Németország Olaszországgal és több másik európai országgal – köztük Magyarországgal – szövetségben ellenzi a belső égésű motorok uniós szinten 2035-től tervezett fokozatos kivonását, és saját javaslatot készülnek benyújtani, amely módosítaná a jelenlegi terveket – vette észre a Reuters beszámolóját a Portfolio.hu.
A Reuters szerint Csehország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország közlekedési miniszterei hétfőn találkoztak, hogy megvitassák az Európai Unió terveinek módosítását.
Volker Wissing német közlekedési miniszter a találkozót követően elmondta, hogy a belső égésű motoros járművek fokozatos kivezetésével kapcsolatos szkepticizmust többek között Olaszország, Lengyelország és Csehország is osztja. Hozzátette, hogy az országcsoport szeretné, ha az EU külön kategóriában kezelné azokat a belső égésű motorral hajtott autókat, amelyek szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működnek, így 2035 után is lehetne őket értékesíteni. A német miniszter az ország járműiparát védendő korábban is arról beszélt: Németország szerint az Európai Bizottságnak javaslatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehetne szintetikus üzemanyagokat – amelyek fejlesztésébe ugyancsak német cégek invesztálnak rengeteget– használni a belsőégésű motorokban.
A találkozót megelőzően március 3-án az Európai Unió Tanácsa Németország kérésére elhalasztotta az új gyártmányú benzin- vagy dízelmotoros autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról szóló végszavazást. Akkor egy név nélkül nyilatkozó diplomata brüsszeli újságíróknak elmondta, Németország további biztosítékokat szeretne kapni Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjármű-motorokban.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam tavaly október végén jutott megállapodásra a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el. A rendelkezés szerint a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazhatnak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal. Olaszország, Lengyelország és Bulgária is fenntartását fogalmazta meg az intézkedéssel kapcsolatban.
A magyar kormány itthon kész helyzetként kezeli a 2035-ös dátumot
Magyarországon a belső égésű motorok 2035-ös kivezetése az utóbbi időben a hagyományos autóipar alternatíváját képező elektromobilizáció, illetve az annak nyomán Magyarországra hozott nagyszabású akkumulátoripari beruházások kapcsolatában merült fel érvként. Az erről szóló, február 27-ei parlamenti vitában – amely itt nézhető vissza teljes hosszában, ezen a linken pedig a Mérce ebben a témában készített podcast-adása hallgatható meg – a kormányoldal megváltoztathatatlan tényként kezelte, hogy a 2035-ös átállási határidő miatt, illetve a hagyományos járműiparhoz kapcsolódó munkahelyek megmentése és pótlása miatt van szükség az akkumulátorgyárakra.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a parlamenti vitán arról beszélt: az Unió szinte mindent az elektromos autózásra tett fel, 2035-től csak ilyen autókat lehet forgalomba hozni.
„Ezért sok ország törekszik arra, hogy ezen új iparágak központjává váljon. A kérdés így az: lesz-e Magyarországon autógyártás a jövőben. Megjegyezte, az iparághoz más most is 160 ezer munkahely kötődik.”
Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én a gazdasági évnyitón is úgy érvelt: az autógyártás területén technológiaváltás történik, és
„ha 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és ha nem Magyarországon gyártják az elektromos meghajtáshoz szükséges járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket, a hagyományos autógyáraink pedig lassan bezárnak.”
Az MTI tudósítása szerint legutóbb hétfőn – azaz a közlekedési miniszterek találkozójának napján – Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) vezető Mathias Cormann-nal folytatott egyeztetését követően nyilatkozta azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy
„az EU politikai döntése nyomán 2035-től kizárólag elektromos járműveket lehet forgalmazni a kontinensen, és ehhez megfelelő mennyiségű akkumulátorra van szükség.”
