A Pénzügyminisztérium hozta nyilvánosságra hét elején a költségvetési folyamatokról készített beszámolóját, amelyből kiderül, hogy a kormány 2022 decemberében extrém mértékű,

1287 milliárd forintos deficitet hozott össze.

A hiány a minisztériumok költségvetésének megduplázásából, és az állami cégeknek kiszót több százmilliárdos támogatásokból jött össze. A decemberi költekezéssel együtt az éves deficit 4753 milliárd forintra emelkedett a Népszava szemléje szerint, ami elhanyagolható csökkenést mutat az előző évhez képest.

A költségvetést részben az ukrajnai háború kitörése és az energiaválság felpörgése állította kihívás elé, a választások előtti 2000 milliárdos osztogatás pedig megpecsételte a sorsát. A kormányzat extra bevételhez az inflációs adóbevételekből és a tekintélyes mennyiségű különadóból, valamint az állam eladósításából jutott csak.

Az év elején rendelettel módosított költségvetés kapcsán a Mérce Jámbor Andrást, a Parlament Költségvetési Bizottságának tagját kérdezte korábban, aki elmondta, összességében megint azt látjuk, hogy az állam bevételeinek nagy részét nem a tőke megadóztatásából, hanem a mindennapi fogyasztásra kivetett magas áfából kívánja megszerezni, az infláció jelentette többletbevétellel pótolja ki a költségvetési hiányt.

„Különadókból összesen nem szednek be annyival többet, mint az áfából. Lassan 30 éve, de kiváltképp az elmúlt 12 évben következetesen elkerüli a magyar állam a nagytőke megadóztatását, ugyanis az alacsony adókkal kívánják a kormányok az ország gazdasági versenyképességét kialkudni. A mostani különadók is csupán az elmúlt 10 évben ott hagyott nyereség egy részét szedik vissza”

– mutatott rá akkor a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője.

Jámbor szerint politikai értelemben nem látszik jelentős fordulat az új 2023-as költségvetési tervben. A Fidesz az eddigi receptet követné az egyre súlyosbodó válság következő évében is:

alacsonyan tartott tőke- és profitadók, magasan tartott fogyasztási és személyi jövedelemadó, az állami szolgáltatások leépítése, az állami dolgozók kiéheztetése mellett. A fő „népjóléti” intézkedést, a rezsicsökkentést a magasan maradó infláció teszi fenntarthatóvá, hála az áfának.

Hogy ez a recept 2023-ban is elég lesz-e, az leginkább a Fidesz politikai ellenfelein múlik, ugyanis a költségvetés alapján a kormány a lakosság jelentős részén idén sem kíván segíteni.