Meghatározó esemény indítja az új választási évet Közép-Európában: 2023. január 13-án és 14-én megválasztják Csehország új elnökét, aki Václav Havel (1993-2003), Václav Klaus (2003-2013) és Milos Zeman (2013-2023) után immáron a negyedik ilyen hivatalt betöltő személy lesz.

Csehország ma parlamenti képviseleti demokrácia, a kormány élén a 2021-ben megválasztott Petr Fiala miniszterelnök áll.

Az államelnöki tisztség elsősorban ceremoniális és szimbolikus jellegű, az elnök legtöbb döntésének érvénybe lépéséhez miniszterelnöki jóváhagyásra van szükség,

így elsősorban a miniszterelnök, a miniszterek, a Cseh Nemzeti Bank tagjainak, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséért felel, és ő Csehország hadseregének főparancsnoka.

Az elnökválasztáson várhatóan közel 8,4 millió cseh szavazó adja majd le voksát, habár még pár nappal a választás első napja előtt is magas volt a bizonytalan szavazók száma. A V4-es ország 2012-ben alkotmánymódosítással érte el, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt, mivel a korábbi gyakorlat alapján – Václav Havel 1993. és 1998. évi megválasztásának kivételével – az államfő-választás meglehetősen bonyolult és körülményes küldetésnek bizonyult a kétkamarás cseh parlamentben. Mivel korábban többször nem sikerült időben megválasztani az új köztársasági elnököt, a közvetlen elnökválasztás intézménye fegyverként szolgált a parlamenti képviselők taktikázásaival szemben. Emellett pedig egy általános demokratizálódási folyamat része is, amely az állampolgárok politikai jogait erősíti a döntéshozatalban.

Hogyan kell elképzelni egy közvetlen elnökválasztást Csehországban? A szavazás hagyományosan két napon keresztül zajlik, idén 14 órakor kezdődött, pénteken, 13-án, és szombaton ugyanekkor ér véget. Habár a sikeres győzelem egy egyszerű többséggel megszerezhető, ez igen nehéz a cseh belpolitikai környezetben. Ha január 14-én egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több, mint felét (ez a jelenlegi állás szerint igen valószínű), akkor január 27-én és 28-án második fordulót tartanak az első fordulóban legjobban végzett két jelölt között, ahol már az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez.

A csehországi elnökválasztás meglehetősen érdekes választási évet indít Közép-Európában ugyanis egyfelől Csehország EU soros elnökségét, másfelől pedig Zeman tízéves, és az utóbbi években igencsak vitatott hivatali idejét is lezárja – ezzel esélyt adva egy esetleges politikai vérfrissítésnek. A kérdés immáron az, hogy Zeman elnökségének vége a cseh politika populista irányának végét is jelentheti-e. Ez pedig egy dologtól függ: a nyertes jelölt politikai irányvonalától.

Jelenleg az eredetileg kilenc jelölt közül mindössze hárman vannak még reálisan versenyben

– Andrej Babiš az ANO-tól, és Danuše Nerudová, valamint Petr Pavel, utóbbiak mindketten független jelöltek, de a kormányon levő és saját jelöltet nem indító SPOLU pártkoalíció is támogatását fejezte ki programjukkal és személyükkel kapcsolatban. A Medián felmérése alapján december közepétől Pavel a legesélyesebb megnyerni az elnöki pozíciót.

A EURACTIVE, alátámasztva ennek valószínűségét, utoljára december 13-án frissített infógrafikája alapán hiába volt egy kiemelkedőbb támogatottsága decemberben Babišnak, Pavel magabiztosan, visszacsúszás nélkül, folyamatosan növelte támogatottságát.

Az viszont elég egyértelműen kirajzolódik a felmérésekből, hogy a Babiš-Nerudová-Pavel hármasfogat jelöltjei jelenleg nem sokkal vannak lemaradva egymástól, maguk mögött hagyva Josef Středula (ČSSD, S&D), Marek Hilšer (MHS) és Pavel Fischer (független) jelölteket. Ami azt illeti, Pavel és Babiš fej-fej mellett haladnak, Nerudová pedig, miután vezette a közvélemény-kutatásokat decemberben, januárban visszacsúszott a harmadik helyre. Habár a felmérések rendre Pavelt hozzák ki nyertesnek, még jócskán érhetik a választókat és Európát meglepetések pénteken, ugyanis a csehek egyharmada még mindig nagyon hezitál. Miattuk előreláthatólag második fordulóra is szükség lesz ahhoz, hogy eldőljön az elnöki szék kérdése Csehországban.

Egyik jelölt sárosabb, mint a másik

De miért hezitálnak a szavazók? A helyzet az, hogy az új jelöltek egyike sem rendelkezik makulátlan politikai és személyes előélettel, ami alááshatja a jelöltek alkalmasságát a választópolgárokszemében. Az elnök hivatalával szembeni elégedetlenség Zeman alatt élte meg a legnagyobb mélységeit, a márciusban leköszönő államfő ugyanis orosz- és Kínabarát nézeteinek (aktívan kiállt a szorosabb orosz és kínai gazdasági kapcsolat kialakítása mellett) köszönhetően sokszor került összetűzésbe a Petr Fiala vezette, vállaltan EU-párti SPOLU kormánykoalícióval és a választópolgárokkal is. Zeman kijelentései gyakran eltorzították a kormány külpolitikáját az utóbbi években, és aláásták az elnök legitimitását a cseh emberek szemében. Ezeket csupán néhány hónappal elnökségi posztjának lejárta előtt cáfolta meg, amikor az utolsó karácsonyi beszédében Ororszországot agresszorként nevezte meg.

Zemanhoz legközelebb Andrej Babiš, az ANO vezetője, korábbi miniszterelnök (2017-2021) áll. A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján második helyen álló jelölt és az ex-elnök annak idején verhetetlennek tűnő duót alkottak, igyekeztek is megtartani egymást a hatalomban – egészen 2021-ig. A 2021-es cseh parlamenti választásokkor a választók meglepő módon a jobbközép SPOLU koalíciót választották meg, amivel nem várt vereséget szenvedett Andrej Babiš miniszterelnök pártja, az ANO. Az ANO akkori két koalíciós partnere, a szociáldemokraták és a kommunisták még a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt sem érték el.

A 2021-es bukásból azonban igen hamar felállt Babiš, a háború és a gazdasági válság következményei pedig pozitívan hatottak a volt miniszterelnök megítélésére. Nemcsak, hogy nem vesztette el társadalmi támogatottságát, de, az SPD szélsőjobboldali párttal szövetkezve, jól használta ki a SPOLU rátermettségét megkérdőjelező társadalmi elégedetlenséget, ami elsősorban az ukrajnai háború miatt hirtelen megugró energiaáraknak volt köszönhető.

Az Andrej Babiš vezette ANO álláspontja párhuzamba állítható Orbán Viktor politikai narratívájával. Az ANO szerint is az elsődleges nemzetérdek Csehország védelme, Ukrajna csak ez után következhet. Problematizálja az európai fegyerszállítmányokat, az Ororszországgal szembeni szankciókat, és mindezt a cseh kormányon és az EU-n kéri számon. Ezzel szemben a hivatalban levő, Petr Fiala vezette SPOLU továbbra is elkötelezett atlantista politikát folytat, minden lehetséges eszközzel támogatva Ukrajnát az oroszokkal szemben.

A 2022-es szeptemberi önkormányzati választások megfelelő próbakörnek bizonyultak, Babiš nemcsak megszilárdította, de ki is szélesítette saját szavazóbázisát, főként a vidéki lakosok körében.

Amennyiben azonban a SPOLU tartja társadalmi támogatottságát, a Petr Fiala vezette koalíció (amely alapvetően is telítve van belső koalíciós feszültségekkel) meglehetősen nehéz jövő elé nézhet mind a saját legitimitását tekintve a választópolgárok szemében, mind a kormány külpolitikai irányvonalát tekintve. Babiš neve ugyanis egyértelműen fémjelzi a cseh pragmatista politikát, amiben – a közvetlen választások miatt –  a cseh társadalom bizodalmat fejezne ki. Babiš cseh elnökként Zeman utódjaként térne vissza. Ez nem csupán a cseh politikai vezetésben erősítené meg a populizmust és pragmatizmust, de az Orbán Viktorral való szoros szövetség révén új lendületet kapna a jelenlegi politikai irányvonalban megrekedő V4-s együttműködés is. Egy biztos szövetséges megerősítené a magyar kormány politikai álláspontját, amivel a saját szövetségi rendszerében jelenleg egyedül áll Magyarország.

A Babišsal szemben induló másik két jelölt társadalmi támogatottsága összesítve azonban még mindig magasabb, mint az egykori miniszterelnöké. Egy Babiš-győzelem elég valószínűtlennek látszik innen nézve – ha nem is feltétlen személyével kapcsolatban, de nézeteivel szemben heves ellenszenvet mutatnak a választópolgárok.

A zöldfülű könyvelő, aki a cseh Čaputova lehetett volna

Az elnökválasztás egyik nagy reménye sokáig a közgazdász végzettségű Danuše Nerudová volt, akinek még a jelenlegi állásban is előnyére válhat, hogy új színt hoz a cseh politikába első női és a jelenleg legfiatalabb jelöltként. Gyakran hasonlítják a szlovák Zuzana Čaputovához, aki stabilan áll ki a szlovák demokrácia megerősítéséért. Egyetemi múltja és modern látásmódja azonban hiába vértezte fel meglehetősen jó menedzsment képességekkel, Neroduvá helyzetét az mégis megnehezítheti. A a brnói Mendel Egyetemen végzett egykori rektor(2018-2022) munkájának hitelességét érték vádak.

2022 decemberében derült ki, hogy a Nemzeti Felsőoktatási Akkreditációs Hivatal (Národní akreditační úřad pro vysoké školství) plágium gyanújával indított eljárást az egyetem ellen, amiben Nerudová, mint egykori rektor is érintett. Az ügy plágiumgyanús munkák miatt indult, és a nemzetközi hallgatóknak biztosított angol nyelvű képzéseket és odaítélt okleveleket érinti. A plágiumügy a legrosszabbkor került napvilágra, ugyanis, a közvélemény-kutatások alapján decemberben még Nerudová vezetett. Neroduvát egyébként a botrány kirobbanása előtt a legrátermettebb elnöknek hitték, aki nagyon hirtelen nyerte el rengeteg ember. A történtek nagymértékben befolyásolhatták az esélyeit – amilyen gyorsan megszerették, az elnökjelölt ugyanolyan gyorsasággal vissza is  csúszott a harmadik helyre.

Ebben minden bizonnyal az is közrejátszhatott, hogy a személye kapcsán összeférhetetlenség gyanúja is felmerült, miután a Transparency International a közelmúltban rámutatott arra, hogy az elnökjelölt férje, Robert Nerudová részvényes a Havel & Partners ügyvédi iroda részvénytársaságában. Férjének a jogi körökhöz kapcsolódó szerepe pedig problémát okozhat: az államfő jogkörébe tartozik többek között a bírák kinevezése. A fennálló helyzet pedig nem igazán javítaná az elnöki hivatal társadalmi megítélését, és végképp nem növelné a független igazságszolgáltatásba vetett általános bizalmat.

A történtek tehát már biztosan hatással lesznek a szavazatainak számára. Emellett félő, hogy a szavazók, minden erénye ellenére a többek között az EU-s támogatási csalás miatt folyó perben érintett, milliárdos, és hivatali hitelességében vitatott Babiš modernebb, női kiadását látják majd Nerudovában.  Ez viszont szöges ellentétje annak az imázsnak, amit Nerudová személyével képviselni szeretett volna a cseh politikában – egy diszkriminációmentes, és az emberi jogokat tiszteletben tartó harmonikus és properáló Csehországot.

Ehhez képest Andrej Babiš egykori cseh kormányfőt mindössze négy nappal az elnökválasztás előtt hirtelen felmentették az ellene felhozott súlyos korrupciós vádak alól. A bírósági döntés növelheti Babiš támogatottságát, akinek esélyei már így is nagyobbak a második fordulóba jutáshoz, mint Nerudováé.

Államfőjelölt, ellentmondásos katonai múlttal

Mindezek tükrében Babiš erősebb ellenfelének tűnik Petr Pavel. Karizmatikus értelmiségi imázsát adja, akárcsak Petr Fiala cseh miniszterelnök. Pavel, miután évekig a kommunista párt tagjaként szolgált (1985-1989), a cseh hadsereg tábornoka (2012-2015), illetve a NATO Katonai Bizottságának elnöke lett (2015-2018). Megkérdőjelezhető állításai kommunista múltjával kapcsolatban bizalmatlanságot okoztak a választópolgárokban. Ez igazán akkor csúcsosodott ki, amikor a kommunista rezsimnek való kémkedéssel vádolták meg Pavelt.Az elnökjelölt ugyanis részt vett 1988 szeptemberében a Vezérkari Hírszerző Igazgatóság (Zpravodajská správa Generálního štábu) szigorúan titkos hároméves kiképzőtanfolyamán.

Ameddig a cseh kommunista Állambiztonsági Hivatal archívumának csupán egy része nyilvánosan elérhető, ahogy a többi kelet-Európai országban, így Csehországban is lépten-nyomon felmerülhetnek ügynökmúltak gyanúi (Babiš sem úszta meg), s egy, mind a rendszerváltozás előtt, mind azután figyelemreméltó katonai pályát befutó politikusnál is várhatóak ilyen gyanúk. Bár a régió országaiban a rendszerváltozás előtti rezsimek szerkezetétől függően különbözőféleképpen, de általában elítélően viszonyulnak a választópolgárok az ügynökmúltú politikusokhoz – és Pavel kapcsolódó, tisztázónak szánt kijelentései sem feltétlenül bizalomgerjesztőek.

Kérdés, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugatbarát, atlantista nézetei mennyire rettentik el a konzervatív, jobbközép szavazókat, illetve, hogy a választásokkor saját előnyére tudja-e fordítani katonai múltját (ezutóbbit az egy éve tartó háború indokolná).

Generál Petr Pavel ví, co potřebuje naše armáda, co potřebuje ČR, abychom zůstali svobodnou a bezpečnou zemí, která je pevnou součástí Západu. Myslím, že by mu měli více naslouchat politici z jiných stran. Potom by nebyli proti návrhu ODS na zvýšení výdajů na obranu na 2 % HDP. pic.twitter.com/wbDVTV7vOB

— Petr Fiala (@P_Fiala) March 19, 2019

Habár Petr Fialának Neroduvával szemben egyértelműen Pavel a kedvence, egy felmérés alapján a csehek mintegy 40 százaléka inkább a neutrális politikai nézeteket várja el az államfőtől. Ehhez képest a megkérdezett cseh állampolgároknak mindössze 34 százaléka szeretné hogy nyugat-orientált legyen az ország első embere. A közvélemény-kutatások ennek ellenére azt mutatják, jó esélyekkel indul Pavel.

A második fordulóra már most készülni lehet

Az tehát egyértelmű, hogy ismét a korrupcióellenes narratívák és populizmus csapnak össze, a probléma mindezzel csak az, hogy a korrupciót elítélő választópolgárokat sikerült teljesen összezavarni Pavel és Nerudová nem éppen makulátlan múltjaival. Nerudová városi értelmiségi, aki könnyebben elér a fiatal prágai lakosokhoz, de rá épp ezért nehezen fog szavazni a vidéki lakosság és a munkások. Pavel viszont harciasan áll ki az ukrajnai háború kérdéseiben, az azonban, hogy múltjával kapcsolatban őszinte és egyenes-e komolyabb kételyeket vethet fel, mint maga a kommunista párttagsága. Itt az is kérdés, hogy ugyanolyan-e a súlya a szavazók körében egy kémkedés gyanújának, mint egy korrupciós botránynak.  A kételyek elolaszlatása Pavelnek sikeresebben ment, a közösségi médiában ha nem is a legrészletesebben, de folyamatosan reagált az őt ért vádakra. Neroduvá  azonban azért vált  gyakorta kritikus hangok célpontjává, mert elnökjelöltként még ennyit sem tett meg. A választási hajrában elzárkózott a média és sajtó által feltett kérdések megválaszolásától, ez pedig még saját bázisában, a rendszerkritikus, demokrata választópolgárok körében is bizalmatlanságra adhat okot.

Ez utóbbi egyébként csúnya vereséget is hozhat az alapvetően is hitelességi válságban küzdő cseh kormánykoalíciónak, amely már egyre kevésbé tudja magát a 2021-ben sikeres kampányszlogennel fémjelezni, miszerint Babiš jelképezi a populista és korrupt múltat.

Bár Babiš tényleg nem vezényelte jól a koronavírus okozta gazdasági válságot, másodikként bejutva még megnyerheti második fordulót.

A hitelességi krízis ellenére Pavel támogatottsága az elmúlt hetekben hirtelen megugrott, valószínűen az átpártoló Neroduvá-szavazók miatt. A csehek, úgy tűnik, még mindig inkább bíznak egy EU-párti Csehországban, és szavaznának Babišsal szemben a második fordulóban. Azt azonban fontos kiemelni, hogy, mivel hogy jelenlegi állás szerint Danuše Nerudová nem jutna be a második fordulóba, Pavelnek, nem lesz könnyű megtartani Neroduvá szavazóbázisának legnagyobb részét, a fiatalokat. Hozzájuk azért ért el könnyebben az elnöknő-jelölt, mert az erős EU-pártiságuk és oroszellenességük mellett meglehetősen viszolyogva ítélik meg az ország zaklatott múltját.

Csakúgy ahogy a szavazótárborok, Közép-Európa kérdése is kiélezheti a vitákat, ugyanis Babiš és Pavel más-más véleményt képviselnek a Visegrádi Együttműködés és Közép-Európa tekintetében. Pavel a problémát Orbán attitűdjében látja, amit jóval szorosabb európai és transzatlanti együttműködéssel kíván orvosolni, Babiš pedig minden bizonnyal pont ellenkezőleg képne fel, és Magyarországgal karöltve állná útját a szorosabb nyugati együttműködésnek.

A jelenlegi elnökválasztás első fordulójának eddigi állása szerint tehát 29,5 százalékkal vezet Pavel, mögötte szorosan, 26,5 százalékkal zárkózik fel Babiš, Nerudová pedig a jelenlegi adatokkal számolva, 21,0 százalékossal eredményével kicsúszhat a nyeregből. Az első forduló egyfelől sokat elárul majd a csehek jövőképéről, politikai preferenciáiról, hogy mekkora támogatottsággal rendelkezik a demokratikus gondolkodás az EU soros elnökségét épp csak lezáró Csehországban. A cseh elnökválasztás mindenesetre egy korszak végét és egy új szakasz kezdetét jelzi, a kérdés tehát inkább az, hogy ez a cseh demokrácia megerősítését vagy a populizmus újraburjánzását jelenti. Egy dolog mindenesetre biztos, akárhogy is dönt a cseh társadalom, a végeredmény minden bizonnyal meghatározza majd Közép-Európa politikai irányvonalát a elkövetkezendő öt, újraválasztás esetén pedig akár tíz évre is.