Közgazdászok, aktivisták, politikusok és milliomosok hét uniós tagállam lakosait tömörítő csoportja Európai Polgári Kezdeményezést nyújtott be, melynek célja, hogy az Európai Unió általános, éves vagyonadót vessen ki a legnagyobb vagyonokra. Az így befolyt összegekből a nyomor, a társadalmi egyenlőtlenségek és a klímaváltozás elleni küzdelmet finanszíroznák az Unión belül valamint szegényebb országokban – számol be az Oxfam.

Az intézkedés annál is időszerűbb volna, hogy az EU lakosságának leggazdagabb 1 százaléka a pandémia és a megélhetési válság első két évében, vagyis 2020-21-ben az Oxfam számításai szerint 4,5-ször annyival lett gazdagabb, mint az alsó 90 százalék.

Ez azt jelenti, hogy az új vagyon 44 százaléka a lakosság egy százalékánál kötött ki, ez 4,5-ször haladja meg a társadalom kilenc-tizedének összgyarapodását. Vagyis miközben az Unióban egyre többen küszködnek a mindennapi megélhetésük előteremtésével az elszálló energiaára, az élelmiszerdrágulás és a lakbérek emelkedése miatt, a leggazdagabbak extrém tempóban gyarapították mesés vagyonaikat.

Ha világszinten vizsgáljuk a helyzetet, akkor a megtermelt új vagyonok 63 százaléka a leggazdagabb egy százalékot gyarapította ezen időszakban, míg a világ lakosságának 99 százaléka osztozott a maradék 37 százalékon. A válság csak gyorsította az egyenlőtlenségek növekedésének az ütemét, tekintve hogy az elmúlt tíz évet vizsgálva azt találjuk, hogy a megtermelt új vagyonok „csupán” 54 százaléka gyarapította a felső egy százalékot.

A szervezet számításai szerint már egy viszonylag alacsony, progresszív vagyonadó-ráta mellett közel évi 250 milliárd euró adót lehetne beszedni. Ez Magyarország 2023-as (tervezett) költségvetési kiadásai összességének több, mint nyolcszorosa. Az Oxfam szerint ezt az ötmillió dollár fölött 2, 50 millió fölött 3, és a milliárdosnál nagyobb vagyonokra kivetett 5 százalékos vagyonadóval lehetne elérni.

Érdemes megjegyezni, hogy a szupergazdagok épp a hasonló intézkedések miatt előszeretettel mentik ki vagyonukat adóparadicsomokba, illetve vesznek fel olyan országokban állampolgárságot, ahol egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés adót kell fizetniük. Ennek megakadályozását is ki kell tehát dolgoznia az Európai Bizottságnak, amennyiben az Unió népe felszólítja erre.

Ennek eléréséhez a kezdeményezőknek júliustól számítva egy éven belül egymillió aláírást kell összeszedniük. Legalább hét uniós országból össze kell gyűjteniük egy országonként eltérő, minimálisan meghatározott számú aláírást, és amennyiben ez sikerül, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a témával, és a polgári kezdeményezés céljának megfelelő javaslatot kell tennie. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy automatikusan be is vezetik a kezdeményezésben követelt szabályozást; ugyanakkor a támogatók száma erős üzenetet jelenthet úgy a Bizottságnak, mint a tagállami kormányoknak és más döntéshozó szerveknek.