A mai napon folytatódik a múlt pénteken megkezdődött Schadl-Völner-ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, amely az Orbán-kormány legsúlyosabb korrupciós ügyéről ránthatja le a leplet.

Az ügy két főszereplője, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál lemondott igazságügyi államtitkár csütörtökön kap szót, ma pedig a vád szerint a Schadlék közbenjárásával kinevezett végrehajtókat hallgatják meg, akik máris igencsak sokat mondtak.

Az ügyészség szerint Schadl a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező hét emberrel előzetesen megállapodott abban, hogy – a Völnerrel ápolt korrupciós kapcsolatának segítségével – önálló bírósági végrehajtói kinevezést és irodát intéz nekik, amiért ők cserébe végrehajtói osztalékuk felét vagy egészét visszajátsszák a végrehajtói kar elnökének, Schadl pedig 1-2 millió forintos „fizetést” utal nekik.

A vádhatóság szerint Schadl így egy év alatt több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.

A mai tárgyaláson hétből hat végrehajtó beismerte bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Mindannyian 5 millió forintos pénzbüntetést és felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A legenyhébb 1 év 10 hónap – végrehajtásban 3 év próbaidőre felfüggesztett –, a legsúlyosabb 2 év – végrehajtásban 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés, valamint mindannyiukat eltiltották 5 évre a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól. Egyikőjük azt mondta, valóban felelőtlen döntést hozott, és nagyon megbánta, amit tett. Nem gondolta akkor, hogy ennyire súlyos bűncselekményt követ el, és kérte, hogy az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést kaphasson.

A ma meghallgatott végrehajtók közül egy nem ismerte be bűnösségét, és nem állt el a tárgyalástól való jogától, ugyanakkor beismert három pénzátadást. Védője arról beszélt, hogy a pénzátadások polgárjogi szerződés alapján történtek, kölcsön visszafizetéseként. Szerinte a gyanúsítás és a vádirati tényállás ellentmondásban van egymással. Az ügyvéd indítványozta Trócsányi László volt igazságügyi miniszter meghallgatását, ugyanis a vádlottat Trócsányi minisztersége alatt nevezték ki, és a volt tárcavezető a védő szerint bizonyíthatja, hogy szabályosan történt-e a kinevezése. Továbbá Vízkelety Mariann volt államtitkárt is beidéztetnék. Egyben Schadl Györggyel is szembesítést kért.

Összességében az eddig meghallgatott tizennyolc vádlott közül tíz beismerte bűnösségét, tehát több mint a vádlottak fele. A tárgyalásról beszámoló 24.hu szerint a végrehajtók beismerése jelentősen gyengítheti Schadl és Völner esélyeit a bíróságon.

Többek közt meghallgatták ma Schadl György sofőrjét is, aki az egyik legfőbb bizalmasa volt a végrehajtók elnökének: feladatai közé tartozott naplóbejegyzései szerint készpénz szállítása, autóügyek bonyolítása, a pénzváltás, ő azonban nem ismerte be bűnösségét. Ha viszont bebizonyosodik ennek az ellenkezője, ő ténylegesen letöltendő két és fél év börtönt kaphat.

Az ügyészség beismerés esetén Schadl Györgyre tíz év börtön és 200 millió forintos bírságot, Völner Pálra pedig nyolc év börtönt és 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint a jogtalanul szerzett vagyonuk elkobzását.

Mint arra a 24.hu rávilágít, figyelemre méltó az ügyben, hogy a 72 oldalas vádirat mindössze hét vádpontot érint, amiből az 1700 oldalas nyomozati anyaghoz képest feltűnően sok minden kimaradt. Nem lesz szó például arról sem, hogy milyen kapcsolat volt Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám és Schadl György között, akinek bizalmasa egy alkalommal egy autót is vitt Nagynak.

A végrehajtói kar visszaélései kapcsán felmerülő számos égető kérdés közül a legfontosabb, hogy milyen jogsértések érhették az elmúlt években az adósokat, és hányan kerülhettek utcára a Schadl György vezette végrehajtói kar nyerészkedése nyomán.