A debreceni és környékbeli lakosokból erős indulatokat kiváltó CATL-akkumulátorgyár év eleji bejelentése után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Debrecenben sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a már engedélyezett akkumulátorgyára mellé egy másikat is kap a város, ezúttal a kínai Eve Power 400 milliárdos beruházásának köszönhetően. Szijjártó szerint a gyártó a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal.

A miniszter a beruházást „környezetbarátként” mutatta be, mert szerinte a gyártás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, és a beruházók újrahasznosítják a szennyvíz egy részét.

A kormány a sokszáz milliárdos beruházást 14 milliárd forint támogatásban is részesíti.

Az LMP a bejelentés után tiltakozott az újabb akku-beruházás ellen: „Azonnal le kell állítani a kormány akkugyarmatosítását!” című közleményükben úgy fogalmaznak:

” teljességgel elfogadhatatlan az a kormányzati stratégia, mely szerint a debreceni lakosság és az egész ország kifejezett tiltakozása ellenére, a kormány a magyar emberek érdeke ellenében, újra a kínai multinacionális nagyvállalatokat támogatja. Kiszolgálják őket pénzzel és minden erőforrással annak érdekében, hogy feléljék értékes vízkincseinket, lebetonozzák termőföljeinket és még tovább növeljék energiakitettségünket az energiaválság és a súlyosbodó klímaválság korában.”

Szijjártó szennyvízhasználattal kapcsolatos mondatait „kormányzati kommunikációs blöffnek” nevezi a párt, és emlékeztetnek rá, hogy a már enggedélyezett CATL akkugyár esetében még mindig nem voltak hajlandók kiadni semmilyen információt maguktól a gyár szürkevíz–felhasználására vonatkozó tanulmányokból.

Amint arról beszámoltunk, a másik debreceni akkumulátorgyárról nyilvánosságra került a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Kincses Dániel által jegyzett szakvélemény, melyben  szerepel, hogy a kínai CATL úgy kérte meg a környezethasználati engedélyt, hogy az eljáráshoz készült beadványában nem adta meg a gyár várható éves vízfogyasztási adatait. A cég egyedül a „belépő”, tehát a többlépcsős beruházás elején érvényes vízigényről közölt konkrét számokat: napi 3400 és 6200 köbméter közötti fogyasztást prognosztizált. A tanulmány kitér arra is, hogy a gyártósor hűtésére még több víz kell.

„A gyárban üzemelésre tervezett technológia 85 százalékos párologtatási veszteséggel üzemel, azaz naponta 2871 és 13175 köbméter közötti mennyiségű, a közműhálózatból vételezett, elsősorban rétegvízből származó ivóvíz elpárologtatását tervezik.”

A TIVIZIG szerint egyetlen gyár esetében sincs olyan tervezés folyamatban, ami eleget tenne a kormányrendeletnek, ami előírja, hogy úgynevezett „szürke vizet”, azaz tisztított szennyvizet vegyenek igénybe az ipari felhasználók.

A tanulmány szerint a CATL dokumentációjából kimaradtak az esetleges balesetek hatáselemzései.

Így a kockázatelemzésben nem szerepel „a gyárban bekövetkezett balesetek hatása a szomszédos érzékeny üzemekre, kiemelt létesítményekre”, valamint a TIVIZIG szerint az sincs megoldva benne, hogy a balesetek során veszélyes anyagok ne kerülhessenek a városi közműhálózatba. A hatóság szerint a város felpörgetett iparosítása

egy-két éven belül túlterhelheti a város ivóvízbázisát.

„Az utóbbi években megindult iparosítási folyamatból és annak következményeiből (pl lakosságnövekedés…) adódó vízigény- és szennyvízhozam-növekedés, valamint a csapadékvíz-gazdálkodási problémák kezelésének városi szintű tervezése csak az utóbb fél évben indult meg. Az összeadódó vízigényekben is jelentős eltérések mutatkoznak, de az eddig ismert számokból is látható, hogy a debreceni vízbázison jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékei közelébe érhetnek.”

A szakvélemény készítőjét minden teketória nélkül menesztette márciusban a Belügyminisztérium.