Építési engedélyt kapott öt, az aligai magaspart tetejére tervezett társasház összesen 105 lakással, és 145 parkolóhellyel – adta hírül Facebook-oldalán az egykori Club Aliga átalakulásának módja és léptéke ellen kitartóan harcoló helyi civilekből álló Aligai Fürdőegyesület az építésügyi engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus rendszerre (ÉTDR) hivatkozva. A zárt lakóparkban az épületek hatszintesek, a legmagasabb pontjuk több mint 20 méter magas. 

A civilek szerint törvénysértő a projekt, mert a területre vonatkozó kiemelt kormányrendelet turisztikai fejlesztésekre (például szállodaépület) építésre ad lehetőséget, ezzel szemben az egyedi beépítést biztosító jogszabályt lakóépületek engedélyezésére használják.

Ahogyan arról a Mércén korábban rendszeresen beszámoltunk, a hatalmas tiltakozást kiváltó Club- Aliga-gigaberuházás elemei a közelmúltban többször is változtak, miután tavaly nyáron visszavonták a beruházásra tavasszal kiadott környezetvédelmi engedélyt.  Ezután, ősszel a Bayer Property Zrt. egy módosított, három ütemben tervezett fejlesztési koncepciót vázolt fel, miután a Club Aliga új tulajdonosai a helyi önkormányzattal folytattak egyeztetést. Az ekkor bemutatott elképzelések között a kikötő rekonstrukciója – ez a blokk már ugyancsak megkapta az építési engedélyt – , strandfejlesztés, lakóingatlanok építése és egy főtér (Agóra) létrehozása szerepelt.

A szeptemberi  közmeghallgatáson bemutatott új tervek egyik pozitív fejleménye volt, hogy a lakosok és a fürdőegyesület által súlyosan kifogásolt 162 szobás magasparti luxusszálloda korábbi elképzelésekkel ellentétben nem épül meg. Kiderült azonban, hogy a magaspart így sem ússza meg sértetlenül a fejlesztést: 37 darab 150 négyzetméteres villát fognak felhúzni rajta, valamint a most engedélyt kapó öt társasháztömböt is vázolták a terveken. Bár a beruházó akkor azt hangsúlyozta, hogy jócskán a maximális beépíthetőségi határ alatt építkeznek majd, a zöldfelület pedig sokkal nagyobb lesz a minimálisan előírtnál, kérdés, hogy valóban magáncélú ingatlanok építésére lenne-e szükség a magasparton, illetve az is, hogy a nagyarányú zöldfelület pontosan mit is jelent majd a gyakorlatban.

Mint az Aligai Fürdőegyesület legújabb bejegyzésében rámutat, a magaspart rézsüzése továbbra is szerepel a tervek között. Ennek a típusú beavatkozásnak – a rézsűzésnek – a megengedhetőségét már a Club Aliga-projekt környezetvédelmi engedélyének megtámadásakor is vitatta a Fürdőegyesület, mondván, „a rézsűzés következtében a magaspart éppen a magaspart jellégét fogja elveszíteni, eredményeként visszafordíthatatlanul megváltozik Aliga víz felőli látványa, identitást adó „Fehér-partjai” nyom nélkül végérvényesen eltűnnek. A civilek nehezményezik továbbá, hogy  nem készült környezeti hatástanulmány a legújabb tervek kivitelezése kapcsán.

„Úgy tűnik, a fejlesztő szándékosan részekre bontja az engedélyeket, hogy kikerülje a környezeti hatástanulmányt, a nyilvánosságot. A betonmonstrum épületek nem illeszkednek a településképbe, ahol a megengedett épületmagasság 4,5 méter. A látvány és kilátásvédelmi előírásokat nem tartják be. A HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat – a szerk.) a Rózsa utca felől 4,5 méter homlokzatmagasságot ír elő, ezzel szemben 16 méter magas épületek készülnek”

– sorolják kifogásaikat a Fürdőegyesület tagjai.