Hosszú interjúban értékelte az elmúlt egy évet Rétvári Bence a Belügyminisztérium miniszterhelyettese a Magyar Nemzet hasábjain. A beszélgetésben szóba került az egészségügyi alapellátás és a háziorvosi ügyeletirendszer átalakítása, az orvosok, az ápolók, a tanárok és a rendőrök fizetése, valamint a pedagógus- és diáktüntetések is. Persze Brüsszelről, a szankciókról és az ellenzékről is szó esett, mint a fizetésemelések akadályairól.
Rétvári az alapellátás és az ügyeleti rendszer átalakításáról a lapnak elmondta, „minden döntés a betegellátás biztonságát és javítását célozza”. Hozzátette, az átalakítást a jövő évben fokozatosan hajtják végre, amivel a betegek számára egy „sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és biztonságosabb ügyeleti rendszert” szeretnének építeni. Arról, hogy a háziorvosi körzeteket ezentúl nem az önkormányzatok, hanem egészségügyi irányítás jelöli ki úgy fogalmazott:
„Amióta legutóbb kijelölték ezeket a határokat, jelentős népességmozgások történtek az országon belül. (…) Ha az önkormányzat jelöli ki a határokat, az kevésbé tud ehhez a népességmozgáshoz igazodni. Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen.”
A KSH Tér-Kép című kiadványa alapján tegnap írta meg a Portfolio, hogy egyre súlyosabbá válik az orvoshiány Magyarországon: 2021-ben az előző évinél 3,8%-kal több, 7510 állás volt betöltetlen az egészségügyben, közel felére szakdolgozókat, közel ötödére pedig orvosokat vártak. Az orvosi állások 3,4, a szakdolgozói állások 3,5%-a volt üres.
A bérezésekről Rétvári elmondta, januárban az orvosok bére 11%-kal fog emelkedni („az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az energiaválság ellenére” – tette hozzá kétszer is) amivel egy kezdő orvos bére 619 ezer forintról 687 ezer forintra nő. Egy pálya közepén járó, 15–20 év gyakorlattal rendelkező orvos bére másfél millió forintról 1,65 millióra emelkedik. A legtapasztaltabbaknak, a negyven éve pályán lévő orvosoknak 2,1 millióról 2,38 millió forintra fog nőni a bérük. Az ápolókkal kapcsolatban elmondta, 72 százalékos béremelésük volt az elmúlt években,
„de valóban nagyon elhúztak az orvosbérek az ő fizetéseiktől”.
Hozzátette, céljuk, hogy az ápolóbérek a következő években tovább nőjenek, és az orvosbérek 37 százalékát elérjék. Bár ez nem látszik a ma megjelent hírek alapján, miszerint a szakdolgozók fizetésemelését júliusra tolta a kormánya, amikorra már az infláció ellentételezésére sem lesz az elég.
Jobban jártak az idei évben a rendvédelmi dolgozók, akik tízszázalékos béremeléssel kezdték az évet januárban, februárban hathavi fegyverpénzt kaptak, szeptember 1-jétől pedig legalább 116 ezer forinttal nőtt minden rendvédelmi dolgozó bére – összegezte Rétvári, aki szerint „erre szükség is van, hiszen a déli határon és ettől az évtől a keleti határon egyaránt helyt kell állniuk”. A más ágazatokhoz képest jelentősebb emeléseket szerző ágazat további bérfejlesztését 2024-re ígérte a miniszterhelyettes.
A pedagógustüntetésekkel kapcsolatban kiemelte, ősszel „lehető legszélesebb körű konzultációt” folytattak – amiben iskolai környezet, diákok terhelése, magatartási problémák is felmerültek. Elmondta, hogy személyesen is találkoztak csaknem négyszáz iskolaigazgatóval és tanárral, „voltak köztük, akik tiltakoznak és voltak olyanok is, akik nem”.
A szülőknek címzett kérdőívben egyébként egy, a demonstráló tanárok lejáratását célzó kérdés is befért.
„Nagyon nagy különbség van a helyzet megítélésében, a diákok demonstrációba való bevonásának kérdése is megosztja a szülőket, tanárokat egyaránt.”
– mondta el Rétvári a kérdőív lejárató kérdése alapján,
elvéve a diákoktól az önálló döntés képességét, bábúként beállítva az önszerveződő csoportokat a tüntetésekben.
A tanárok egyik követeléséről, a bérek emeléséről feltételes módban fogalmazva elmondta, „ha Brüsszel nem tartaná vissza a Magyarországnak járó forrásokat, akkor már most január elsejétől 21 százalékos béremelés lehetne a tízszázalékos helyett”.
„Összességében pedig 25 hónap alatt 75 százalékkal emelkedne a pedagógusbér, ez példa nélküli lenne. A kormány ennek érdekében mindent megtett, a parlament elfogadta a megállapodáshoz szükséges törvénymódosításokat. Most tízszázalékos béremelést tud megelőlegezni a kormány, amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat”
Hozzátette, szerinte csak „a baloldalon múlik” hogy mikor indulhat meg Magyarország történetének legnagyobb pedagógus-béremelése. Végül az évet így értékelte:
„A háború és a szankciók éve volt, ez minden humán területen is megnehezítette azoknak a munkáját, akik az emberek egészségéért, biztonságáért, szociális biztonságért vagy a gyerekek neveléséért dolgoznak. Bár hálásak vagyunk azoknak, akik valamely segítő szakmát választották, a háború miatt sajnos idén nagyobb szükség volt a munkájukra, mint valaha. (…) Energiaválság, szankciós válság nehezítette, hogy az emelkedő pályán zökkenőmentesen haladhassunk tovább. Az év második felében olyan dolgokért is küzdenünk kellett, amelyek a korábbi években már természetesek voltak. Abban bízhatunk, hogy a következő év már a béke éve lesz. Mi azért dolgozunk, hogy béke legyen, és minden magyar család ugyanúgy tudjon gyarapodni, mint a háború és a szankciók előtt.”
