A Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérése szerint 4500 orvos jelezte, hogy kész letétbe helyezni a szerződése felmondását, nyilatkozta szerdán megjelent interjújában a hvg360-nak Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke.
A MOK küldöttgyűlése szombaton csaknem egyhangúlag szavazta meg, hogy a háziorvosok ne írják alá új ügyeleti szerződéseiket, s helyezzék letétbe a feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. A kamara ezzel „rendkívüli nyomásgyakorlás”-ra szánta el magát tervezett egészségügyi reformok ellen, és az egészségügy romlásának megakadályozása érdekében.
Ha a követeléseik nem teljesülnek, a felmondások élesednek.
Az orvosok azt követelik, hogy januártól kezdődjék meg a szakdolgozói béremelés (s ne nyáron, ahogyan a kormány előlátta), kapjanak rezsitámogatást a háziorvosok és fogorvosok, valamint új finanszírozási rendszert vessék próba alá. Követelik azt is, hogy vonják vissza „az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályokat”.
A MOK fellépése ezzel az egészségügyi kormányzat legfontosabb törekvését, az ügyeleti rendszer átalakítását célzó „reformot” veszi célba.
Nem véletlen tehát, hogy a MOK közgyűlése után nyomban Takács Péter egészségügyi államtitkár, valamint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója, Csató Gábor közös sajtótájékoztatót tartott. Ezen Takács tagadta, hogy ne egyeztetett volna a kamarával, s védelmébe vette az új ügyeleti rendszert.
Az új rendszer
Az év végén elfogadott átalakítás azzal jár, hogy Budapesten kívül az egész országban az OMSZ-re bízzák az ügyeletek működtetését a háziorvosok bevonásával, akiknek délután négytől este tízig kellene ügyelniük, havonta legfeljebb kétszer. Februártól ez a rendszer működik Hajdú-Bihar megyében, márciusban pedig Szabolcs-Szatmár-Beregre és Győr-Moson-Sopronra is kiterjesztenék.
Az orvosi ügyeleti rendszer átalakítását elvileg az orvoshiány indokolja, s az ügyeletek számának csökkentésével jár. Jelesül Hajdú-Biharban az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett ezután csak 10 településen lehet majd este vagy éjszaka orvoshoz fordulni.
A háziorvosok egyébként sem kötelesek szerződést kötni az OMSZ-szel, de ha tömegesen megtagadják, azzal „Takács eddigi legfontosabb reformját torpedózzák meg”, jelzi összefoglaló írásában a 444.hu.
Kincses: „A rendszer átállítását akadályozzuk”
A hvg360-on megjelent interjúban Kincses Gyula hangsúlyozta, hogy kicsi a mozgásterük, mert nyomást akarnak gyakorolni, de úgy, hogy az érdemben ne veszélyeztesse a betegellátást.
„A betegeknek nagyon komoly problémát okozott volna, ha a küldöttgyűlés azt mondja ki, szüneteljen a háziorvosi ellátás, ebbe nem is állnánk bele szívesen. Azzal viszont, hogy megtagadják az új ügyeleti szerződések aláírását, alapvetően a rendszer átállítását akadályozzuk.”
Kincses azt is megjegyezte, hogy mivel az új ügyeleti rendszer Hajdú-Bihar megyében már elindult, nem a meglévő szolgáltatást, hanem annak bevezetésének idejét csúsztathatják csak el.
„Nem azt mondjuk, hogy az ügyeleti szerződés rossz, hanem az alapellátás egyéb új szabályai orvos-, és ezzel betegellenesek, és ez a nyomásgyakorlás legkulturáltabb módja” – fogalmazott. Megemlítette, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy a háziorvosi kar elöregedett, többségben vannak a 60 év felettiek. A zömük eddig nem volt köteles ügyelni, „így érthetően ellenállást szül, ha rájuk akarnak erőltetni egy új rendszert, főleg úgy, hogy még nem is feltétlen a saját településükön ügyelnek, és folyamatosan változó szabályokhoz kell alkalmazkodni”.
S szerinte nem is ez a legfőbb gond, hanem hogy veszélybe került a háziorvosi praxisok fenntartása. A háziorvosok nem kapnak rezsitámogatást, ezzel párhuzamosan pedig a kormány új finanszírozási rendszert vezetne be, amely bizonyos feltételekhez kötné a juttatásokat.
„A praxis bevétele múlik majd azon, hogy a páciens elmegy-e szűrésre vagy kiváltja-e a gyógyszert, csakhogy erre az orvosnak kevés ráhatása van. Igazságtalan, és ez a hátrányos helyzetű településeken dolgozókat sújtja leginkább”, mondta el a MOK elnöke.
Kincses kiemelte azt is, hogy „…nem az önként vállalt túlmunkával van baj, de az önkéntes túlmunka tartja életben a rendszert, a kollégák ennek a felmondását teszik letétbe. De ez nem sztrájk, vagy a kötelező feladatok megtagadása, csupán az önkéntes feladatok felfüggesztése. De annyira sérülékeny a rendszer, hogy ez is érdemi zavart okozhat”.
