V. Naszályi Márta I. kerületi és Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterek közös sajtótájékoztatón számoltak be a két kerület által a jövőben közösen működtetett lakásügynökség felállításáról.

A két kerület a rendelkezésre álló magánlakásállomány közös kezeléséről állapodott meg, hogy ezzel a keresletet és a kínálatot össze tudják hangolni a két kerületben, ezzel is segítve a rászoruló kerületiek megfelelőbb lakhatáshoz juttatását.

V. Naszályi elmondta, hogy az első kerületben több, mint 3000 magánlakás áll üresen, budapesti szinten pedig százezernél több üres magánlakásról beszélhetünk, miközben elszálltak a budapesti albérletárak. Így egy fiatal, pályakezdő általában nem engedheti meg magának, hogy lakást béreljen. Amennyiben pedig gyereke is van egy családnak, úgy 30 százalékos növekményt kénytelenek fizetni.

Ez sújtja a budavári önkormányzat és intézményei munkatársait is, akik közül sokan az agglomerációból kénytelenek bejárni, mivel nem tudják megfizetni a kerületi lakásárakat.

A polgármester szerint sok lakást azért nem adnak bérbe, mert számos tulajdonos öröklés útján jut lakásokhoz, és különböző okok miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy a kiadásukkal foglalkozzanak. Adott esetben nem tudnak foglalkozni a lakással, nincs pénzük felújításra, de a polgármester szerint elsősorban bizalmatlanok.

V. Naszályi kifejtette, hogy ezek a lakások mind műszaki, mind társadalmi infrastruktúrával nagyon jól ellátottak, és hatalmas pazarlás hagyni őket üresen állni.

Vagyis a társadalmi érdekek kiszolgálása és a rendelkezésre álló erőforrások észszerűbb felhasználása, a város infrastrukturális terhelésének a csökkentése egyszerre hívják életre a lakásügynökséget.

Első körben szolgálati lakásrendszer a kerületi dolgozóknak közvetít szolgálati lakásokat. A lakásokon karbantartási, felújítási munkákat is végeznek és megbízható bérlőként veszik ki a lakásokat, amiért cserébe annyit kérnek, hogy a piaci árnál 25-30 százalékkal olcsóbban kínálják fel őket a tulajdonosok.

Őrsi Gergely szerint

„egy önkormányzati vezető, egy polgármester munkája során nincs szomorúbb és tehetetlenebb helyzet, mint amikor lakhatási problémákkal fordulnak az önkormányzathoz, és az önkormányzat nem tud segíteni.”

A polgármester szerint ennek számos oka lehet, például nincs elég önkormányzati bérlakás, vagy a segítségért folyamodó nincs abban a helyzetben, hogy az önkormányzat segíthessen rajta. Ennek kezelésére emelhetik a jogosultsági jövedelemszintet, de ez nem fogja növelni a rendelkezésre álló lakásállományt.

Noha a második kerület az elmúlt évben 12 önkormányzati lakást újított föl és még több mint ennyi van folyamatban és tervben, mire elkészülnek a lakások, rosszabbra fordulhat a kérelmező élethelyzete. A polgármester szerint az is probléma, hogy kerületében van a legkevesebb önkormányzati bérlakás a fővárosban – százas nagyságrendről beszélhetünk.

Őrsi szerint a kerületnél és a kerületi közszolgáltatásokban dolgozók – például tisztviselők, tanárok, orvosok – számára meg kell teremteni a kerületben a lakhatási lehetőségeket, amennyiben nincs lehetőségük piaci alapon lakást vásárolni vagy bérelni. Hisz ha a város olcsóbb részein kell lakást bérelniük, akkor a hosszadalmas munkába járás miatt a munkaidejük is jelentősen megnő.

A polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat két lakhatást segítő programon 35 illetve 14 millió forintos pályázatokat nyert meg. Ez az elsőként lakhatás program Kőbányával közösen, a 14 millió forintos programból pedig leendő védett lakásokat újítanak fel a családon belüli erőszak áldozatainak.

Az elsőhöz hasonlóan a második kerületben is számos lakás áll üresen, akár mert befektetésnek, AirBnB-ztetni vásárolták, vagy félnek kiadni, és arra várnak hogy eladják, mikor még inkább elszállnak a lakásárak.

A kerületek őket szeretnék megszólítani.

Őrsi más kerületeket is felszólított, hogy csatlakozzanak a programhoz.

Ugyanis a lakásért folyamodók különböző élethelyzetekben különböző igényekkel fordulnak az önkormányzatokhoz – és minél nagyobb a merítés az üres lakásokból, annál valószínűbb, hogy a legkülönfélébb igényeket is ki tudják elégíteni.

A második kerületben jelenleg a felmérési időszak zajlik, aminek keretében kiderítik, mekkora lakásállománnyal tudnak dolgozni. Továbbá helyt adnak a lakásügynökség irodájának is, ahova a lakásért folyamodók betérhetnek, és tanács mellett várhatóan segítséget is kapnak.

A szociális lakásügynökség nem új gondolat a budapesti önkormányzatok körében: a józsefvárosi Pikó András és csapata már megválasztása előtt foglalkozott a kérdéssel, a főváros pedig az Utcáról Lakásba Egyesülettel indította el lakásügynökségét. Az ULE saját maga is működtet lakásügynökséget.

Kovács Vera az ULE társelnöke elmondta, hogy az I. kerülettel a lakásügynökség koncepciójának kidolgozásában vettek részt, az üzemeltetésben viszont nem vesznek részt. A II. kerülettel pedig hajléktalan emberek részére kiírt önkormányzati lakáspályázatokon dolgoznak együtt. Az ULE üdvözli, hogy a kerületek saját hatáskörben, együttműködésben állítják fel a lakásügynökséget.