Körülbelül reggel fél 8 és 8 között több száz diák lepte el a budapesti Astoria csomópontot, ahol molinókkal és táblákkal tiltakoztak az oktatás leépítése ellen. Az eseményen felhangzottak az ismert skandálások, így hallani lehetett a „Szabad ország, szabad oktatás”, illetve az „Elegünk van!” rigmusokat is, de a táblákon olyan feliratok is szerepeltek, mint a „Nem félünk, csak fázunk”.

Az esemény előtt kifejezetten nem készültek beszédekkel a szervezők, a teret így az elégedetlen diákok hangja töltötte be.

„A pedagógusok lassan egy éve vívnak szüntelenül csatát a kormányzattal, heti rendszerességű sztrájkokkal és polgári engedetlenséggel. A heves tiltakozás ellenére egy éve nem történik változás az oktatás ügyében. Ezen héten országos sztrájkban vesznek részt a tanáraink, kockáztatva ezzel az egzisztenciájukat. Mutassuk meg kiállásunkkal, hogy mellettük állunk!”

– írták a Facebookon előzőleg a diákszervezők.

A demonstráció annak az egyhetes sztrájksorozatnak a része, amelyet korábban a nagy pedagógusszakszervezetek, a PDSZ és a PSZ jelentettek be. Időközben csütörtökön lezajlott 2023 első sztrájktárgyalása a kormányzattal, a szakszervezetek a Belügyminisztériumban igyekeztek szót érteni Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral, vajmi kevés sikerrel.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a Belügyminisztérium Szalay utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón (amelyet a PDSZ Facebook-oldalán élőben közvetített) tegnap az is kiderült, hogy a szakszervezetek követeléseire a kormány nem reagált, ehelyett egy olyan teljesítményértékelési rendszert ismertetett az oktatási tárca, amelynek – nem sajtónyilvános – munkaanyagát a sztrájkbizottság szerda este kapta meg. Nagy Erzsébet, a Pedagóusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint mivel nem ismert, hogy ehhez a teljesítményértékelési rendszerhez milyen mértékű bérek társíthatók, ezért nem is világos, hogy miért került most a sztrájktárgyalás napirendjére.

Fontos – és a pedagógusok sztrájkbizottságának tagjai szerint aggasztó – információt osztottak meg ugyanakkor a minisztériumi tárgyalók a tanárokkal, amennyiben a bérrendezés kérdésének feltételeit a jövőben egy új jogállási törvényben rögzítheti majd a kormány.

Ezt azt jelentené, hogy – szakképzésben tanítókhoz hasonlóan – új jogállás alá kerülnének a ma még közalkalmazottként dolgozó pedagógusok. A szakszervezetek felhívták a kormány figyelmét a tárgyaláson, hogy eddig a mostani közalkalmazottinál csak rosszabb, munkavállalókra veszélyesebb jogállási törvények – például az egészségügyi jogállási törvény – születtek.

„Nem fogadjuk el azt sem, hogy a túlmunkára úgy tekintesenek, mint egyfajta teljesítménydifferenciálási elemre, mert a többletmunkáért többletdíjazás jár, és nem a bérelemekbe kellene beépíteni”

– magyarázta Nagy Erzsébet, aki végül azt üzente kollégáinak, hogy szervezzék továbbra is a sztrájkot, ne gondolják, hogy értelmetlen, ne hagyják abba a tilakozást. Szerinte a kiállások eredménye abban is mérhető, hogy ma már tárgyalópartnereik is elismerik a rendszer hiányosságait és a problémákat, igaz, a megoldással még nem álltak elő.