„Az egészségügyet nem szabad próba-szerencse alapon átszervezni, rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek az orvosok” – írja a Magyar Orvosi Kamara a szombati, rendkívüli országos küldöttközgyűlése után. A szervezet meghatározta követeléseit, politikai és társadalmi konszenzust várnak el az ellátás javítása érdekében, és egyhangúlag megszavazták, hogy
a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.
A mai találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen – írják közleményükben, hozzátéve, a MOK az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foltozgatását, a látszatmegoldásokat nem tartja járható útnak. Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.
Kiemelik, az ugyan vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával.
„Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a Kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek”
-fogalmaznak az orvosok, akik szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. Emellett szeretnének „több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz”.
A MOK által javasolt alapelvek:
- Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika
- Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer
- Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés
- Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
- Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése
Az egészségügyi dolgozók nyugodt és kiszámítható munkavégzéséhez azonnali korrekciókat is szükségesnek látnak, ezek:
- 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
- A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése: biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével .
- A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása: az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.
„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke”
– tolmácsolta a MOK véleményét Svéd Tamás titkár.
Követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.
A Küldöttgyűlés által elfogadott Látlelet a magyar egészségügyről című dokumentumban úgy fogalmaznak:
„Ezekkel az intézkedésekkel átmenetileg működésképtelenné válik a tévúton járó egészségügyi rendszer.
Az orvosok fellépése egységes, az alapellátó és szakellátó orvosok a közös célért és a szakdolgozók megbecsüléséért közösen állnak ki, a követelések egy részének teljesülése nem elfogadható.”
Amint arról beszámoltunk, január végén az Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete sztrájktárgyalásba kezdtek a bérek emelésének előmozdítása érdekében. A szervezet tagsága szerint elfogadhatatlan, hogy a szakdolgozók bérét nem idén januártól, hanem csak júliustól és jövő év márciusától emelik. Ez idén nyárra mindössze 10-20 százalékos növekedést jelenthet, ami az inflációt sem kompenzálja.
