Kormánypárti tagjai nem jelentek meg, így határozatképtelen lett az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülése, amelynek témája a magyarországi akkumulátorgyártás és ezzel összefüggésben a vízközműhasználat helyzete volt. Az eseményre Keresztes László Lóránt, a bizottság LMP-s elnöke meghívta a külgazdasági és külügyminisztert, valamint az energiaügyi minisztert is, ám sem Szijjártó Péter, sem Lantos Csaba nem ment el. Az ülésen Keresztes László Lóránt többször kiemelte, hogy legalább államtitkári szintű helyettesítést elvártak volna a tárcáktól, amennyiben a miniszterek nem tudnak eleget tenni a meghívásnak ám végül erre sem került sor. 

Az eseményen hivatalos civil meghívottként részt vett Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértője, Dedák Dalma, a WWF Magyarország Alapítvány szakértője, valamint a Víz Koalíció tagjai.

A Víz Koalíció az ülést megelőzően a Parlament előtt tiltakozott a felelőtlen vízhasználat ellen: a Kossuth Lajos téren elhelyezték a „Vizes gondjaink” c. fotókiállítást, amellyel többek között az ivóvízvezeték-hálózat állapotának súlyosságára akarják felhívni a figyelmet. Az akcióról élőben közvetítettünk:

Miután sem kormány képviselői, sem a bizottság fideszes tagjai nem jelentek meg az ülésen, az akkumulátorstratégiát támogatók oldaláról csupán egyetlen felszólalót lehetett szembesíteni a civilek kérdéseivel: Dr. Kaderják Péter, az iparági szereplőket összefogó Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, korábban a kormány energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára eleget tett a meghívásnak.

Kaderják az alábbiak mentén vette védelmébe a kormány akkumulátorstratégiáját:

• Szerinte a Magyar Akkumulátor Szövetség célja azt segíteni, hogy az akkumulátorgyártás a járműgyártáshoz hasonló utat járjon be Magyaroszágon. Álláspontjuk, hogy „környezetileg és társadalmilag fenntartható akkumulátoripar alakuljon ki a zöld átállás szempontjait figyelembe véve”. Hozzátette: az is érdeke a szereplőknek ,hogy ne „politikai viták kereszttüzében kelljen fejlődni az iparágnak”. 

• Elmondta, hogy klímapolitikai szempont az elektromotorok irányába mozdítják a belső égésű motorok felől a járműipart, ezt az átalakulást pedig itthon is követni kell egy „környezetileg és társadalmilag fenntartható” akkumulátoripar kialakításával.
• Hangsúlyozta, hogy a Szövetség semmilyen módon nem tudja átvállalni a tagjaitól (az iparági szereplőktől), hogy betartsák a környezeti jogszabályokat, de arról meg van győződve, hogy „az akkumulátoripari szereplők birtokában vannak a technológiáknak”, amelyekkel környezetileg teljes biztonsággal tudnak működni, ahogyan a hatóságoknak is minden eszközünk megvan, hogy kikényszerítsék a biztonságos működést.
• Szerinte az akkugyárak áramigénye kapcsán nem kell a civileknek aggódni, mert nem az államnak, hanem a cégeknek kell gondoskodni arról, hogy legyen elég áramuk. De úgy véli, fognak tudni elég áramot venni, mert a magyar villamos hálózat nem elszigetelt, hanem Európalegjobban összekötött villamosenergiai piacának része.
• A vízfelhasználásról azt mondta: „természetesen vízigényes az iparág, de szerinte vannak Magyarországon más vízigényes iparágak is, amelyek ebben a vitában sosem merülnek fel”. Ezen a ponton arra is hivatkozott, hogy négy magyarországi cellagyártó üzemből három a Duna mentén van, és ezek mellől „azóta sem fogyott ki a Duna vize”.  Végül a Debrecenbe tervezett új gyáregységekről elmondta, hogy  „természetesen más történet, mert nem folyó mellett van”. Ehhez hozzátéve elismerte, szerinte is alaposan meg kell vizsgálni a vízfelhasználás kérdését, amellyel kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés a fenntarthatóság szempontjából, bár szerinte a bezárt élelmiszeripari gyárak jelentős többlet-vízkapacitást hagyományoztak a városra, amelyet az akkumulátorgyártás is használni tud majd.

Az ülésre az ellenzéki pártok bizottsági tagjai mellett eljöttek civilek számos településről, amelyeket vagy konkrét gyártelepítés vagy az ivóvíz elcsatornázása révén érintenek az akkumulátoripari beruházások, így Győrszentivánról, Debrecenből, de a komáromi akkumulátorgyár vízellátásával kapcsolatba hozott Tatáról is jöttek vendégek. Ők számos kérdéssel készültek, ám nem volt, aki válaszoljon rájuk, mert a hiányzó minisztereken kívül Kaderják Péter is távozott az ülésről kevéssel saját felszólalása után.

Az Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjének mondandóját számos kritika érte a határozatképtelen ülés további részében; a teljesség igénye nélkül ezek a következők voltak: 

• Bár  a cellagyártók valóban a Duna mellett vannak, a komáromi ipari parkba is Tatáról tervezik vinni a vizet, a gödi gyár is a váci vízbázisból szedi a vizet. Ráadásul az áramigényhez hozzátartozik az is, hogy a  Duna vize hűtővízként már a mostani paksi reaktorok hűtését sem végzi kielégítően. 
• Simon Gergely szerint „a legnagyobb zöldoptimizmussal sem” gondolható, hogy napenergiával meg fogják tudni oldani ezt az áramigényt.
• Kozma Éva, mikepércsi édesanya megjegyezte, Kaderják elmondta, hogy az autóiparnak ez miért jó, „de az nem derült ki, hogy az embereknek és a környezetnek miért jó”. Kifogásolta az ügyvezető azon megszólalását is, hogy a gyárak jogszabályoknak megfelelő működését a civileknek kellene kiharcolniuk.
• De rengeteg szó esett még a termőföldekről, az ivóvízfelhasználásról is.

Az ülés teljes hosszában megtekinthető a bizottság elnökének Facebook-oldalán:

Az esemény végén Keresztes sajtótájékoztatót is tartott, melyet élőben közvetítettünk: