Egy Hadházy Ákoshoz eljutott levél szerint a köztisztviselőket röghöz kötnék és megtiltanák számukra az előreléptetést és az ezzel járó fizetésemelést – írja Facebook-bejegyzésében a független országgyűlési képviselő.

A politikus által posztolt dokumentum egy levél másolata, amelyet a Miniszterelnökség alá rendelt György István közigazgatásért felelős államtitkár írt alá. A levél a kormányhivatalokat vezetők főispánok szól, mégpedig a 4028/2023-as kormányhatározat végrahajtásáról.

A dokumentum szerint a kormány elrendelte, hogy munkahelyváltás esetén a köztisztviselők egy évig ne legyenek magasabb besorolású állásba helyezhetők annál, mint amilyet az előző kormányzati igazgatási szervnél betöltöttek.

Emellett nem állapítható meg számukra magasabb fizetés sem annál, mint amenniyre az érintett kormánytisztviselő a munkahelyváltást megelőzően jogosult volt.

Azt is kimondja a határozat a levél szerint, hogy a kormányzati jogviszony lemondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetését követően egy éven belül új kormányzati jogviszony csak akkor létesíthető az érintett személlyel, ha az új illetménye nem haladja meg a régit. 

A posztolt levél által hivatkozott határozat sajátossága, hogy az ún. „négyezres” kormánydöntések kategóriájába tartozik,  amelyek leglényegesebb tulajdonsága, hogy bár minősített adatot nem tartalmaznak, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, így a Magyar Közlönyben sem kell megjelenniük. A Hadházy által posztolt levél hitelességére vonatkozó kérdést küldtünk a Miniszterelnökségnek; ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Ezek igen hasonlóak a valamivel ismertebb „kétezres” határozatokhoz: a különbség annyi, hogy a „négyezres” határozatok spcifikusan munkaszervezési döntésekről szólnak. Az elnevezésüknek megfelelő négyjegyű sorszámmal ellátott dokumentumokról a HVG tavalyi adatigénylésének köszönhetően immáron ismert, hogy a kormány csak tavaly több mint ötszáz ilyen döntést hozott, 2010 óta pedig évről évre nőtt a nem transzparens döntések száma. A hetilap idén márciusban pert is nyert az ilyen típusú adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban: ennek nyomán harmincnál is több olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig sikerrel elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott nincs jogi alapja a titkolózásnak.

Ugyancsak a HVG gyűjtötte össze, hogy az utóbbi években több kétezres határozat is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy titkolni kívánt témákról van szó: ilyen határozattal indokolták például azoknak a közszolgáknak a felmondását, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból; de így derült ki az is, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumot Budapestről Debrecenbe költöztetné a kormány. (Utóbbi esetben miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.)

A négyezres kormánydöntések viszonylag új besorolási kategória, 2019 előtt nem léteztek. Ilyenekből eddig mindössze két eset került ilyen nyilvánosságra. Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést.

(Mérce, HVG, via Magyar Narancs)