Társadalmi szervezetek a világ minden tájáról közösen aláírt nyílt levelet küldtek António Guterres ENSZ-főtitkárnak, Simon Stiellnek, az ENSZ Keretegyezmény végrehajtó titkárának (UNFCCC) és az UNFCCC résztvevőinek, amelyben felszólítják őket, hogy vonják vissza azt a döntést, hogy Szultan Al Dzsabert, az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság vezérigazgatóját nevezzék ki a COP28 elnökévé.
A levélben rámutattak, hogy nem tisztességes egy olyan fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vezető kinevezése az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élére, aki hatalmas profitot termelt az éghajlati válság szításával.
Levelükben többek közt így írnak:
- (…) A nagy szennyezők nem írhatják a szabályokat. Nem szabad megengedni, hogy a nagy környezetszennyezők indokolatlanul befolyásolják az éghajlat-politikát. Ez lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is gyengítsék és aláássák az éghajlatváltozásra adott globális választ, és ezért állunk a kihalás szélén. Az UNFCCC-nek sürgősen létre kell hoznia egy olyan elszámoltathatósági keretet, amely szisztematikusan véget vet ennek a vállalati befolyásolásnak, többek között egy globális, a rendszer egészére kiterjedő összeférhetetlenségi politika megfogalmazásával.
- Nincs többé olyan nagy környezetszennyező, aki finanszírozza az éghajlat-változási intézkedéseket. Nincs többé partnerség a nagy szennyezőkkel vagy szponzorálás az éghajlat-változási tárgyalásokon vagy az éghajlat-változási fellépésben. Sem most, sem soha. Nem szabad megengedni a nagy szennyezőknek, hogy zöldre fessék magukat, és szó szerint kivásárolják magukat az általuk okozott válság miatti bűntudat alól. Amíg ezt elfogadhatónak tekintik, addig az UNFCCC mindig kudarcra van ítélve.
- A szennyezők ki, az emberek be. Bár a civil társadalom mindig is részt vett a COP-folyamatban, a kormányok rendre megnehezítették a civil társadalmi szervezetek és az éghajlati igazságossági mozgalmak számára, hogy hallassák hangjukat. Szükségünk van a civil társadalom méltányos és érdemi részvételére. Az éghajlatváltozás elleni fellépés középpontjában az emberek vezető szerepének és megélt tapasztalatainak kell állnia, különösen azoké, akik az éghajlati válság frontvonalában állnak. Az első vonalbeli közösségek vezetésével véget kell vetnünk a félrevezetés (hamis megoldások) és a veszélyes figyelemelterelés finanszírozásának és támogatásának, amelyek támogatják a nagy szennyezők profitját, lehetővé teszik visszaéléseiket és garantálják a fosszilis tüzelőanyagok további évtizedes használatát.
- Állítsa vissza azt a rendszert, ami az embereket és a bolygót védi, nem pedig a nagy szennyezőket. A nagy környezetszennyezők tönkreteszik az életet, ahogyan mi ismerjük. Itt az ideje, hogy az élet és az együttműködés új módját alakítsuk ki, amely az emberekért, nem pedig a szennyezőkért dolgozik, és amely a természetet helyreállítja, nem pedig elpusztítja. Valódi, igazságos, méltányos, elszámoltatható, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, a közösség által irányított, a természetet helyreállító, bizonyított és átalakító megoldásokra van szükségünk, amelyeket gyorsan és tisztességesen hajtanak végre. Átalakulásra van szükségünk a fosszilis tüzelőanyagokról való teljes és méltányos átállás irányába. Olyan valódi megoldásokra van szükségünk, amelyek középpontjában az őslakosok, a helyi közösségek, a nők, a munkavállalók jogai és az igazságosságért szót emelők védelme áll. Véget kell vetnünk a vállalati visszaélések büntetlenségének. (…)
Mint arról mi is írtunk, a tavalyi klímacsúcson António Guterres ENSZ főtitkár nyitóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy azonnali érdemi cselekvésre van szükség, mert továbbra is
„a klímapokolba száguldunk az autópályán, és még mindig nyomjuk a gázt”.
Ennek ellenére érdemi előrelépés nem igazán született Sarm-el-Sejkben, az éghajlatváltozás fő okozóival, a kőszén, kőolaj és földgáz kivezetésével kapcsolatban érdemi előrelépés nem történt a tavalyelőtti, glasgow-i klímakonferenciához képest. A kevés pozitívan értékelt akkori lépés egyike az volt, hogy a közel 200 országnak sikerült megállapodni abban, hogy a fejlődő országok számára pénzügyi támogatást biztosítanak a klímaváltozás okozta károk és veszteségek kezelésére (mint például az aszálykárok és az áradások megelőzése és a katasztrófa utáni újjáépítés).
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezménye résztvevőinek a következő hónapokban megrendezendő 28. konferenciájának (COP28) elnökévé január 11-én nevezték ki Szultan al Dzsabert, az Abu Dhabi National Petroleum Corporation vezérigazgatóját.
A politikus-üzletember az Egyesült Arab Emírségek (EAE) ipari és fejlett technológiáért felelős minisztere, amely ország egyben a COP28 házigazdája is.
Az ökológiai aktivisták szerint Al Dzsabernek távoznia kellene az olajvállalatnál betöltött pozíciójából, ami egyértelmű összeférhetetlenséget okoz. A COP28 tárgyalások helyszíne már korábban is ellentmondásos volt, mivel a házigazda Egyesült Arab Emírségek a világ legnagyobb olaj- és gázkitermelője.
