Elkészült a Menhely Alapítvány hajléktalanságról szóló legújabb jelentése. Az adatfelvétel eredményeit csütörtöki sajtótájékoztatóján ismertette Aknai Zoltán, a szervezet igazgatója, Dr. Győri Péter kuratóriumi elnök, valamint a Február Harmadika Munkacsoport vezetője.
Idén immár 25. alkalommal került sor, a Menhely Alapítvány és az ország
hajléktalanellátó szervezeteinek közös, éves adatfelvételére, melyet 7300 hajléktalan ember töltött ki 64 településről. Az adatokból kiderül, hogy utcán élők kétharmada továbbra is vidéki városokban él. Csak Budapest utcáin átlagosan 430 ember él, míg a vidéki városokban ez a szám 1100 körül mozog.
A Menhely Alapítvány szerint idén februárban legalább 1530 ember aludt fedél nélkül az országban, és összesen több mint tízezer ember volt hajléktalan helyzetben.
A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, itt nem egy népszámlálásról van szó, az emberek önként töltik ki az alapítvány kérdőívét, az adatfelvétel számainál jóval több ember él az utcán.
A hajléktalan emberek által leggyakrabban fogyasztott árucikkek, mint például a tojás, a zsír, a kenyér illetve az alkohol ára az elmúlt években két és félszeresére nőtt. Az adatok alapján minden ötödik hajléktalan éhezik, azonban az ellátó szolgálatok segítsége révén többségük hozzá tud jutni napi egyszeri melegételhez.
A kérdőív szerint a hatvan év alatti hajléktalanok havonta kénytelenek kevesebb mint 30 000 forintból megoldani megélhetését. Számuk az utóbbi idben növekedett, jelenleg már kétharmaduk kényszerül túlélni ennyi pénzből, ráadásul a dolgozó, utcán élő emberek jövedelme sem haladja meg ezt az összeget. Egyedül a nyugdíjas hajléktalanok havi jövedelme mozog 60 és 40 ezer forint között, ami még bőven a létminimum alatti összeg. Rengetegen munkaképtelenek, így nem tudnak egyéb bevételi forráshoz sem jutni, emellett a legtöbb utcán élő ember jelentős tartozásokat halmozott fel, amely tovább nehezíti a hajléktalanságból való kilépést. A kérdőív a belső motivációkra is rákérdezett, 10/4 kitöltő még reménykedik benne, hogy egyszer kikerül a hajléktalanságból.
Az elnök kiemelte, a hajléktalanellátó szervezetek is válságban vannak, amely az adatfelvételt is jelentősen megnehezítette. Ráadásul segítségnyújtásuk is igen korlátozottá vált, az elnök szerint néhány éve meg az volt a cél, hogy az utcán élő embereket sikeresen visszaintegrálják a társadalomba, azonban a jelenlegi krízisben a melegételt, szállást, vagy akár fűtést is alig tudnak biztosítani a szállók. Győri szerint az ellátók azt sem látják előre, hogy a következő telet hogyan és miből fogják kibírni.
A megemelkedett rezsiszámlák, lakbérek, élelmiszerárak, és egyéb megélhetési költségek hatalmas terheket jelentenek a mélyszegénységben élő társadalmi rétegek számára.
