Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mivel „alkotmányjogilag aggályosnak” tarja az új pedagógus jogállási törvény – a státusztörvény – végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője arról beszélt a Népszavának, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetések során a köznevelési államtitkárság képviselői a végkielégítés tervezett változtatásáról nem beszéltek,
„sőt épp arra tettek ígéretet, hogy akik nem fogadják el a jogállásváltást, azoknak a közalkalmazotti törvény szerinti felmentéssel és végkielégítéssel szűnik meg a jogviszonyuk”.
Ám a parlament elé múlt kedden beterjesztett, most pénteken a kormány kérésére az Országgyűlés rendkívüli ülésén tárgyalandó státusztörvényben más áll.
A javaslat szerint kisebb összegű végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy a státusztörvény bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” dolgozzanak.
Jelesül, akik 2023. szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, azok 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak. A Népszava megjegyzi, hogy normál esetben jóval nagyobb végkielégítés járna a pedagógusoknak. Azok, akik elfogadják a státusztörvényt, 20 év után nyolc havi végkielégítésre számíthatnak.
A megszólaltatott Nagy Erzsébet szerint nem másról van szó, mint hogy „a kollégákat a státusztörvény elfogadására kényszerítsék”, egyben pedig az, hogy a rendelkezés visszatartsa a tanárokat a pályaelhagyástól.
Lényegében tehát a státusztörvény „büntetné” mindazokat, akik a szigorú rendelkezések dacára mégis elhagynák a katedrát.
Hasonlóan nyilatkozott erről Totyik Tamás is, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke. Totyik elmondta, hogy: „A szándék egyértelmű, meg szeretnék akadályozni, hogy sokan felmondjanak”.
Ugyanakkor az ő vélemény az, hogy kétséges ennek a rendelkezésnek a visszatartó ereje. „A túlmunkák emelkedésétől való félelem erősebb a pályát elhagyni tervezők körében, aki tud, a versenyszférában keres állást magának” – jelezte a Népszavának a PSZ alelnöke.
Hogyan jutottunk idáig?
Érdemes felidéznünk, hogy a státusztörvény beterjesztéséről sem aPSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.
A „bosszútörvényként” is illetett státustörvény beterjesztése után a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront eredetileg egész hétre kért területfoglalási engedélyt a budapesti Kossuth térre – ekkor még nem lehetett tudni, melyik napon kerül napirendre a státusztörvény a Házban – , majd a rendkívüli ülés összehívását követően péntekre hirdettek demonstrációt.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
