A választási bizottság szerdai közleménye szerint a kormánypárt jelöltje, Bola Tinubu győzött a nigériai elnökválasztáson. A Guardian írása szerint Lagos volt kormányzója 8,79 millió szavazatot kapott, s így megelőzte a fő ellenzéki kihívóit, Atiku Abubakart, aki közel hétmillió és Peter Obit, aki pedig több mint hatmillió szavazatot szerzett a 213 millió fős államban.
Tinubu győzelmével a kormányzó, 2013-ban különböző jobbközép kezdeményezésekből létrejött All Progressives Congress (APC) párt tovább erősítette hatalmát Afrika legnépesebb, nyersanyagokban és olajban gazdag országában.
A nigériai választási törvények szerint egy jelölt oly módon is nyerhet, ha több szavazatot kap, mint riválisa, feltéve, hogy a 36 állam és a szövetségi főváros, Abuja legalább kétharmadában a szavazatok 25 százalékát megszerzi, ami Tinubunak sikerült is. Ugyanakkor Nigéria kereskedelmi központjában, Lagosban az APC jelöltjét, s mint mondtuk, egykori kormányzóját, megelőzte a szociáldemokrata Obi, akinek leginkább a fiatalokat sikerült megszólítania.
A 70 éves Tinubu és a 76 éves Abubakar, az egykori alelnök (1999 és 2007 közt), aki a Népi Demokratikus Párt (PDP) jelöltje volt Nigéria politikai elitjét képviselik.
Tinubu az Egyesült Államokban folytatott tanulmányai után sokáig a nigériai állami olajvállalatban töltött be vezető szerepet, Abubakar pedig, aki ötödik alkalommal indult az elnöki posztért, húsz évig dolgozott a Nigériai Vámszolgálatnál, ahol igazgatóhelyettessé emelkedett, a kilencvenes évektől kezdődően pedig Nigéria valahány fontos pártjában megfordult, így az APC-ben is. Számukra a tavaly ősszel kezdődött kampány azt is jelentette, hogy számolniuk kellett a jelölő pártjukon belüli ellenállással.
A 62 éves Obit, aki Abubakarhoz hasonlóan sikeres üzletember, reformpártinak tartják, aki a nigériai Munkáspárt jelöltjeként megpróbált felülemelkedni a Nigériát megosztó szociális, vallási és etnikai törésvonalakon azáltal, hogy kiterjedt közösségi médiakampányt folytatott a fiatalok megnyerése érdekében.
Muhammadu Buhari elnök lemondásával sok nigériai remélte, hogy a szombati szavazás lehetőséget ad arra, hogy olyan személy válik elnökké, aki képes kezelni a szegénységet, az ökológiai válságot és a korrupciót a nyugat-afrikai államban.
A szavazás többnyire békésen zajlott, de nem volt visszaélésektől mentes. Kedden, még a szavazatszámlálás közben Nigéria fő ellenzéki pártjai az elnökválasztás lefújását követelték, azt állítva, hogy a kormánypárt manipulálta az eredményeket.
Jegyezzük meg, hogy mind a hatalmas ingatlanvagyonnal bíró Abubakarral, mind az elnökké választott Tinubuval, mind pedig – bár kisebb mértékben – Obival kapcsolatban súlyos korrupciós vádak merültek fel a kampány során.
Mindeközben közép-afrikai ország számos válsággal küzd. A COVID-19 világjárvány és a 2022-es ukrajnai orosz invázió hatásaival együtt az élelmiszerárak az egekbe szöktek, és az előrejelzések szerint emberek milliói fognak szegénységbe süllyedni, ha a jelenlegi tendenciák, kivált a jelentős infláció fennmaradnak.
A nigériai oktatási rendszer is számos kihívással néz szembe. Ezek közül a legjelentősebb, hogy mintegy 20 millió iskoláskorú gyermek, zömmel lányok, sohasem jut el a tanintézményekbe. A nők helyzete általánosan rossz Nigériában. A választásokat megfigyelő európai szervezetek hangsúlyozták, hogy nők csak ritkán töltenek be fontos szerepet az államban. A mostani választások során, amikor nemcsak elnököt, de többi szövetségi választást, köztük a képviselőházi és szenátusi választásokat is tartottak, a jelölteknek kevesebb mint 10 százaléka volt nő.
Az etnikai és vallási konfliktusokkal terhelt országban a közbiztonság is gyenge lábakon áll: a szeparatizmustól (délkeleten), terroristacsoportok merényletétől (északnyugaton) és az olajkitermelésből jelentős haszonra szert tevő, az egész államot behálózó csoportok tevékenységétől egyként tartani lehet, miközben az ország nyersanyagforrásait megannyi nemzetközi cég birtokolja.
Nigéria március 11-én is választ. Akkor a tartományok fognak új vezetést kapni.
