Átlagosan 10 százalékos béremelésről állapodott meg a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, a Postás Szakszervezet, valamint a Magyar Posta vezetése.

A megállapodásról megkérdeztük az azt aláíró Postás Szakszervezetet (PSZ), és a tárgyalásból kihagyott Postások Független Érdekvédelmi Szövetségét (POFÉSZ).

A bérfejlesztés mértékéről és annak részletes feltételeiről szóló megállapodást az érdekképviseletekkel kedden írták alá. Ennek értelmében – a hároméves bérmegállapodásban szereplő 2 százalék helyett – átlagosan 10 százalékos béremelés valósul meg 2023. január 1-jével visszamenőlegesen. A megemelt béreket első alkalommal az áprilisi hóra vonatkozó bérükkel kapják meg a munkavállalók.

A munkáltató az idei éven belüli lojalitási béren kívüli juttatást két egyenlő részletben fizeti ki. Az első, bruttó 50 000 forintos részletet a dolgozók márciusban kapták meg. A második részletet jelentő bruttó 50 000 forintot decemberben fizetik ki, a Posta azonban az MTI tudósítása szerint „a pénzügyi feltételek figyelembevételével” megvizsgálja az összeg emelésének lehetőségét. A megállapodás értelmében duplájára nőtt a munkavállalók napi munkába járását támogató utazási költségtérítés is.

Akiket kizárt a Posta a tárgyalásból

Pfeifer Tamás, a POFÉSZ alelnöke a Mércének elmondta, hogy az érdekképviseletük nem vehetett részt a tárgyalásban, miután a Posta arra hivatkozott, hogy nem írták alá a korábbi, három évre szóló kollektív szerződést, „és az idei év módosításának a feltételeit ezen belül kívánja megtárgyalni”.

Elmondta, ha ott lettek volna a tárgyalóasztalnál, „egészen biztosan” nem fogadják el a munkáltató ajánlatát. A megállapodás egyrészt nagyon későn született meg, az elfogadott béremelés pedig a magas infláció miatt gyakorlatilag reálbércsökkenést jelent a dolgozóknak – fogalmazott.

Hozzátette: üdvözlik, hogy valamilyen szintű emelés megvalósult, mert ez már elkerülhetetlen volt, „de a mértékét teljesen elfogadhatatlannak” tartják. Szerinte a dolgozók többsége is hasonlóan elfogadhatatlannak tartja az átlag 10 százalékos emelést.

Pfeifer arról is beszélt, hogy a közelmúltban a Postánál bejelentett leépítéseknek „önmagát gerjesztő” hatásuk van.

„Egyre több kolléga egyrészt nem tudja, hogy érintve lehet-e vagy nem, másrészt pedig elkezdenek munkát keresni, mert attól tartanak, hosszabb távon nem lesz biztos megélhetésük”

– fogalmazott.

Akik aláírták a megállapodást

Tóth Zsuzsanna, a tárgyalásban résztvevő Postások Szakszervezetének elnöke a Mércének elmondta, hogy a munkáltató először egy teljesítményalapú bérfejlesztést javasolt, amibe a szakszervezet nem ment bele. „Az alapbér-fejlesztés volt a célunk, és el tudtuk téríteni a munkáltatót a szándékától, amit nagyon erőteljesen át akart vinni” – fogalmazott.

Hozzátette: eredetileg 20 százalékos bérfejlesztést szerettek volna elérni, de „nyilvánvaló volt, hogy erre nem fogunk forrást találni” a jelenlegi gazdasági körülmények között. Arra a felvetésünkre, hogy a 10 százalékos béremelés gyakorlatilag reálbércsökkenést jelent a dolgozóknak, Tóth azt válaszolta: „mondjon olyan állami vállalatot, ahol a reálbér növekedni fog”.

„Az államháztartásban hiába lelnek bármelyik fiókban pénzt, abból mi nem kaphatunk. Kaphat a költségvetési szféra, az egészségügyi dolgozók, de a Posta, mivel a versenypiacon szerepel, a tiltott támogatás miatt nem kaphat. Mi a kormányzattól csak a méltánytalan többletterhet kaphatjuk” – tette hozzá.

Novemberben Orbán Viktor beszélt arról a parlamentben, hogy „a postát csak akkor tudják életben tartani és szolgáltatás színvonalát megőrizni, ha átalakítják a belső szerkezetét, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a postába”. Elmondta, a Magyar Posta egy veszteséges vállalat, és az uniós szabályok kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást adjon a magyar állam.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a kormány rendszerint megy szembe kommunikációs és döntéshozatali szinten EU-s irányelvekkel, mégis mint látszólag megváltoztathatatlan irányelvre hivatkozik, amikor a postások béremelését kérik számon rajta. Ugyanakkor az EU is szelektíven engedélyezi a piaci verseny torzítását a tagállamoknak, hiszen míg a közfeladatot ellátó Posta állami finanszírozását tiltja, a külföldi beruházások állami támogatását nem szankcionálja, például az akkumulátorgyárak esetében, amelyek idáig több mint 1000 milliárd forint állami támogatásban részesültek.

A Postások Szakszervezetének elnökétől megkérdeztük azt is, miért nem álltak ki szolidaritásból azon szakszervezetek mellett (a tárgyalásból a POFÉSZ mellett a Kézbesítők Szakszervezetét is kihagyták), akiket a munkáltató kizárt a tárgyalásból, azzal, hogy nem tárgyalnak nélkülük.

„Nem írtak alá egy keretszerződést. Akkor annak a tartalmáról mi alapján akarnak egyezkedni? De nem lett volna semmi probléma, ha a kollégák nem agresszívan, folyamatosan a munkáltatót támadják ebben a kérdésben. A döntéseknek mindenkire vonatkozóan súlya, következménye van.Minket, akik ezen az oldalon az aláírók voltak, egyszer meg nem kerestek, hogy részt akarnak venni a tárgyalássorozatban, gondolkodjunk együtt. Nem kellett választ adni a kollegáknak, hogy befogadunk-e benneteket, gyertek, üljetek az asztalhoz.”

– fogalmazott Tóth Zsuzsanna.

Hozzátette: ők ezzel szemben az előző években mindenkor tájékoztatták őket a munkáltatóval folytatott tárgyalásokról.

A PSZ elnöke elismerte, hogy „a dolgozók érdekében összefogásra és együttes erőre” lenne szükség, ebben azonban nem látja partnernek a tárgyalásból kizárt szakszervezeteket.

Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben széles körben sikerülne sztrájkot szervezni a Postánál, és lényegében leállna a szolgáltatás, akkor sem találna-e forrást a munkáltató 20 százalékos béremelésre, Tóth azt válaszolta, hogy nem. „Ennyire van fedezet, sőt még ehhez is nagyon erősen keresni kell. (…) Sajnos itt tartunk, a bevételeink nem olyan arányban futnak be, és beruházási, személyi jellegű költségek tekintetében a Posta teljesen kimeríti minden lehetőségét” – fogalmazott.