022-ben már jobban gazdálkodott. Az államtól kapott részvényvagyon rekord magas, 29 milliárdos osztalékbevételt fialt az MCC alapítványának, hozott amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Az összesen 289 milliárd forintot érő Mol- és Richter-részvénypakett csaknem 29 milliárd forint osztalékbevételt hozott az alapítványnak, s kamatokból is majdnem befolyt ötmilliárd. Az MCC május elején azzal adott hírt magáról, hogy a nemzetközi hálózatépítkezés jegyében megvásárolta a bécsi Modul magánegyetemet.
