A most szankciós listára került Laszlóczki Imre az első magyar állampolgárságú személy, aki az oroszellenes szankciós program keretében felkerült az Egyesült Államok egyesített OFAC listájára. Laszlóczki a Szovjetunió diplomataképzőjében, a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén szerzett diplomát 1987-ben, Moszkvában. Külügyi háttérrel rendelkezik, 1990 után volt magyar nagykövet Kazahsztánban és Azerbajdzsánban is, beszél oroszul, angolul, arabul, olaszul és portugál nyelven.

A 2014-től újra magyar tagsággal működő Nemzetközi Beruházási Bank alelnöki posztjára Laszlóczki 2019 szeptemberében került, itt azóta is Nyikolaj Koszov utáni második embernek számít. Bár az orosz-ukrán háború óta a banknak pénzügyileg nem megy túl jól, több cikkben is azzal vádolták meg az intézményt, hogy kémeket bújtat.

Frissítés (18:00):

Facebook-posztban reagált a Magyar Kormány az amerikai nagykövet bejelentésére:

„Az amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje a háborúpárti álláspontba, de nincs az a szövetségesi, diplomáciai, akár baráti nyomás, aminek Magyarország ne állna ellen„

– írják a „Háborúpárti kampányt indított Magyarországon az amerikai nagykövetség – Amerikai nyomásra sem változtatunk békepárti álláspontunkon” feliratú képhez.

Frissítés (17:18):

David Pressman nagykövet bejelentette, ma az Egyesült Államok több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat, hogy így csökkentse az orosz hozzáférést a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.

Köztük a Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült a szankciós listára.

A Kreml által finanszírozott platform jelenléte Magyarországon veszélyt jelent az EU és a NATO szövetségesekre. Az Egyesült Államok számos alkalommal arra kérte Magyarországot és a többi NATO tagot, hogy vegyék komolyan az orosz jelenlétet – mondta el Pressman.

„2019-ben a bank Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét, amivel kapcsolatban az USA számos alkalommal jelezte aggodalmát és megosztott információkat a magyar partnerekkel arról, hogy hogyan tudja azon keresztül Oroszország érvényesíteni akaratát növelni a befolyását”

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezeket a magyar kormány nem vette figyelembe. Arra is kérték Magyarországot, hogy szakítsa meg a kapcsolatokat a bankkal mert az a magyar pénzügyi rendszerre is veszélyt jelent.

Aggodalommal tölti el az Egyesült Államokat, hogy Magyarország továbbra is mély kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

– mondta el David Pressman, aki szerint a bejelentéssel az USA azt demonstrálja, hogy csökkenteni szeretné az orosz befolyást Magyarországon és a pénzügyi rendszerekben. A magyar-amerikai kapcsolatokról elmondta, az számukra kiemelten fontos.

Kérdésre Pressman nagykövet leszögezte, az Egyesült Államok és Magyarország „ugyanabban a hajóban evez”, a szomszédban dúló háború pedig „összehozhatja a feleket”. A Gyöngyösi-ügyre a nagykövet úgy reagált, a volt jobbikos „már megbánta” további kijelentéseit, és a széderestén is a nyitottság és tolerancia mint értékek nevében vett részt.

Az ATV élő közvetítése a sajtótájékoztatóról:

Korábban írtuk:

A gyakran orosz kémbanknak nevezett, Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült szerdán délután négy óra körül az amerikai szankciókkal sújtott személyek hivatalos listájára – írja a Magyar Hang. Egészen konkrétan a gyakran

orosz kémbanknak nevezett, Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült szerdán délután négy óra körül az amerikai szankciókkal sújtott személyek hivatalos listájára.

Az amerikai nagykövet, David Pressman szerda délutánra rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze – az ott elhangzottakkal cikkünket frissítjük.

A 444 értesülései szerint az két ország közötti kapcsolat megromlása miatt jelenthet be újabb intézkedéseket a washingtoni kormány képviselője. A lap diplomáciai forrásai szerint annak ellenére, hogy rendszeresen folytat a magyar kormány képviselőivel egyeztetéseket, az USA egyre rosszabbul viseli annak ukrajnai háború kezelését.

Így problémásnak tartják, hogy a magyar kormány azért blokkolta sokáig a finn, és blokkolja még mindig a svéd NATO-csatlakozást, hogy pénzt csikarjon ki az EU-tól, elfogadhatatlannak tartják a két ügy összekapcsolását. Problémás számukra az is, hogy magyar kormány az EU-ban egyetlenként alig tett valamit az orosz energiától való függetlenedés érdekében, és a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le. Hogy orosz diplomaták mozoghatnak itt szabadon, többek között a „kémbanknak” becézett IIB budapesti központja miatt, aminek egyetlen EU-tag részvényese a magyar állam maradt.

És nem utolsó sorban problémásnak tartják azt, hogy a kormány és a sajtója orosz propagandát terjeszt a háborúról.

A két ország közötti fokozódó feszültség eredménye, hogy az USA már a nyáron felmondta a kettős adóztatás elkerülését biztosító 1979-ben kötött szerződést, ami 2024 első napján lép hatályba. Ezzel azután büntették Magyarországot, hogy az Orbán-kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését az EU-ban.

„Diplomáciai körökben az a feltételezés terjed, hogy az amerikai kormány most újabb szankciót fontolgat, ezúttal konkrét személyekkel szemben. Egy külföldi forrásunk szerint három magyar személy ellen hoznának intézkedéseket”

– írta a 444. Megjegyzik azt is, hogy a Pressman nagykövet által márciusban folytatott szenátori megbeszélések és az Anthony Blinken külügyminiszterrel tartott, magyar ügyeket áttekintő találkozó is ezeknek ágyazhatott meg. A Blinkennel történt találkozó azért is szokatlan, mivel ilyen szintű találkozókra – egy nagykövet jellemzően nem egyeztet személyesen a külügyminiszterrel – csak egészen rendkívüli esetekben szokott sor kerülni.

A Világgazdaság elemzése szerint akár a Magyarország vízummentességi programból való kizárása is szóba kerülhet, ami a lakosságot közvetlenül is érintené.

Ez teszi lehetővé a részvevők számára az Egyesült Államokba történő utazást vízum igénylése nélkül üzleti vagy turisztikai céllal 90 napra vagy annál rövidebb időre. Az amerikai nagykövetség hivatalos honlapja hozzáteszi, az utazóknak bizonyos követelményeket kell teljesíteniük, valamint rendelkezniük kell egy érvényes ESTA- (Electronic System for Travel Authorization) jóváhagyással az utazás előtt – írja a Világgazdaság.