Érdemi béremelést lengetett be a magyarországi Bosch, de valójában jóval kisebb béremelésre számíthatnak a dolgozók, a multi ajánlata messze elmarad a hazai inflációtól.

Miközben az élelmiszerárak 45%-kal növekedtek, a fogyasztói árak inflációs átlaga „csak” 14,5% volt Magyarországon 2022-ben. A legtöbb dolgozó életminőségét hiába az előbbi befolyásolja elsősorban, a nagyvállalatok inkább a kisebb számot lobogtatva jelennek meg az év eleji bértárgyalásokon. Szerkesztőségünk úgy értesült, hogy a Bosch vezetősége is így tett.

A cég 14%-os béremelést kínál, de valójában ebbe egy korábban már megadott emelést is beleszámítanak a dolgozói érdekképviselet szerint. A jelenlegi emelés így sokkal kevesebb többletjövedelmet jelent a megszoruló dolgozóknak.

A mostani bérajánlatba az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) szerint beleszámítanák azt az 5%-os jövedelem kiegészítést is, amit még szeptemberben kaptak a dolgozók az egyre súlyosbodó infláció miatt. A szakszervezet közleményében azt írta, ez kelti a legnagyobb feszültséget.

A Bosch ezek szerint ugyanazt a béremelést kétszer próbálja eladni a munkavállalóinak: ősszel nem kötött szerződést az emelésről, hanem egyfajta „jutalékként” fizette ki egységesen mindenkinek. Most azt mondják, hogy beépítik ugyanazt az 5%-ot a dolgozók alapbérébe, ami már eddig is járt nekik. A tényleges jövedelemre tehát ennek az 5%-nak semmi hatása nincsen. A szakszervezet nem tartja fair lépésnek, hogy a tavalyi inflációs kompenzációt beleszámolnák a 2023-ra szólóba.

Az inflációs átlaghoz első ránézésre igazodó 14%-os emelésből, tehát így már „csak 9% maradt”. Értesüléseink szerint viszont ennek nagyjából a fele nem az alapbérben, hanem juttatások formájában fog jelentkezni – ami ráadásul csak erre az évre szól, ezeket később vissza is veheti a munkáltató.

A dolgozók értesülésünk szerint a jelenlegi bércsomagon felül további – az őszitől független – 5% alapbér emelést szeretnének elérni.

A multinacionális vállalat magyarországi telephelyei egyébként nem azért próbálják minél alacsonyabban tartani a béreket, mert olyan rosszul jöttek volna ki az elmúlt két év gazdasági nehézségeiből. 2021-ben 78,7 milliárd euró árbevételt értek el. Már a koronavírus válság alatt nagyobb növekedést realizált a cég világszerte, mint a járvány kitörése előtt. Magyarországon összesen 14%-kal, 1711 milliárdra nőtt a Bosch csoport éves bevétele. Ezen felbuzdulva tavasszal Maklárra egy jelentős gyártókapacitás növelést is bejelentettek – a beruházás összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot.

2022-ből még nem közölt pontos adatokat a cég, de az ukrajnai háború, valamint a bizonytalan energia- és nyersanyagellátásra hivatkozva – másokhoz hasonlóan – megemelték az áraikat. Májusban már azzal számoltak, hogy kifizetődő lesz az ügyfelekre hárítani a bizonytalanságot: akkor 6%-os árbevétel növekedést jeleztek előre.

Betiltott aláírásgyűjtés

Az ÉTMOSZ hónapok óta tárgyal a Bosch hatvani és maklári gyáregységnél egy olyan bércsomagról, amivel elkerülhetnék a reálbércsökkenést. A vállalat utolsó bércsomag ajánlatát nem hajlandók aláírni, mert míg a juttatásokat elfogadhatónak tartják, az alapbért nem.

„Az idei évet érintő jövedelemnövelő bértárgyalásnál arról kell beszélni, mi az a mérték, ami a tavalyi jövedelmet növeli”

– közölték szombaton, amikor azt is bejelentették, hogy 2 órás figyelmeztető sztrájkot terveznek mindkét telephelyre. A munkavállalók körében aláírásgyűjtést indítottak, hogy felmérjék, elégedettek-e a Bosch eddigi ajánlatával, és amennyiben nem, hajlandók-e a nyomásgyakorlásra.

Hogy megtudjuk, hogy áll az aláírásgyűjtés, Kozma Zsoltot, az ÉTMOSZ elnökét kerestük meg, aki közölte, hogy hétfőn munkáltatói nyomásra fel kellett függeszteniük azt Hatvanban és Makláron is.

Olyan híreket kaptak, hogy a közvetlen vezetők elvették az íveket, és az aláírásgyűjtő kollégákat fegyelmi büntetéssel fenyegették meg.

A munkáltató állítólag azt közölte a szakszervezettel, hogy a telephelyen történő aláírásgyűjtés jogszerűtlen, mert nem történt róla előzetes egyeztetés. Kozma Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez tavasszal – amikor a kötelező maszkviselés ellen gyűjtötték az aláírásokat – nem volt probléma.

„Nem akarjuk megállítani a munkafolyamatot vagy munkahelyi balesetet okozni, minden szabályt betartunk, de a munkáltatónak nem tetszik, hogy végigmennek a papírok a sorokon és a dolgozók aláírják”

– tette hozzá. Ugyan nem tudták pár nap alatt minden dolgozóhoz eljuttatni a kérdéseket, de az aláírásgyűjtést sikeresnek könyvelték el, a szakszervezet szerint a megkérdezettek 85-90%-a nem fogadná el a cég ajánlatát.

A dolgozói vélemények alapján döntöttek a kollektív munkaügyi vita megnyitásáról mindkét telephelyen. A munkáltató 2 órás figyelmeztető sztrájkra számíthat a napokban. Az ÉTMOSZ elnöke így fogalmazott a kollektív vita igény benyújtásáról:

„Nekünk azt kell csinálnunk, amit a dolgozók mondanak. Makláron például korábban nem volt sztrájk, de most ott nagyobb az elégedetlenség.”

Az inflációt követő bérekhez a dolgozók akaratára és kiállására van szükség, az ő követeléseiket tudja felhangosítani és tárgyalásos úton képviselni a szakszervezet. Az ÉTMOSZ közölte, akkor sem fogja aláírni a bérmegállapodást, ha enyhül a feszültség a munkásokban és beletörődnek az alacsonyabb emelésbe is.

A cég egyoldalúan ugyan végrehajthatja az emelést, de így nem lesz „békemoratórium” közte és a szakszervezet között. Az ÉTMOSZ ily módon nem kötelezi el magát amellett, hogy nem kér további emelést idén.

Bármikor, amikor a dolgozók előjönnek egy bérigénnyel az év folyamán – akár a növekvő infláció hatására – visszaülhetnek a tárgyalóasztalhoz, vagy sztrájkot szervezhetnek.

Kozma Zsolttól megkérdeztük, érdemes-e erre játszani, eredményesebb lehet-e egy évközi tárgyalás. Ő nemleges választ adott: „Most van hangulat, most szembetűnő az inflációs mérték. Ha most nem lesz béremelés, akkor nem lesz év közben sem.”