Dél-Amerika két legnagyobb gazdasága, Brazília és Argentína közös valuta létrehozásán gondolkodik, hogy csökkentse az Egyesült Államoknak és az amerikai dollárnak való kitettségük. Szakértők szerint a folyamatnak gátat szabhatnak a két ország közti gazdasági szakadékok, azonban az intézkedés egyelőre még csak a tárgyalási fázisban van.

2022 októberében választották vissza Brazília baloldali elnökét, Luiz Inácio Lula da Silva-t. Alig egy héttel a beiktatása után, Jair Bolsonaro hívei ostrom alá vették Brazília kongresszusi épületét, elnöki palotáját és legfelsőbb bíróságát. Lula „fasisztáknak” nevezte a támadókat és a fővárosi körzet rendőrségének megfelelő fellépését hiányolta. Az érintett körzet kormányzója Bolsonaro híve. (Bolsonaro 2018-as hatalomra jutásában egyébként tagadhatatlan szerepe volt az amerikai titkosszolgálatoknak, erről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesen.)

Argentínában tett látogatásán Lula elmondta, hogy a valutát Brazília és Argentína közötti kereskedelemre és tranzakciókra tervezték, amely egyelőre nem helyettesítené teljes mértékben a brazil és argentin valutát. A valutát  idővel a legnagyobb dél-amerikai kereskedelmi tömb, a Mercosur többi tagja is elfogadhatja.

A két baloldali vezető, Lula da Silva és Alberto Fernandez egyetértett abban, hogy a külföldi valutától való függés káros a kereskedelemre.

A keddi csúcson az is világossá vált, hogy a két ország egyelőre nem is tervez monetáris uniót. Jelenleg csak a kereskedelmet elősegítő, az amerikai dollártól való függés csökkentését szolgáló közös elszámolási egység kidolgozásáról folytatnak tárgyalásokat. Ha viszont idővel mégis létrejönne, a brazil-argentin valutaövezet lenne az euró utáni legbefolyásosabb monetáris unió.