2017 decembere, azaz csaknem öt és fél év után szólalt fel előző kedden a parlamentben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogánnak Jámbor András, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének a Völner-Schadl korrupciós botrányban betöltött esetleges szerepvállalását firtató, és a végrehajtási rendszert kritizáló azonnali kérdésére kellett válaszolnia. Mint ismert, a lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül egy bizonyos „Tóni”, Barbara és Ádám, valamint egy 35 évről, de legalább 10-20 évre szóló nagy üzlet. Azóta sem derült ki, hogy „Tóni”, akivel Schadl egyik barátja találkozott, Rogán Antal miniszter-e, és a másik két névazonosság esetében sem tiszta, hogy Rogán feleségéről, illetve kabinetfőnökéről van-e szó.

A Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője szembesítette a minisztert azzal, hogy az elmúlt 30 évben rengeteg embert károsítottak meg a végrehajtók. Ezért új végrehajtói törvényre van szükség véleménye szerint, ezzel párhuzamosan a megkárosítottak kárpótlására, valamint a végrehajtás államosítására.

Jámbor Andrást arról kérdeztük, hogy mi a probléma a jelenlegi rendszerrel, és hogyan nézne ki az államosított végrehajtás.

A végrehajtók a profitban érdekeltek

A képviselő szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a végrehajtás „teljesen átláthatatlan, az adósok nem tudhatják pontosan, hogy mi az, ami alapján eljárnak velük szemben”. Szerinte „számtalan olyan ügy volt, amikor egyszerűen nem tudják megállapítani az adósok, hogy mi volt az a tartozás, ami kapcsán a végrehajtás megindult, mert nincs olyan adatbázis, amiben ez kereshető lenne”.

Ezen túl olyan értelemben sincs rendes adósságrendezési eljárás Jámbor szerint, amely „segítené azt, hogy ezek a bajba jutott emberek úgy tudják kifizetni az adósságukat, hogy az ne tegye őket tönkre”.

„Vannak olyan emberek, akik az adósságlevonás után nem tudnak egyszerűen megélni a maradék pénzből, amit keresnek. Ez nyilván nem lehet célja egy ilyen eljárásnak” – fogalmazott.

Ráadásul ez for profit, tette hozzá, „a tíz legnagyobb végrehajtó iroda  éves profitja körülbelül 4-5 milliárd forint. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi adósságot hajtanak be, hanem hogy ennyit keresnek az adósságbehajtással”.

„Ők abban érdekeltek, hogy minél több adósságot hajtsanak be, és ebből minél több jutalékot szedjenek be, és nem abban, hogy az adósságokat úgy hajtsák be, hogy az az adósoknak és az adósságot kiadóknak is megfelelő legyen” – hangsúlyozta.

A három éve elfogadott, de valójában most nyáron életbe lépő végrehajtási törvénnyel rengeteg probléma van szerinte.

Az ingó vagyontárgyak árveréseinek az utolsó szakaszában például a kikiáltási árnak már az egy százalékáért is tehető érvényes vételi ajánlat. Továbbá a vagyontárgyakat már 15, az ingatlanokat pedig 20 nap alatt elárverezhetik, miközben a végrehajtási kifogásokról 60 napon belül dönthet a bíróság. Így a gyakorlatban sokszor mire a kifogást elbírálják, már elárverezték az adós ingatlanát.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az ellenzéki pártok az Utcajogásszal közösen az Alkotmánybíróságon támadták meg a szabályozást. Jámbor szerint ennek az ügymenete „érdekes lesz”, mivel úgy tudja, hogy „az egyik alkotmánybíró gyermekei elég súlyosan érintettek a végrehajtási botrányban, és kihallgatták őket a nyomozó szervek”.

A végrehajtásnak állami rendszernek kell lennie

Jámbor szerint nem ördögtől való a végrehajtás állami kézbe vétele, hiszen az ‘94-ig állami rendszer volt, és a „rendszerváltás nagy piaci helyzetében lett az kitalálva, hogy majd ezt is biztos, hogy a piacnak kell megoldania”. Azóta szerinte csak probléma van ezzel a rendszerrel.

„Nincsen jogszabálytervezet az asztalomon, ami pontosan megmondja, hogy ennek hogy kell működnie, de azért a magyar államigazgatásnak elég sok hasonlóan működő szerve van. Ezekkel szintén szoktak lenni problémák, de azért sokkal kevesebb, mint ami a végrehajtás kapcsán ebben a maffiaszerűen működő rendszerben van”

– tette hozzá.

Fontosnak tartja, hogy az adósok számára is átlátható legyen a rendszer. „Ők tudják, hogy mennyi az adósságuk, és milyen következménye van annak, hogyha valaki adósságba keveredik” – magyarázta. „Ne csak az adósság behajtása legyen a rendszer része, hanem az is, hogy ez méltányosan történjen, és akik adósságba kerülnek, azoknak emiatt ne menjen tönkre az élete” – mondta.

Orbán nem tartja működőképesnek

Jámbor Andrást megkérdeztük arról is, hogy mit gondol Toroczkai László javaslatáról, aki „nonprofit végrehajtást” szeretne. Az ellenzéki képviselő szerint azonban ebben a formában nem értelmezhető a Mi Hazánk javaslata, hiszen „egy nonprofit cégből is ki lehet szedni sok pénzt, hogyha valaki nagyon akarja, és hogyha nincsen kontroll fölötte”.

Abban ugyanakkor nem lehet bízni, hogy a kormányzat bármilyen konkrét modell részeként is kifogná a szelet a végrehajtási profitszerzés vitorlájából. A parlamentben a miniszterelnök világossá tette, hogy nem tartja működőképesnek a „nonprofit” végrehajtást. Jámbor András a miniszterelnök szavait úgy kommentálta, hogy „ennyi erővel gyakorlatilag a magyar államigazgatás bármelyik szegmensét privatizálni lehetne”. Szerinte ez mint tendencia jelen is van, elég ránézni például a magánegészségügy térnyerésére. Jámbor azonban nem hisz abban, hogy a profitorientált szemléletnek kell elsődlegesnek lennie.

Szerinte a magyar állam elsődleges szempontja mindig az kell legyen, „hogy a közösség hogyan tud erősödni, hogyan tudja azokat az embereket megtartani, akik adósságcsapdába kerülnek, és hogyan tud nekik úgy segíteni, hogy miközben visszafizetik az adósságukat, nem megy tönkre az életük” – mondta.

Jámbor szerint ez egy profitorientált modellben nem megvalósítható. A fő kérdés szerinte tehát az, hogy „mit tartunk a végrehajtási rendszer elsődleges szempontjának”.