Meglepetésként érte az országot, hogy Novák Katalin köztársasági elnök élt vétójogával, és múlt pénteken visszadobott az országgyűlésnek egy törvényt, amely deklarált célja szerint többek közt „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdeket” is szolgálja. Az április 11-én elfogadott törvény eredetileg egy uniós irányelv átültetése: az állampolgárok közérdekű bejelentéseit szabályozza annak érdekében, hogy növekedjen az állami szervek működésébe vetett közbizalom, az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb fokú védelmet élvezzenek, a korrupció pedig csökkenjen. Van azonban benne egy rövid fejezet, ami méltán kelthet aggodalmat sokakban.

„Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések” címet viselő III. fejezet szerint bejelenthető, ha valaki

• kétségbe vonja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők,
• kicsinyli a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnöket, és felmenti elkövetőiket,
• akadályozza a nemzeti jelképeink tiszteletét és használatát,
• kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Arról, hogy pontosan mit is takar a magyar életmód, nem tudhattunk meg többet a törvény szövegéből, de már ez a 4 pont is felvet számos kérdést, hiszen alapvető szabadságjogokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát tűnik korlátozni. Ezek mellé csak ráadás Novák Katalin vétója, mely szerint a törvény szövegében „idegen test” a szóban forgó fejezet. A törvény és Novák ellenállásának jelentőségéről kérdeztük Döbrentey Dánielt, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértőjét.

A TASZ álláspontja szerint a jogszabály „magyar életmódot” védelmező része a gyakorlatban tulajdonképpen alkalmazhatatlan, jogi értelemben homályos, zavaros fogalmakat használ. Ugyanakkor kirekesztő, hangulatkeltő jellege miatt elfogadhatatlan is a szabály, melyet emiatt propaganda-jogalkotási terméknek tekintenek a jogvédők. Ezért is fontosnak tartják kiemelni, hogy

csak a polgárokon múlik, bedőlnek-e neki, illetve hagyják-e magukat elhallgattatni, vagy továbbra is szabadon kifejezik véleményüket.

Ezt ugyanis nem akadályozhatja meg az „életmód törvény” – még ha a kormány el is akarja hitetni az ellenkezőjét.

Először a Bloomberg írt arról, hogy a kormány kifejezetten a szivárványcsaládok vegzálását célozhatja a törvényjavaslattal. A magyarországi LMBTQI-közösségen belül is bizonytalanok abban, hogy lehetővé teszi-e a szivárványcsaládok ‘feljelentését’, aminek következtében szankciókra számíthatnak. Innen ered az a félelem is, hogy ezzel még inkább „a négy fal közé szorulhatnak”, azaz rejtőzködésre kényszerülnek az azonos nemű párok, különösen, ha gyermeket nevelnek.

Az aggodalmak nyomán az egyik legjelentősebb LMBTQI érdekvédelmi szervezet, a Háttér Társaság is reagált, és igyekezett megnyugtatni az érintetteket. Úgy vélik, a törvény ugyan érintheti az azonos nemű párokat és a szivárványcsaládokat, de nem alapoz meg semmilyen bejelentést. Bár össze nem házasodhatnak, gyermeket pedig az eddigieknél is nehezebben fogadhatnak örökbe, a magyar jog nem tiltja, sőt elismeri az azonos neműek közötti párkapcsolatokat, és nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy az azonos nemű párok gyermeket neveljenek.

Ugyanakkor szerintük „bár a törvény szövege nem említi kifejezetten a szivárványcsaládokat, nehéz azt feltételezni, hogy ez a rendelkezés nem tartozik a menetrendszerűen érkező LMBTQI-ellenes rendelkezések közé. (…)A törvény elsődleges célja az LMBTQI emberekkel szembeni ellenséges légkör fenntartása, és a propandatörvény következtében már kialakult öncenzúra erősítése.”

A TASZ szerint viszont érdemes ennél tágabb kontextusban értelmezni az ügyet:

„»A házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepének kétségbe vonása«, pontosabban annak bejelenthetősége véleményünk szerint a kormány családpolitikájával, családképével kapcsolatos kritikák elnémítására irányul. A cél tehát nem konkrét személyek zaklatása szexuális irányultságuk vagy családi státuszuk alapján, hanem az, hogy a kormány családképétől elérő együttélési módok mellett kiállók véleményét háttérbe szorítsák. Még egyszer hangsúlyozandó, hogy a házasságról, családról máshogy gondolkodni, mint ahogy azt a kormány teszi, vagy ahogy azt az Alaptörvény meghatározza, továbbra is alkotmányos jog, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága által védett”

– nyilatkozta lapunknak Döbrentey Dániel.

A jogvédők szerint az államfői vétó váratlan és bizonyos értelemben pozitív fejlemény, de érdemes megnézni a vétó teljes szövegét, ami árnyalja a képet. Novák Katalin ugyan korrekt jogi érveket sorakoztatott fel – homályos megfogalmazás, alkalmazhatatlanság, kétséges jogkövetkezmények, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával fennálló konfliktus –, de nem állt ki elég erőteljesen a törvénnyel szemben.

Bár a sajtó több helyütt idézte azt, hogy az államfő szerint a törvény a bizalmatlanságot növelheti a társadalomban, ezt nem azokkal a részekkel kapcsolatban jelezte, amelyek pl. a TASZ szerint problémásak, mondta Döbrentey. Maga a különféle bejelentési lehetőségeket biztosító törvény (amelybe teljesen oda nem illően csempészték bele a magyar életmód védelmét) ugyanis egy európai uniós irányelv magyar jogrendbe való átültetését célozza, Novák Katalin szerint pedig „Az irányelv célja érthető, ugyanakkor eszközei joggal vitathatók, hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják.” Vagyis tulajdonképpen az uniós irányelvet kritizálja.

„Bántóan hiányzik a vétó szövegéből az utalás arra, hogy a törvény sokakban félelmet keltett, és a célja a társadalom megosztása, a kritikus hangok elnémítása”

– vélekedik a jogi szakértő.

Ráadásul, Novák Katalin meglepő lépése ellenére, a vétó nyomán az Országgyűlés nincs valódi jogi kényszerhelyzetben: újra megszavazhatja a törvényt akár változatlan formában, de elképzelhető az is, hogy a vétóban foglalt kritikákat megfogadják.

A „magyar életmódnak” egyébként tavaly nyár óta már önálló miniszterelnöki biztosa is van V. Németh Zsolt fideszes képviselő személyében, aki az RTL Híradó kérdéseire, miszerint elképzelhető-e, hogy változtatni fognak a törvényen, illetve, hogy miért tartják fontosnak a bejelentési lehetőséget, csak azt ismételgette válaszképp: „Meg fogjuk fontolni elnök asszony ajánlásait.”