Tovább folytatódott az éve elején tetőző infláció lassú csökkenése, hosszú idő után először volt megfigyelhető árcsökkenés májusban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett gyorsjelentéséből. Eszerint az előző hónapban a fogyasztói árak átlagosan 21,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit (áprilisban ez 14% volt), a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4%-kal csökkentek (áprilisban még 0,7%-kal nőttek).

Ilyen csökkenésre legutóbb 2020 novemberében volt példa.

A jelentésből kiderül, hogy továbbra is az élelmiszerek és a háztartási energia ára nőtt a legjelentősebben. Amíg az előbbi 33,5%-kal, addig az utóbbi 37,2%-kal drágult.

Az élelmiszerek közül leginkább az édesipari lisztesáru (59,6%), a kenyér (52,7%), a tejtermékek (51,3%), a tojás (46,1%), a száraztésztáé(37,4%) a tej (34,9%) és a sajt (33,7%) ára emelkedett. A termékcsoporton belül a liszt (7,2%) és az étolaj (3,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben.  A háztartási energia kategóriáján belül a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2%-kal. Jelentősen emelkedett továbbá az állateledelek (51,7%), a mosó- és tisztítószerek (37,1%), a testápolási cikkek (25,9%) ára.

Ugyan áprilishoz képest összeségében 0,4%-os árcsökkenés volt megfigyelhető májusban, az élelmiszerek ára 30 nap alatt itt is tovább emelkedett – átlagosan 0,1%-kal. A háztartási energia ára 3,0%-kal mérséklődött egy hónap alatt, a mosó- és tisztítószerek ára 1,0, a testápolási cikkeké 0,7%-kal magasabb, az állateledeleké 2,6%-kal alacsonyabb lett.

A nyugdíjasokat érinti infláció továbbra is az átlag feletti, 22,9%-os – az árak csökkenéséből is kevesebbet érzékelnek az idősek, számukra ez 0,2%-os volt májusban.

A G7 elemzése szerint a még mindig magas infláció mellett annak lassú csökkenése az elemzői várakozásokhoz képest pozitív meglepetést jelent. A gazdasági lap szerint a havi szintű árcsökkenés jelentős részben az üzemanyagok csaknem 7 százalékos árcsökkenésének, és a fűtési szezon kifutása miatt mérséklődő (3 százalékos csökkenés) rezsiköltségeknek tudható be.

„A májusi infláció fényében felülvizsgáltuk az egész évre vonatkozó inflációs előrejelzésünket is. Ez alapján a korábbi 19 százalék körüli érték helyett 18 százalék közeli mutatóval számolunk. Ugyanakkor a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el”

– idézte Virovácz Péter, az ING szenior közgazdászát a G7. A gazdasági szakértő szerint szerint júniusban havi alapon újra nőhet az infláció, mivel nem várható hasonló mértékű üzemanyagár-csökkenés, ugyanakkor a fogyasztás visszaesése és az erősebb forint miatt a maginfláció stabilizálódhat, és az éves bázisú infláció tovább csökkenhet.

A 18%-os inflációs előrejelzés még így is az elmúlt évtizedek legjelentősebb éves pénzromlását jelenti – az MTI által közölt 30 évet felölelő táblázaton legutóbb 1997-ben volt tapasztalható hasonló:

Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter közleményben értékelte a ma megjelent adatokat. Ebben úgy hangsúlyozta, hogy az élelmiszerinfláció mértéke az éves alapon mért átlaghoz képest jelentősebben, közel 4,5 százalékponttal csökkent az áprilisi adatokhoz képest. Mindeközben havi alapon az élelmiszerek közül a sajt 2,3, a rizs 1,7, a baromfihús pedig 0,6%-al került kevesebbe, de a háztartási energia esetében is mérséklődés látható, így például a vezetékes gázért 6,4%-kal kellett kevesebbet fizetni – a közleményben a dráguló termékekről nem esett szó.

„Az adatok visszaigazolták, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az infláció mérséklődése egyre nagyobb ütemű, az év második felében pedig tovább gyorsul”

– fogalmazott Nagy Márton, majd továbbra is a háborút és az elhibázott szankciókat hibáztatta az Európa rekorder pénzromlásért.